Bevezetés Pál apostolnak a thessalonikabeliekhez írott első leveléhez
Miért tanulmányozzuk ezt a könyvet?
Pál thessalonikabeliekhez írott első leveléről úgy tartják, hogy ez a létező legkorábbi levele, és az Újszövetség talán legrégebbi könyve. Pálnak e levélben található tanításai elsősorban Jézus Krisztus második eljövetelével foglalkoznak, beleértve ebbe azokat a nehézségeket is, amelyekkel Jézus Krisztus követői az Ő visszatértét megelőzően kerülnek majd szembe (lásd 1 Thessalonikabeliek 3:3); a keresztények feltámadását a második eljövetel idején (lásd 1 Thessalonikabeliek 4:13–14); valamint Krisztus második eljövetelének időpontját (lásd 1 Thessalonikabeliek 5:1–2). E könyv tanulmányozása során a tanulók többet tudnak majd meg a második eljövetelről, és bátorítást kapnak ahhoz, hogy hűek maradjanak az Úrhoz.
Ki írta ezt a könyvet?
Pál írta az 1 Thessalonikabelieket (lásd 1 Thessalonikabeliek 1:1; lásd még 2:18).
Hol és mikor íródott?
„Pál Korinthusból, második misszionáriusi útja alatt írta a Thessalonikabeliekhez írt leveleket”, valamikor Kr. u. 50–51 körül (Kalauz a szentírásokhoz: Pál levelei; scriptures.lds.org).
Kinek íródott a könyv, és miért?
Pál az 1 Thessalonikabelieket az egyház Thessalonikában élő tagjainak írta. Thessalonika Macedónia ókori görög királyságának legnépesebb és legvirágzóbb városa volt két fontos tulajdonsága miatt: a város az Égei-tenger legjobb természetes kikötőjére épült, és a Rómát Ázsiával összekötő fő útvonalon helyezkedett el.
Pált második missziós útja során a Lélek a társaival – Silással, Timótheussal és Lukáccsal – együtt arra ösztönözte, hogy keljen át az Égei-tengeren Macedóniába (lásd Apostolok cselekedetei 16:6–12). Ezzel indult el az evangélium prédikálása Európában. Miután Filippiben prédikáltak (lásd Apostolok cselekedetei 16:12–40), Pál és Silás Thessalonikába utazott.
Pál Silással munkálkodott Thessalonikában, a zsidó vezetők azonban elűzték őket a városból (lásd Apostolok cselekedetei 17:1–9). Timótheus később beszámolt Pálnak arról, hogy a thessalonikabeli szentek hithűek maradtak az üldöztetés ellenére is, és igazlelkű befolyásuk egyre terjedt (lásd Apostolok cselekedetei 18:5; 1 Thessalonikabeliek 1:7–8; 3:6–8).
A thessalonikabeli megtértek az első európaiak között voltak, akik befogadták az evangéliumot, s ennek eredményeként üldöztetéssel kerültek szembe. Számos kérdésük is volt a második eljövetellel kapcsolatosan. A thessalonikabeliekhez írt levelében Pál ezért buzdító és erősítő szavakkal igyekezett bátorítani őket, s válaszolt a Jézus Krisztus második eljövetelével kapcsolatos kérdéseikre.
Milyen megkülönböztető jegyei vannak ennek a könyvnek?
A thessalonikabeliekhez írt első levelében Pál egyik fő témája a második eljövetel. Az igazlelkűeknek a második eljövetel eseményeiben játszott szerepével is foglalkozik, különösképpen azon szentekével, akik már meghaltak (lásd 1 Thessalonikabeliek 2:19; 3:13; 4:13–17; 5:1–10). Pál sok egyéb levelétől eltérően az 1 Thessalonikabeliek nem tartalmaz semmilyen komoly feddést, hanem inkább dicsérően és elismeréssel szól a thessalonikabeli szentekről.
Vázlat
1 Thessalonikabeliek 1–3 Pál nagyrabecsülését fejezi ki a thessalonikabeli szentek iránt. Emlékezteti olvasóit a közöttük végzett baráti szolgálatára, és kifejezésre juttatja örömét hithűségük miatt. Arra buzdítja a szenteket, hogy növekedjenek az egymás és minden ember iránti szeretetükben.
1 Thessalonikabeliek 4–5 Pál azt kéri a szentektől, hogy legyenek szentségesek és szenteljék meg magukat. Elmondja, hogy amikor az Úr ismét eljő, azok a szentek, akik hűek voltak a Krisztusról való bizonyságukban – akár halottak, akár még élők – feltámadnak majd, és találkoznak az Úrral. Az apostol emlékezteti az egyháztagokat, hogy készüljenek fel és tekintsenek várakozással Krisztus eljövetelének napjára.