Pál a szeretet, vagyis a jószívűség fontosságáról tanít. Azt tanácsolja a korinthusbeli szenteknek, hogy tegyenek szert jószívűségre és cselekedjenek a szerint, valamint törekedjenek más lelki ajándékokra is. Pál azt tanítja, hogy a prófétálás ajándéka nagyobb a nyelvek ajándékánál, és azért adatik az egyház tagjainak, hogy lelkileg meg tudjanak erősíteni másokat.
Pál a szeretet, vagyis a jószívűség meglétének fontosságáról tanít
Óra előtt írd fel a táblára a következő helyzeteket, vagy oszd ki őket a tanulóknak. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel ezeket a helyzeteket, és mindannyian gondolják át, rájuk vajon érvényesek-e ezek a megállapítások.
Gyakran bosszant és idegesít valamelyik testvéred viselkedése.
Az egyik osztálytársad goromba veled, tehát úgy érzed, hogy te is jogosan vagy goromba ővele.
Irigyled az egyik barátod tehetségeit és eredményeit.
Nem jelent nehézséget számodra időnként kibeszélni a papsági kvórumod vagy a fiatal nő osztályod tagjait, és rosszat mondani róluk.
Milyen káros hatásai lehetnek ezeknek a hozzáállásoknak és viselkedésformáknak?
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 13 tanulmányozása során keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik kerülni az olyan hozzáállásokat és viselkedésformákat, amelyek útjába állhatnak saját boldogságuknak és a másokkal kialakított kapcsolataiknak.
Emlékeztesd a tanulókat, hogy Korinthusban a szentek viselkedése viszályhoz és megosztottsághoz vezetett az egyházban. Levelében Pál azt tanította, hogy a lelki ajándékok mindenki javára adattak, abból a célból, hogy segítsenek az egyháztagoknak egymás szolgálatában és megerősítésében. Pál azt a tanácsot adta a szenteknek, hogy buzgón törekedjenek a „hasznosabb”, vagyis legjobb ajándékokra (lásd 1 Korinthusbeliek 12:7–31).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 13:1–3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy milyen tulajdonságot, a Lélek mely ajándékát dicsérte annyira Pál.
Milyen tulajdonságot, a Lélek mely ajándékát dicsérte annyira Pál? (A szeretetet, vagyis a jószívűséget.)
Mondd el, hogy a jószívűség „a legmagasabb, legnemesebb, legerősebb fajta szeretet, nem csak egyfajta érzelem” (Kalauz a szentírásokhoz: jószívűség).
Hogyan jellemezte Pál azokat, akiknek vannak ugyan más lelki ajándékaik, de nincsen bennük jószívűség?
Magyarázd el, hogy az 1. versben található „zengő ércz” és „pengő czimbalom” kifejezések hangos, cifra hangokat kiadó hangszerekre utalnak. Az 1. vers szövegkörnyezetében ezek a kifejezések utalhatnak olyan kimondott szavakra, melyek üressé vagy semmitmondóvá válnak akkor, ha a beszélőt nem a jószívűség vezérli.
Szerintetek miért vagyunk semmik a jószívűség nélkül?
Hogyan lehetséges az, hogy valaki odaadhatja minden javát a szegények táplálására vagy készen állhat arra, hogy meghaljon az igazságért, és közben még sincs benne jószívűség? (Magyarázd el, hogy a jószívűség többet jelent egy nagylelkű cselekedetnél vagy annál, hogy valaki meghal az igazságért.)
Rajzold fel a táblára a következő táblázatot:
mi a jószívűség és mit tesz
mi nem a jószívűség és mit nem tesz
Mondd el, hogy Pál leírta a jószívűség tulajdonságait és jellemvonásait, hogy segítsen a korinthusbeli szenteknek jobban megérteni ezt az ajándékot. A tanulók alkossanak párokat. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a párjukkal az 1 Korinthusbeliek 13:4–8-at, és figyeljék meg, hogyan jellemzi Pál a jószívűséget.
Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy jöjjenek ki a táblához, és a megfelelő fejléc alá írják be, hogyan jellemezte Pál a jószívűséget. Szükség szerint segíts a tanulóknak az egyes jellemzések megértésében.
Kire illik rá a jószívűség mindezen tulajdonságainak leírása? (Jézus Krisztusra.)
Emlékeztesd a tanulókat, hogy Mormon próféta tanítása szerint „a jószívűség Krisztus tiszta szeretete” (Moróni 7:47). Magyarázd el, hogy a jószívűséget alapvetően kétféleképpen jellemezhetjük: ez (1) Krisztus irántunk érzett szeretete, és (2) a mi mások iránt érzett krisztusi szeretetünk. Kérd meg a tanulókat, hogy válasszanak ki néhányat a jószívűség táblán felsorolt jellemzései közül, és magyarázzák el az osztálynak, hogy miért illik rá az Jézus Krisztusra.
Szerintetek mit jelent a 8. versben az, hogy „a szeretet soha el nem fogy”?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Jeffrey R. Holland
„Az igazi jószívűség… tökéletesen és tisztán megmutatkozik Krisztus irántunk érzett változatlan, végső, engesztelő szeretetében. […] Ez az a jószívűség – az Ő irántunk érzett tiszta szeretete –, amely nélkül semmik, reménytelenek, minden férfinál és nőnél nyomorultabbak lennénk. […]
Az életnek megvannak a maga félelmei és kudarcai. Időnként nem jönnek össze a dolgok. Előfordul, hogy cserbenhagynak bennünket az emberek – esetleg a gazdaság, egy vállalat vagy a kormány. De van valami, ami sem az időben, sem az örökkévalóságban nem hagy cserben minket: Krisztus tiszta szeretete” (Christ and the New Covenant [1997], 337).
Milyen tekintetben segíthet annak szem előtt tartása, hogy Jézus Krisztus tiszta szeretete soha nem hagy minket cserben?
Az 1 Korinthusbeliek 13:4–8-ból tanultak alapján mi történik velünk, miközben elnyerjük a jószívűség ajándékát? (A tanulók több igazságot is megfogalmazhatnak, de mindenképp legyen egyértelmű az, hogy a jószívűség lelki ajándékának elnyerésére törekedve hasonlóbbá válunk a Szabadítónkhoz, Jézus Krisztushoz. Írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Az 1 Korinthusbeliek 13:9–12 összegzéseként mondd el, hogy Pál megtanította, végül miért tűnik majd el a tudás és a prófétálás lelki ajándéka. Pál megjegyezte, hogy az ebben az életben elérhető tudás hiányos, és az örökkévalóságban teszünk majd szert tökéletes tudásra.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 13:13-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék ki, hogy a Lélek mely három ajándékáról tanította azt Pál, hogy megmarad. A tanulók mondják el, mit találtak.
Mit tanított Pál, melyik a legnagyobb lelki ajándék? (A tanulók fogalmazzák meg a következő igazságot: A jószívűség a Lélek legnagyobb ajándéka. Írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Milyen kapcsolat áll fenn a hit, a remény és a jószívűség között? (A hit reményhez vezet, a remény pedig jószívűséghez vezet.)
Az 1 Korinthusbeliek 13-ból tanultak alapján szerintetek miért a jószívűség a Lélek legnagyobb ajándéka?
Hívd fel a figyelmet Pálnak az 1 Korinthusbeliek 14:1-ben található ezen tanácsára: „Kövessétek a szeretetet”.
Mit tehetünk azért, hogy kövessük, vagyis elnyerjük a jószívűség ajándékát?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 7:48-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mit tanított Mormon a népének, mit tegyenek a jószívűség ajándékának elnyeréséért. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.
Hogyan javíthat a családtagjainkhoz, barátainkhoz és kortársainkhoz fűződő kapcsolatainkon az, ha jószívűség van bennünk?
El tudnátok mesélni egy olyan alkalmat, amikor jószívűséget láttatok megnyilvánulni abban, ahogyan valaki veletek vagy másokkal bánt? (Te is megoszthatod egy saját élményedet.)
Kérd fel a tanulókat, hogy írják le egy papírlapra, szerintük a jószívűség mely formája a legnehezebb számukra és miért. Buzdítsd a tanulókat egy arra vonatkozó cél leírására, hogy mit fognak tenni, amivel továbbra is igyekeznek még nagyobb jószívűségre szert tenni. Kérd fel a tanulókat, hogy tegyék ki ezt valahova, ahol gyakran látják és emlékezteti őket a céljukra.
Pál azt tanítja, hogy a prófétálás ajándéka nagyobb a nyelvek ajándékánál
Hozz az órára olyan tárgyakat, amelyekből tornyot lehet építeni: például építőkockát, dobozokat, kártyát vagy könyveket. Kérj meg egy tanulót, hogy az általad behozott tárgyakból építsen egy perc alatt egy olyan magas tornyot, amilyen magasat csak lehet. Azután kérd meg, hogy üljön vissza a helyére. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az 1 Korinthusbeliek 14:1–3-at, és keressék ki ezekben a versekben azt a szót, amely kapcsolódik az imént bemutatott toronyépítéshez.
A 3. vers melyik szava kapcsolódik a toronyépítéshez? (Az épülésre. Ha szükséges, magyarázd el, hogy az épülés szó átvitt értelemben lelki megerősödést, fejlődést jelent.)
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 14 tanulmányozása során keressenek egy olyan tantételt, amely segít nekik megtudni, hogyan építhetnek, erősíthetnek meg másokat.
Mondd el, hogy Pál azokhoz a korinthusbeli egyháztagokhoz szólt itt, akik részesültek a nyelvek ajándékában, vagyis tudtak más nyelveken beszélni. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 14:1–3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanácsolt Pál a szenteknek, inkább milyen lelki ajándékra törekedjenek.
Mit tanácsolt Pál a szenteknek, inkább milyen lelki ajándékra vágyjanak és törekedjenek?
Mondd el, hogy „a prófécia Istentől ihletett szavakból vagy írásokból áll, amelyeket a Szentlélektől kapott kinyilatkoztatás által kap valaki. A Jézusról alkotott bizonyság a prófétálás lelke (Jel. 19:10). […] Amikor valaki prófétál, azt mondja el vagy írja le, amit Isten tudatni akar vele, saját maga vagy mások érdekében” (Kalauz a szentírásokhoz: prófécia, prófétál; scriptures.lds.org).
Írd fel a táblára a következő megállapítást: prófétál = sugalmazás által tanít és tesz bizonyságot
A 3. vers szerint hogyan segíthet nekünk mások megáldásában a sugalmazás általi tanítás és bizonyságtétel? (A tanulók saját szavaikat használva fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló tantételt: Sugalmazás által tanítva és bizonyságot téve elősegíthetjük mások épülését, és vigaszt nyújthatunk nekik.)
Hogyan épített és vigasztalt már meg titeket valaki másnak a sugalmazott tanítása és bizonysága?
Az 1 Korinthusbeliek 14:4–30 összegzéseként mondd el, hogy Pál figyelmeztette a korinthusbeli szenteket a nyelveken szólás ajándékával kapcsolatosan. Arra intette őket, hogy ha helytelenül használják, akkor a nyelvek ajándéka nem építeni fogja az egyházat, hanem elvonja az egyháztagok figyelmét a hasznosabb lelki ajándékokra való törekvéstől.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 14:31, 33, 40-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen tanácsot adott Pál a szenteknek a prófétálásról.
Milyen tanácsot adott Pál a szenteknek a prófétálásról? (Mindenki prófétálhat, vagyis taníthat és bizonyságot tehet, férfiak és nők is. Ezt rendben kell megtenni: egyszerre csak egyvalaki prófétáljon.)
Milyen igazságot tudhatunk meg ezekből a versekből Jézus Krisztus egyházáról? (A tanulók saját szavaikat használva fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló tantételt: Jézus Krisztus egyházában mindennek rendben kell történnie.)
Szerintetek miért fontos, hogy az egyházban minden a megfelelő rendben történjen?
Mondd el, hogy Pálnak az 1 Korinthusbeliek 14:34–35-ben található írásai példát hoznak arra, milyen útmutatásokat adott a korinthusbeli szenteknek, hogy fenntartsák a rendet az egyházban. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 14:34–35-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mit tanított Pál a korinthusbeli egyháztagoknak. A tanulók mondják el, mit találtak.
Mondd el, hogy nem könnyű értelmezni Pál tanácsának a szándékát, mivel egyértelmű, hogy nem tiltotta el a nőket az egyházi gyűléseken való imádkozástól vagy beszédtől (lásd 1 Korinthusbeliek 11:5). A Joseph Smith fordítás a szól igét a 34. és a 35. versben az irányít igére változtatja. Ez a szócsere annak valószínűségére utal, hogy Pál egy olyan helyzetet akart rendbe tenni, amelyben néhány korinthusbeli nő vagy megzavarta a rendet a hódolati gyűléseken, vagy helytelen módon magára akarta venni a vezetés felelősségét ahelyett, hogy a papsági vezetőket támogatta és követte volna (lásd Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 380.).
Az óra befejezéseként tegyél bizonyságot az 1 Korinthusbeliek 13–14-ben tanított igazságokról.
Bruce C. Hafen elder a Hetvenektől a következőket tanította a jószívűségről:
„Nagyon is lehet jószívű – akár még »keresztény« – szolgálatot is végezni anélkül, hogy mélyen gyökerező és tartós krisztusi jellemre tennénk szert. Pál látta ezt, amikor óvott attól, hogy valaki a javait mind a szegények táplálására fordítsa – valódi jószívűség nélkül. […] Adhatunk szeretet nélkül, de nem szerethetünk anélkül, hogy adnánk. Ha az Istenhez fűződő kapcsolatunk függőlegesen kiteljesedett, akkor e kapcsolat gyümölcseként vízszintesen az embertársainkhoz fűződő kapcsolataink is ki fognak teljesedni. Ekkor bánunk majd jószívűen másokkal, nem csupán azért, mert úgy gondoljuk, hogy ezt kell tennünk, hanem azért, mert ilyenek vagyunk” (The Broken Heart: Applying the Atonement to Life’s Experiences [1989], 196–97).
Amint azt az 1 Korinthusbeliek 13:4–5 feljegyzi, Pál írt a jószívűség különböző jellemzőiről, vagyis elmondta, milyen dolgokat cselekednek a jószívűséggel bíró emberek. A „hosszútűrő” jelző olyan valakire utal, aki türelmesen viseli a próbatételeket. A „nem irígykedik” olyan valakire utal, aki nem féltékeny másokra. A „nem kérkedik” olyan valakire utal, aki nem dicsekvő. A „nem fuvalkodik fel” az alázatosság tulajdonságát írja le. A „nem cselekszik éktelenül” olyan valakire utal, aki nem durva és nem tapintatlan. A „nem keresi a maga hasznát” azt a tulajdonságot írja le, amikor valaki önmaga elé helyezi Istent és másokat. A „nem gerjed haragra” olyan valakire utal, akit nem könnyű feldühíteni. A „mindent hiszen” olyan valakire utal, aki minden igazságot elfogad.
1 Korinthusbeliek 13:8. A prófétálás, a nyelvek és a tudás ajándékai mind „megszünnek” és „eltöröltet[nek]”
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, végül miért szűnik majd meg a prófétálás és a nyelvek ajándéka, és miért töröltetik, vagyis tűnik el a tudás ajándéka:
„Meg fognak szűnni a Lélek ajándékai? Lesz olyan nap, amikor a szentek már nem lesznek birtokában a prófétálás és a nyelvek ajándékának? Vagy a tudás ajándékának? Igen, abban az értelemben, hogy ezek felemésztetnek valami még nagyobban, és a tökéletes napon már nem lesz rájuk szükség. Amikor a szentek már minden nyelvet ismerni fognak, senki nem beszélhet már ismeretlen nyelven. Amikor a szentek olyanokká válnak, mint Isten, és minden – múltbéli, jelen és eljövendő – dolgot tudni fognak, már nem lesz szükség vagy alkalom a jövőt illető prófétálásra” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 2:380).
Robert J. Whetten elder a Hetvenektől a következő magyarázatot fűzte ehhez:
„A hithez hasonlóan a krisztusi szeretet is a Lélek ajándéka, amely a személyes igazlelkűség és a szerint adatik, hogy milyen mértékben engedelmeskedünk azoknak a törvényeknek, amelyektől függ. A hithez hasonlóan a szeretetet is gyakorolni kell ahhoz, hogy növekedjék” (vö. Igaz követők. Liahóna, 1999. júl. 34–35.).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„A jószívűség, »Krisztus tiszta szeretete« (Moró. 7:47), nem egyszeri tett, hanem létezési állapot. Jószívűségre olyan tettek sorozatán keresztül teszünk szert, melyek megtérést eredményeznek. A jószívűség olyan valami, amivé válik az ember” (vö. A kihívás, hogy váljunk valakivé. Liahóna, 2001. jan. 42.).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, mi a különbség az egyház azon tagjai között, akik rendelkeznek a prófétálás lelki ajándékával, és azok között, akik elhívást kapnak, hogy a prófétai hivatalban szolgáljanak:
„[A]mikor lelki ajándékokról beszélünk, a próféta olyan valaki, aki bizonyságot tesz Jézus Krisztusról, tanítja Isten szavát, és buzdítja Isten népét. A szentírások szóhasználatában a prófétálás sokkal többet jelent a jövő előre megjövendölésénél. […]
Fontos, hogy értsük, mi a különbség egy próféta között, aki rendelkezik a prófétálás lelki ajándékával, és a próféta között, aki rendelkezik a prófétai hivatallal” (“Spiritual Gifts,” Ensign, Sept. 1986, 71).
„Az apostolok – másokkal egyetemben – »más nyelveken« szóltak pünkösd napján (Apostolok cselekedetei 2:4–8). Ez alkalommal a nyelvek ajándéka abban nyilvánult meg Isten szolgáin keresztül, hogy olyan nyelveken tanították az evangéliumot, melyeket a hallgatóság ismert, de a beszélők nem (lásd az Apostolok cselekedetei 2:5–11 szövegmagyarázatát). A nyelvek ajándékának egy másik megnyilvánulására akkor kerül sor, amikor valakit olyan nyelven való szólásra indít a Lélek, melyet sem a beszélő, sem a hallgatóság nem ismer (lásd Bruce R. McConkie, Doctrinal New Testament Commentary, 2:383)” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 379.).
A nyelvek ajándékának céljával és használatával kapcsolatos fontos figyelmeztetésekre vonatkozó további információkért lásd Robert D. Hales, “Gifts of the Spirit,” Ensign, Feb. 2002, 14–15.