Jézus dicséri Keresztelő Jánost, és bizonyságot tesz arról, hogy János előkészítette az utat az Ő elrendelt szolgálata számára. Miközben Jézus Simonnal, a farizeussal étkezik, egy bűnbánó asszony mutatja ki a Szabadítóba vetett hitét és az Őiránta érzett szeretetét.
Jézus dicséri Keresztelő Jánost, és bizonyságot tesz János küldetéséről
Oszd párokra az osztályt, és minden párnak adj egy papírlapot. Kérd meg a párokat, hogy egy perc alatt írjanak le emlékezetből annyi tényt Keresztelő Jánosról, amennyit csak tudnak. Egy perc után kérd meg a tanulókat, hogy számolják össze, hány dolgot írtak le a papírra.
Kérd meg a tanulókat, hogy beszéljenek néhányról a felsorolt tények közül.
Ha lehetséges, mutass egy hosszú fű- vagy nádszálat és egy puha ruhadarabot. Mondd el, hogy Jézus ezen tárgyak segítségével tanította az embereket Keresztelő János jelleméről. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Lukács 7:24–26-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tanított Jézus Keresztelő Jánosról, miközben egy nádszálra és egy puha ruhára utalt.
Miben különbözött Keresztelő János a nádtól vagy a fűszáltól? (A nádtól eltérően – melyet a szél megráz és ide-oda fúj – Keresztelő János szilárd és megingathatatlan volt a bizonyságában és küldetésének beteljesítésében.)
Kép
John the Baptist teaching
Keresztelő János prédikál
Mutasd meg az ide kapcsolódó képet Keresztelő Jánosról, és kérdezd meg:
Miben különbözött Keresztelő János azoktól, akik „puha ruhákba öltözött[ek]”, és „a királyok palotáiban” élnek fényűzésben (25. vers)? (Keresztelő János a sivatagban élt, és teveszőr ruházatot viselt, amely igen durva volt. A fizikai kényelem helyett Isten akaratának megtételére törekedett.)
Mit mondott Jézus Keresztelő Jánosról a 26. versben?
Hogy segíts a tanulóknak megérteni Keresztelő János egyedi szerepét, mondd el, hogy Jézus egy próféciát idézett, melyet évszázadokkal korábban írtak, és amely egy követről beszélt, aki „megtisztítja [a Messiás előtt] az útat” (Malakiás 3:1). Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Lukács 7:27–28-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, miért volt Keresztelő János egyedülálló a próféták között.
Milyen egyedi és fontos szerepre lett Keresztelő János előre elrendelve? (A tanulók használhatnak ugyan különböző szavakat, de fogalmazzák meg a következő igazságot: Keresztelő János volt az a próféta, akit előre elrendeltek, hogy előkészítse az utat Isten Fia számára, és megkeresztelje Őt.)
Hogyan készítette elő Keresztelő János az utat Jézus Krisztus eljövetelére?
Mondd el, hogy Joseph Smith próféta a következőket mondta a Lukács 7:28 kapcsán:
Kép
Prophet Joseph Smith
„Jézusra úgy tekintettek, mint akinek a legkevesebb jogosultsága lehetne Isten királyságában, és [látszólag] a legkevésbé volt jogosult arra, hogy prófétaként tekintsenek rá; mintha azt mondta volna: »Akit a legkisebbnek tartanak közöttetek, nagyobb Jánosnál – és ez én vagyok«” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 85.).
A Lukács 7:29–35 összegzéseként mondd el, hogy sokan hittek Jézus tanításaiban, a jelenlévő farizeusok és a törvénytudók azonban elvetették szavait. Jézus elmagyarázta, hogy ők attól függetlenül elvetették az igazságot, hogy azt Ő vagy pedig Keresztelő János tanította-e.
Miközben Jézus Simonnal, a farizeussal étkezik, egy asszony a könnyeivel mossa meg lábait
Írd fel a táblára a következő kérdést: Kaphatok bűnbocsánatot?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át azokat az alkalmakat, amikor azon tűnődtek, vajon bűnbocsánatot nyerhetnek-e? Kérd meg őket, hogy a Lukács 7 további tanulmányozása során keressenek olyan igazságokat, amelyek választ adnak erre a kérdésre.
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni a Lukács 7:36–50 szövegösszefüggéseit és tartalmát, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő összegzést és magyarázatot:
Egy Simon nevű farizeus lakomára hívta Jézust a házába. Az ilyen lakomák alkalmával a vendégek párnákra heveredtek egy alacsony asztal körül, és lábukat az asztaltól kifelé nyújtották ki. A korabeli társasági illem lehetővé tette a szükséget látóknak, hogy összeszedjék a lakomák utáni ételmaradékot, ezért nem volt szokatlan a hívatlan emberek forgolódása a lakomaasztal körül (lásd James E. Talmage, Jesus the Christ, 3rd ed. [1916], 261).
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni a Lukács 7:36–50 tartalmát, megmutathatod nekik a „Jöjjetek énhozzám” című filmet (11:34), amely elérhető az LDS.org oldalon. Lejátszhatod a film azon részét, amely Jézust ábrázolja, amint Simonnal, a farizeussal étkezik (4:17-nél kezdődően). Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a történetet a szentírásukban, és figyeljék meg, mi történt, amikor egy hívatlan személy lépett Simon házába a lakoma alatt. Állítsd meg a filmet, miután Jézus azt mondta: „Igazán ítéltél” (Lukács 7:43) (7:24-nél).
Hogyan jellemezte Lukács a Lukács 7:37-ben ábrázolt asszonyt?
Hogyan mutatta ki az asszony a Szabadító iránt érzett szeretetét? (Elmondhatod, hogy az „alabástrom szelencze drága kenet” egy üvegcse volt, amelyben drága illatosított olaj volt.)
Mire gondolt Simon, amikor látta, mit tesz az asszony?
A Jézus által tanított példázat áttekintéséhez kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Lukács 7:40–43-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tanított Jézus Simonnak.
Rajzold fel a táblára a következő táblázatot:
hitelező =
adós, aki 50 pénzzel tartozik =
adós, aki 500 pénzzel tartozik =
Mondd el, hogy a hitelező az, aki pénzt ad kölcsön valakinek; aki pedig ezt kölcsönveszi, az az adós. Az adós beleegyezik, hogy vagy visszafizeti az adósságot a hitelezőnek, vagy börtönbe kerül. Kérj meg egy tanulót, hogy a saját szavaival összegezze a példázatot.
Kit jelképez a hitelező? (Írd fel a táblára a „hitelező” mellé: Jézus Krisztus.)
Melyik adós jelképezheti az asszonyt, és melyik Simont, a farizeust? Miért? (Írd fel: Simon, a farizeus az „adós, aki 50 pénzzel tartozik” alá, valamint asszony az „adós, aki 500 pénzzel tartozik” alá.)
Mondd el, hogy Jézus idejében szokás volt a házigazda részéről, hogy megkülönböztetett vendégei iránti tiszteletét valamilyen módon kifejezze, például arcon csókolta őket az üdvözléskor; vizet hozatott számukra, hogy meg tudják mosni a lábukat; vagy megkente fejüket olajjal (lásd James E. Talmage, Jesus the Christ, 261).
Folytasd a filmet 7:25-től, és állítsd meg, miután Jézus azt mondja: „Eredj el békességgel!” (Lukács 7:50) (8:52-ig). Vagy kérj fel néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Lukács 7:44–47-et, az osztály pedig figyelje meg, hogyan bánt Simon Jézussal, és ezzel összevetve miként viselkedett Ővele az asszony, és vajon mit érezhettek ők ketten Jézus iránt.
A 44–47. vers szerint milyen különbségek mutatkoztak abban, ahogyan Simon bánt Jézussal és ahogyan az asszony viselkedett Ővele, valamint abban, amit ők ketten Jézus iránt éreztek? (A tanulók válaszait írd fel a táblán szereplő táblázatba.)
Amikor a tanulók befejezték a beszámolót a találtakról, a táblázat a következőhöz hasonló képet kell hogy mutasson:
hitelező = Jézus Krisztus
adós, aki 50 pénzzel tartozik =Simon, a farizeus
Nem adott vizet Jézusnak, hogy megmossa a lábát.
Nem csókolta meg.
Nem kente meg Őt olajjal.
Kevéssé szerette Őt.
adós, aki 500 pénzzel tartozik =asszony
A könnyeivel mosta meg és a hajával törölte meg az Ő lábait.
Megcsókolta a lábait.
Megkente a lábait olajjal.
Nagyon szerette Őt.
Milyen áldást kapott az asszony a Szabadítótól?
Mutass rá arra, hogy azzal, hogy Simont az 50 pénzzel adóshoz hasonlította, a Szabadító arra utalt, hogy Simonnak is szüksége volt a bűnbocsánatra.
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Lukács 7:47–50-et, és kérd meg őket, hogy keressék meg, mi tette lehetővé ennek az asszonynak a bűnbocsánat elnyerését.
Milyen tantételeket ismerhetünk meg ebből a történetből? (A tanulók szavaival írd fel a következő tantételeket a táblára: Amikor gyakoroljuk a hitünket azzal, hogy kimutatjuk az Úr iránti szeretetünket és odaadásunkat, akkor megtapasztalhatjuk az Ő bocsánatát. Amikor elnyerjük az Úr bocsánatát, akkor eltölt bennünket a vágy, hogy még inkább szeressük és szolgáljuk Őt.)
Miért vágyhatunk arra, hogy még inkább szeressük és szolgáljuk a Szabadítót, amikor megtapasztaljuk az Ő bocsánatát?
Kérj meg három tanulót, hogy olvassanak fel egy-egy bekezdést a következő kijelentésből Neil L. Andersen eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Neil L. Andersen
„Különböző szintek léteznek a személyes érdemesség és igazlelkűség tekintetében. A bűnbánat mégis mindannyiunk számára áldást jelent. Mindegyikünknek szüksége van arra, hogy bűneink bocsánata által érezzük a Szabadító irgalmának karját.
Évekkel ezelőtt megkértek, hogy találkozzak egy férfival, aki azelőtt hosszú évekig kicsapongó életet élt. Rossz döntéseinek következményeként elveszítette egyháztagságát. Azóta már rég visszatért az egyházba, és hithűen betartotta a parancsolatokat, régi cselekedetei azonban továbbra is kísértették. Találkozónk során éreztem a szégyenét és mély megbánását, amiért egykor félretette a szövetségeit. Interjúnkat követően a fejére tettem a kezeimet, hogy papsági áldásban részesítsem. Még mielőtt bármit is szólhattam volna, éreztem a Szabadító iránta érzett túláradó szeretetét és megbocsátását. Az áldás után megöleltük egymást, a férfi pedig nyíltan zokogni kezdett.
Ámulattal tölt el, hogy a Szabadító mily irgalmasan és szeretetteljesen veszi karjába a bűnbánót, függetlenül attól, mennyire önző bűnnel hagyott fel. Bizonyságomat teszem arról, hogy a Szabadító képes megbocsátani a bűneinket, és alig várja, hogy ezt megtehesse. Azon kevesek bűneit kivéve, akik a teljesség megismerése után mégis a kárhozatot választják, nincs olyan bűn, melyet ne lehetne megbocsátani. Milyen bámulatos kiváltság mindannyiunk számára, hogy elfordulhatunk a bűneinktől, és Krisztushoz jöhetünk! Az isteni megbocsátás az evangélium egyik legédesebb gyümölcse, mely szívünkből eltörli a bűnt és a fájdalmat, helyükbe pedig a lelkiismeret örömét és békességét helyezi” (vö. „Bánjátok meg bűneiteket, …hogy meggyógyíthassalak benneteket”.Liahóna, 2009. nov. 40–41.).
Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor megtapasztalták az Úr bocsánatát. Kérd meg őket, hogy gondolkozzanak el azon, mit gondoltak és éreztek a Szabadítóval kapcsolatosan.
Utalj a táblán lévő kérdésre, és kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, hogyan válaszolnának, ha valaki azt kérdezné tőlük: „Kaphatok bűnbocsánatot?”
A lecke zárásaként tegyél bizonyságot arról, hogy Jézus Krisztusnak hatalmában áll megbocsátani nekünk, ha hitet gyakorolunk Őbenne, és megbánjuk a bűneinket.
Kép
scripture mastery icon
Szentírás-memoriter áttekintés
Hogy segíts a tanulóknak áttekinteni a kurzus során eddig megtanult öt szentírás-memoritert, írathatsz velük egy röpdolgozatot. Add meg az ifjúsági hitoktatási könyvjelzőről a kulcsszavakat, és kérd meg a tanulókat, hogy írják le a hozzájuk tartozó szentírásutalásokat. További ötleteket e kézikönyv függelékében találsz.
Megjegyzések és háttér-információk
Lukács 7:18–20. Kételkedett-e Keresztelő János abban, hogy Jézus a Messiás?
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából egyértelmű választ adott erre a kérdésre:
„Bármilyen olyan következtetés, mely szerint a Keresztelő bizonytalan volt vagy kétségekkel bírt az elméjében a Mester kilétével vagy küldetésével kapcsolatosan, teljességgel alaptalan. A bebörtönzött Éliás – és Urunk előfutára – valójában ezt a módszert használta arra, hogy meggyőzze tanítványait, hogy hagyják el őt, és kövessék Jézust.
János tudta, kicsoda Jézus; a Keresztelő nem hajladozott, ahogyan a nád a szélben. […] Azon tette, hogy tanítványait Jézushoz küldte, valójában egy utolsó nagyszerű bizonyság volt János részéről arról, hogy Jézus Isten Báránya, hiszen a Keresztelő tudta, hogy a tanítványai, személyesen látván a Mestert és hallván az Ő tanításait, nem tehetnek mást, mint hogy követik a nagyobb világosságot” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:261–62).
Keresztelő János megértett egy fontos igazságot, amelyet James E. Faust elnök az Első Elnökségből is nyomatékosított:
„Mindannyiunknak magunknak kell megszereznünk saját tanúbizonyságunkat arról, hogy Jézus a Krisztus. Nem szerezhetjük be másodkézből, valaki mástól” (“A Testimony of Christ,” Ensign Mar. 2005, 3).
Brigham Young elnök így jellemezte, milyen szerepet töltenek be a csodák az Úr munkájában:
„A csodák… [a]zért vannak, hogy megtartsák a szenteket, hogy megerősítsék és megszilárdítsák azok hitét, akik szeretik, félik és szolgálják az Istent” (Az egyház elnökeinek tanításai: Brigham Young [1997]. 254.).
Lukács 7:24–28. „Azok között, a kik asszonytól születtek, egy sincs nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál”
Joseph Smith próféta elmagyarázta, miért tekintette Jézus Keresztelő Jánost a legnagyobb prófétának:
„Először is, azzal az isteni küldetéssel bízták meg, hogy készítse elő az utat az Úr orczája előtt. Kire bíztak még egy ilyen munkát őelőtte vagy azóta? Senkire.
Másodszor, azzal a fontos küldetéssel bízták meg, és elvárták tőle, hogy ő keresztelje meg az Ember Fiát. Kit ért valaha ekkora megtiszteltetés? Kinek volt ekkora kiváltsága és dicsősége? Ki vezette be Isten Fiát a keresztelővízbe, és kinek volt kiváltsága azt látni, ahogy a Szentlélek galamb formájában, vagyis a galamb jelképében leereszkedik ennek a szolgálatnak a tanújaként? […]
Harmadszor, abban az időben János volt a királyság ügyeinek egyetlen törvényes kiszolgálója akkor a földön, és egyedül ő viselte a hatalom kulcsait. A zsidóknak engedelmeskedniük kellett utasításainak, vagy elkárhoznak a saját törvényeik szerint; és maga Krisztus is beteljesített minden igazságot azáltal, hogy engedelmeskedett annak a törvénynek, amelyet Ő adott Mózesnek a hegyen, és ezáltal felmagasztalta azt, és tisztelendővé tette ahelyett, hogy elpusztította volna. Zakariás fia elragadta a zsidóktól a kulcsokat, a királyságot, a hatalmat, a dicsőséget a menny szent felkenése és határozata által, és ez a három ok teszi őt a legnagyobb prófétává, aki asszonytól született” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 84.).
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt írta, hogy a Lukács 2:37–50-ben említett asszony úgy érkezett a Szabadítóhoz, hogy már bűnbánatot tartott, és ki kívánta fejezni szeretetét. Az általa mutatott ragaszkodással kapcsolatosan ezt mondta: „Mindez egy istenfélő és hithű asszony műve és hódolata volt, aki egykor bűnös volt, de aki akkorra már megtisztult; aki addigra már felszabadult a számtalan vétek gyötrő súlya alól; aki már megújult életben járt Őmiatta, akinek a lábát most csókolta, és akire most minden áhítat és hódolat keltette szeretetét ráruházta, amelyet csak egész lénye befogadni képes volt” (The Mortal Messiah, 4 vols. [1979–81], 2:200).
Shayne M. Bowen elder a Hetvenek Kvórumából feltette és meg is válaszolta a kérdést, hogy vajon van-e olyan bűnbocsánatra vágyó, aki kívül esne azon, hogy elnyerhesse azt Jézus Krisztus engesztelése révén:
„Lehetséges helyreállítani egy olyan életet, amelyet az elhanyagoltság miatt oly mértékben ellepett a szemét, hogy az illetőnek látszólag lehetetlen megbocsátani? Vagy mi a helyzet azzal, aki őszintén igyekszik, de már oly sokszor esett vissza a bűnbe, hogy úgy érzi, nincs módja kiszállni ebből a végtelennek tűnő kerékvágásból? És mi a helyzet azokkal, akik megváltoztatták az életüket, de egyszerűen képtelenek megbocsátani önmaguknak? […]
Jézus Krisztus engesztelése mindannyiunknak rendelkezésére áll. Az Ő engesztelése végtelen. Mindenkire érvényes, még rád is! Képes megtisztítani, helyreállítani és megszentelni – téged is! Ezt jelenti a végtelensége: teljes, befejezett, egész, örök” (Az engesztelés képes megtisztítani, helyreállítani és megszentelni az életünket.Liahóna, 2006. nov. 34.).