Pál ír a szenteknek Korinthusban, és elmondja nekik, hogy a macedóniai egyháztagok bőkezűen adakoztak a szükséget látók számára. Arra buzdítja a korinthusbeli szenteket, hogy ők is kövessék a Szabadító példáját és adakozzanak a szegényeknek. Pál tanít arról, milyen áldások érik azokat, akik jókedvűen adnak a szegényeknek.
Pál azt tanácsolja a szenteknek, hogy gondoskodjanak a szegényekről
Óra előtt írd fel a táblára a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából (innen: „Nem vagyunk-e mindannyian koldusok?”Liahóna, 2014. nov. 40.), de hagyd ki a szegénység szó helyét. Kezdd az órát azzal, hogy megkérsz egy tanulót az idézet felolvasására.
„A világ történelme folyamán [mindig is] a szegénység jelentette az emberiség legnagyobb és legelterjedtebb kihívását. Legszembetűnőbb kára általában fizikai jellegű, de még lesújtóbb lehet az azt kísérő lelki és érzelmi károsodás.”
Kérd meg a tanulókat, hogy találják ki, melyik szó hiányzik az idézetből, majd írd be a szegénység szót.
Mi a szegénység? (A pénz, a javak, saját ellátásunk módjának szűkössége vagy hiánya.)
Miért jelenthet olyan nagy kihívást a szegénység?
Buzdítsd a tanulókat, hogy gondoljanak olyan ismerőseikre, akiknek fizikai, érzelmi, társadalmi vagy lelki téren valamilyen segítségre lehet szükségük. Kérd meg a tanulókat, hogy a 2 Korinthusbeliek 8–9 tanulmányozása során keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik megérteni és betölteni a szükséget látók megsegítésében játszott szerepüket.
A 2 Korinthusbeliek 8:1–8 összegzéseként mondd el, hogy Pál elmesélte a korinthusbeli szenteknek, hogy Macedóniában az egyháztagok bőkezűen adakoztak, hogy segítsenek kielégíteni a szegények anyagi szükségleteit. (A tanulók megkereshetik Korinthust és Macedóniát a 13. számú bibliai térképen: Pál apostol misszionáriusi utazásai.) Pál elmagyarázta, hogy a macedón szentek azért tették ezt, mert Isten akaratát kívánták tenni. Arra biztatta a korinthusi szenteket, hogy ezt a példát követve ők is őszinte szeretetből fakadóan gondoskodjanak mások szükségleteiről.
Írd fel a táblára a következő szavakat: gazdag és szegény.
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a 2 Korinthusbeliek 8:9-et, és nézzék meg, hogy mit mondott Pál, mit tett Jézus Krisztus a szentekért. Elegendő idő eltelte után tedd fel az alábbi kérdéseket, a tanulók válaszait pedig sorold fel a táblán a gazdag és szegény szavak alatt.
Milyen értelemben volt Jézus Krisztus gazdag a halandóság előtti életben? (A tanulók válaszai között lehetnek a következők: Jézus Krisztus volt az Atya Elsőszülöttje a lélekben, még mielőtt a halandóságba született volna. Jézus Krisztus Isten volt, aki felhatalmazás, hatalom és dicsőség tekintetében Mennyei Atyánk mellett állt, és az Atya irányítása alatt számos világot teremtett.)
Milyen tekintetben számított esetleg szegénynek a halandóságban töltött ideje alatt? (Elhagyta dicső helyét, hogy szerény körülmények közé szülessen és azok között éljen a földön.)
Szerintetek mit jelent a 9. versben az, hogy a Szabadító „szegénysége által meggazdagodjatok”? (Mivel Jézus Krisztus alászállt halandóság előtti trónjáról, és a földre jött, hogy szolgáljon, példát mutasson nekünk és elvégezze az engesztelést, mi elnyerhetjük az örök élet kincseit.)
Mondd el a tanulóknak, hogy körülbelül egy évvel korábban a korinthusbeli szentek elkötelezték magukat amellett, hogy javaikból gyűjtést rendeznek a szegény szentek számára Júdeában. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Korinthusbeliek 8:10–11-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanácsolt Pál a korinthusbeli szenteknek, mit tegyenek.
Mit tanácsolt Pál a korinthusbeli szenteknek, mit tegyenek?
Mondd el, hogy a „cselekvés” és „a cselekvést is vigyétek végbe” kifejezések azt jelentik, hogy Pál arra buzdította a szenteket, hogy tegyenek eleget korábbi kötelezettségvállalásuknak, és adakozzanak a szegény szenteknek, amennyit csak tudnak, hiszen a Szabadító is örök kincseket adott nekik.
Mi történik mindannyiunkkal, amikor felismerjük, hogy mi mindent adott nekünk a Szabadító? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló tantételt: Ha felismerjük, mi mindent adott nekünk a Szabadító, akkor még inkább készen állunk majd javaink másokkal való megosztására.)
Hogyan késztet minket adakozásra a szükséget látóknak az, ha elgondolkodunk a Szabadítótól kapott ajándékainkon?
Milyen konkrét ajándékokat kaptatok a Szabadítótól, amelyek arra indíthatnak benneteket, hogy adjatok másoknak?
Kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák fel a 2 Korinthusbeliek 8:12–15-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressen még egy igazságot, amelyet Pál annak fontosságáról tanított az embereknek, hogy anyagilag is támogassák egymást.
Milyen igazságot tanulhatunk a 12–13. versekből? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő igazságot: Isten azt akarja, hogy akkor is legyünk készek adni, ha esetleg nincs miből.)
Hogy segíts a tanulóknak megérteni ezt az igazságot, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől:
Kép
Elder Jeffrey R. Holland
„…legyünk akár gazdagok, akár szegények, meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, amikor mások szükséget látnak” („Nem vagyunk-e mindannyian koldusok?” 41.).
Mit tehetünk másokért, amikor fizikai értelemben nincs semmink, amit adhatnánk nekik?
A 14–15. versek szerint kinek lesz jó az, ha a szentek mindannyian következetesen adakoznak a szükséget látóknak? (Mindenkinek, akinek valamikor is szüksége lesz valamire.)
Milyen szempontból válik mindenki javára az, ha mindannyian készen állunk arra, hogy adjunk?
Hogy segíts a tanulóknak átérezni ezen igazságok és tantételek jelentőségét, és alkalmazni is őket, olvasd fel a következő idézetet Holland eldertől, a tanulók pedig figyeljék meg, hogyan segíthet nekünk az Úr könyörületesen viszonyulni a szegényekhez.
Kép
Elder Jeffrey R. Holland
„…azt sem tudom pontosan, hogy miként kellene eleget tennetek az azok iránti kötelességeteknek, akik nem mindig akarnak vagy tudnak segíteni önmagukon. Azt azonban tudom, hogy Isten tudja, és Ő segít és vezet majd benneteket a tanítványság könyörületes tetteiben, ha lelkiismeretesen törekedtek és imádkoztok és nyitott szemmel jártok, hogy betartsatok egy olyan parancsolatot, amelyet Ő újra és újra megadott nekünk” („Nem vagyunk-e mindannyian koldusok?” 41.).
Ha az idő engedi és megteheted, akkor le is játszhatod Holland elder „Nem vagyunk-e mindannyian koldusok?” (0:00–7:04) általános konferenciai beszéde felvételének egy részét.
Mit mondott Holland elder, mit tegyünk, hogy készen álljunk segíteni a szegényeknek és a szükséget látóknak?
Milyen módokat biztosít az egyház arra, hogy segítsünk kielégíteni a szegények szükségleteit? (Böjti felajánlások, helyi szolgálati projektek és az emberbaráti szolgálat adta lehetőségek.)
Buzdítsd a tanulókat, hogy írjanak le egy olyan dolgot a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, melyet annak kapcsán terveznek megtenni, amit Pál tanított a szegényeknek és a szükséget látóknak történő adakozásról.
A 2 Korinthusbeliek 8:16–24 összegzéseként mondd el, hogy Pál beszélt a korinthusbeli szenteknek Titusról és két másik férfitestvérről, akiket azért küldtek, hogy adományokat gyűjtsenek a jeruzsálemi szenteknek. Pál azt mondta, hogy bízik a korinthusbeli szentekben, és elmagyarázta, hogy bőkezű adakozásuk a mások iránti szeretetük bizonyítékaként fog szolgálni.
Pál annak áldásairól tanít, amikor valaki őszintén ad
A 2 Korinthusbeliek 9:1–5 összegzéseként mondd el, hogy Pál tovább dicsérte a korinthusbeli szenteket. Elmondta a szenteknek, hogy azért küldte el Titust és másokat, hogy megerősíthessék bőkezű adakozásuk szándékát.
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, ők adtak-e már valakinek valamit kelletlenül, vagy nyújtottak-e valakinek ily módon szolgálatot.
Miért nehéz időnként jókedvűen adakozni az időnkből, a pénzünkből és egyéb forrásainkból mások megsegítésére?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Korinthusbeliek 9:6–7-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen hasonlattal tanította Pál a korinthusbeli szenteket a bőkezű adakozásra.
Mit jelent vetni? (Magokat elültetni.)
Mihez hasonlította Pál a vetést? (Az adakozáshoz.)
Mutass fel gyümölcs- vagy zöldségmagokat, vagy tedd ki ezek képét.
Kép
seeds
A hasonlatban kik azok, akik vetnek? (A szentek, vagyis mi.)
A 7. vers szerint mit vár el tőlünk az Úr, hogyan vessünk, vagyis hogyan adakozzunk? (Jókedvűen, nem pedig kelletlenül. Lásd még Moróni 7:8.)
Írd fel a táblára a következő hiányos kijelentést: Ha vidám szívvel adunk a szükséget látóknak, akkor…
Miben hasonlít az adakozás a magok szántóföldbe vetésére?
Mi történik, ha szűken vetünk?
Mi történik, ha bőven vetünk?
Egészítsd ki a táblán lévő tantételt úgy, hogy a következő igazságot sugallja: Ha vidám szívvel adunk a szükséget látóknak, akkor Isten bőkezűen megáld bennünket.
Hogyan vezethet el a jókedvű adakozás oda, hogy végül többet kapunk, mint amennyink volt?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Korinthusbeliek 9:8–10-et, az osztály pedig figyelje meg, mit mondott Pál, milyen áldások érik a szenteket, ha vidám szívvel adakoznak.
Milyen kifejezéseket használt Pál azon áldások leírására, amelyeket azoknak ad az Úr, akik vidám szívvel adakoznak? (A válaszok között lehet a „rátok áraszsza minden kegyelmét” [8. vers], a „mindenben… teljes elégségtek lévén” [8. vers], „az ő igazsága [igazlelkűsége] örökké megmarad” [9. vers], és a „megnöveli a ti igazságtoknak [igazlelkűségeteknek] gyümölcsét” [10. vers].)
Mondd el, hogy e versek szerint el fogjuk nyerni az Úr kegyelmét, melynek részét képezhetik a szükségleteinket fedező anyagi áldások is.
A 10. vers szerint ki az, aki „magot ád a magvetőnek”? (Az Úr. Tedd ki újra a magokat, és magyarázd el, hogy mi csak azért adhatunk másoknak, mert eredetileg kaptunk az Úrtól.)
Hogyan segíthet nekünk jókedvűen adakozni, ha nem felejtjük el, hogy honnan ered minden, amink van?
Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a 2 Korinthusbeliek 9:11–15-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Pál azokról a szentekről, akik jókedvűen adnak és kapnak.
A 11–15. versek szerint mit éreznek Isten iránt azok a szentek, akik bőkezűen adnak és kapnak egymás javaiból?
Megkérheted a tanulókat, hogy jelöljék meg ezekben a versekben a hálára utaló kifejezéseket, például: „mely általunk hálaadást szerez az Istennek” (11. vers), „sok hálaadással bőséges az Isten előtt” (12. vers), „dicsőítik az Istent” (13. vers), és „Istennek pedig legyen hála az ő kimondhatatlan ajándékáért” (15. vers).
Javasolhatod a tanulóknak, hogy írják oda a szentírásukba ezt az igazságot a 11–15. versek mellé: Ha felismerjük, milyen bőkezűen áld meg minket Isten, az segíthet nekünk hálát érezni Őiránta.
Előfordult már veletek, hogy hálát éreztetek Isten iránt, miután felismertétek, milyen áldásokban részesített titeket azért, mert jókedvűen szolgáltatok és adakoztatok? Mikor?
Tegyél bizonyságot a tanulók által a 2 Korinthusbeliek 8–9-ben felismert tantételekről és igazságokról.
Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják át, ezen a héten hogyan segíthetnének valakinek, aki szükséget lát. Kérd fel őket, hogy tűzzék ki célul az illető megsegítését.
Jézus Krisztus értünk tett figyelemreméltó leereszkedésének magyarázatához lásd D. Todd Christofferson elder beszédét a Tizenkét Apostol Kvórumából: “The Condescension of God and of Man” [Isten és ember leereszkedése] ([Első elnökségi karácsonyi áhítat, 2014. dec. 7.], lds.org/broadcasts; lásd https://www.lds.org/broadcasts/watch/christmas-devotional/2014/12?lang=hun&vid=3937526296001).
Dieter F. Uchtdorf elnök az Első Elnökségből a következőket mondta egy általános papsági gyűlésen, mely kijelentés a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik:
„Jelen pillanatban is az egyház számos tagja szenved valamitől. Éheznek, anyagi gondokkal küzdenek, vagy valamilyen fizikai, érzelmi vagy lelki kín gyötri őket. Lelkük minden erejével segítségért, enyhülésért imádkoznak.
Fivérek! Kérlek, ne gondoljátok, hogy ez valaki más felelőssége! Ez az enyém és a tiétek is. A toborzó hang mindannyiunkhoz szól. A »mindannyian« valóban mindannyiunkat jelent – minden ároni- és melkisédekipapság-viselőt, gazdagot és szegényt, bármely nemzet tagja legyen is. Az Úr tervében mindenki fel tud ajánlani valamit” (vö. Az Úr módján történő gondoskodás.Liahóna, 2011. nov. 54.).