A Szabadító példázatokkal tanít a menny királyságáról, egyháza visszaállításáról és növekedéséről az utolsó napokban, az igazlelkűek összegyűjtéséről, valamint a gonoszok elpusztításáról az Ő második eljövetelekor.
A Szabadító elmondja és megmagyarázza a búza és a konkoly példázatát
Óra előtt írd fel a táblára a következő kérdéseket:
Aggasztott vagy elszomorított már benneteket az, hogy olyan sok gonoszság van a világban?
Miért nem veszi el egyszerűen az Úr a minket körülvevő gonoszságot?
Miért döntsek úgy, hogy igazlelkű leszek, ha úgy tűnik, hogy a körülöttem lévő emberek nem tapasztalják meg hamislelkű döntéseik következményeit?
Az óra elején kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a táblán lévő kérdéseket, majd osszák meg gondolataikat az osztállyal. Kérd fel a tanulókat, hogy a Máté 13:24–30, 36–43 tanulmányozása során keressenek egy olyan igazságot, amely segít nekik vigaszra lelni, miközben igyekeznek igazlelkűen élni egy gonosz világban.
Kép
wheat, tares
Mutasd meg vagy rajzold fel a táblára a kapcsolódó képet a búzáról és a konkolyról. Mondd el, hogy a konkoly egy mérgező gyomnövény. A búza és a konkoly majdnem teljesen egyforma, amikor kihajt, amikor azonban megérnek, akkor már megkülönböztethetők egymástól.
Mondd el, hogy a Szabadító tanított egy példázatot a búzáról és a konkolyról. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Máté 13:24–30-at, valamint a Máté 13:30-at módosító JSF, Máté 13:29-nek ezt a részét: „Szedjétek össze először a búzát az én csűrömbe, a konkolyt pedig kössétek kévékbe, hogy megégessétek.” Az osztály kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mi történt a búzával és a konkollyal.
Mi történt a búzával és a konkollyal? (Elvetették őket és hagyták, hogy együtt növekedjenek. Azután a búzát a csűrbe gyűjtötték, a konkolyt pedig kévékbe rakták és elégették.)
Szerintetek miért mondta a jó magokat elvető gazda a szolgáinak, hogy hagyják, hogy a búza és a konkoly „együtt nőjjön… az aratásig”? (Ha az aratók azelőtt próbálnák kihúzni a konkolyt, hogy a búza és a konkoly is megérne, akkor valószínűleg a búza jó részét is elpusztítanák.)
A Máté 13:30-at módosító Joseph Smith fordítás szerint mi lett először egybegyűjtve, a búza vagy a konkoly?
Mondd el, hogy miután a Szabadító elmondta a búza és a konkoly példázatát, tanítványai megkérték, hogy fejtse ki annak jelentését. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Máté 13:36–43-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogyan magyarázta el a Szabadító a példázatot.
Ki vetette el a jó magot? (A Szabadító.)
Ki vetette el a konkolyt? (Az ördög.)
Kiket jelképezett a búza és a konkoly? (Az igazlelkűeket és a gonoszokat. Magyarázd el, hogy a gonoszok szó azokra utal, akik úgy döntenek, hogy nem tartanak bűnbánatot [lásd Tan és a szövetségek 29:17].)
Mondd el, hogy a Joseph Smith fordítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a 39. versben említett „aratás”, vagyis „a világ vége” a gonoszok elpusztítására utal a Szabadító második eljövetelekor. A Joseph Smith fordítás azt is segít nekünk megérteni, hogy az utolsó napokban az Úr angyalokat és hírnököket küld, akik segítenek elválasztani az igazlelkűeket a gonoszoktól (lásd Joseph Smith Translation, Matthew 13:39–44 [a Biblia angol nyelvű UNSZ kiadásának függelékében]).
E példázat értelmében mi fog történni az igazlelkűekkel és a gonoszokkal az utolsó napokban? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmazzák a következő igazságot: Az Úr összegyűjti az igazlelkűeket az utolsó napokban, majd elpusztítja a gonoszokat az eljövetelekor. A tanulók szavait használva írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Hogyan hozhat nekünk vigaszt ez az igazság, míg egy gonosz világban élünk? (Az Úr végül el fogja távolítani a földről a gonoszságot, és megjutalmazza a hithűeket.)
Magyarázd el a tanulóknak, hogy mivel önrendelkezésünk van, a döntéseink által mi határozzuk meg, hogy összegyűjtenek-e minket az igazlelkűekkel, vagy szenvedünk a gonoszokkal.
Mit kell tennünk ahhoz, hogy az Úr összegyűjtsön bennünket?
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni, mit kell tennünk ahhoz, hogy az Úr összegyűjtsön bennünket, kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder David A. Bednar
„Az Úr összegyűjti népét, amikor elfogadják Őt, és betartják a parancsolatait. […]
Az Úr összegyűjti népét, hogy hódoljanak, hogy felépítsék az egyházat, ahol védelmet, tanácsot és tanításokat kaphatnak. […]
Joseph Smith próféta elmondta, hogy az összegyűjtés isteni célja minden korban a templomépítés volt, hogy az Úr gyermekei részesülhessenek a legmagasabb szertartásokban és ezáltal örök életet nyerhessenek [lásd Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 438–440.]” (“The Spirit and Purposes of Gathering” [Brigham Young University–Idaho devotional, Oct. 31, 2006], byui.edu).
Bednar elder szerint mit kell tennünk, hogy az Úr összegyűjtsön bennünket?
Milyen áldásokat tapasztaltatok már az életetekben, miközben az Úr összegyűjtött benneteket?
Mit tehetünk azért, hogy segítsünk a Szabadítónak összegyűjteni Mennyei Atyánk gyermekeit?
Milyen áldásokat kaptatok, amikor misszionáriusi vagy templomi munka által segítettetek az Úrnak összegyűjteni az igazlelkűeket?
Biztosítsd a tanulókat arról, hogy mivel mindannyian követünk el hibákat, a Szabadító mindannyiunkat bűnbánatra szólít, hogy össze lehessen gyűjteni bennünket az igazlelkűekkel. Kérd fel a tanulókat, hogy gondolják át, mit tehetnek azért, hogy ők maguk a Szabadítóhoz és egyházához gyűljenek, valamint a családjukat és másokat is oda gyűjtsék. Buzdítsd őket, hogy cselekedjenek a kapott sugalmazások szerint.
A Szabadító példázatokat használva tanít a menny királyságáról
Tegyél ki képeket a következő dolgokról, vagy rajzold fel őket a táblára: mustármag, kovász vagy élesztő (illetve kenyér – magyarázd el, hogy a kovászt a kenyér tésztájába teszik, hogy sütés előtt megkelessze azt), igazgyöngy, kis kincsesláda, és gyalom, vagyis háló.
Mondd el, hogy a Szabadító több különböző példázatban a menny királyságához hasonlította ezeket a dolgokat. Emlékeztesd a tanulókat, hogy a menny királysága a Szabadító egyházát és evangéliumát jelképezi. Írd fel a táblára a következő utalásokat: Máté 13:31–32; Máté 13:33; Máté 13:44; Máté 13:45–46; Máté 13:47–50. Oszd párokra vagy kis csoportokra a tanulókat, majd add ki minden párnak vagy csoportnak a táblán felsorolt szentírások egyikét. Mindegyik pár vagy csoport végezze el a következő tevékenységeket (ezt a felsorolást egy papírlapon ki is oszthatod):
Olvassátok el közösen a kijelölt verseket.
Beszéljétek meg, mihez hasonlította a Szabadító az egyházát és az evangéliumát.
Beszéljétek meg, szerintetek milyen igazságot tanított a Szabadító ebben a példázatban az egyházáról és az evangéliumáról. Írjátok le ezt az igazságot a füzetetekbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplótokba.
Elegendő idő eltelte után kérj meg egy tanulót, akinek a kovász példázata jutott, és egy másikat, akinek a mustármag példázata jutott, hogy olvassák fel a példázatukat az osztálynak.
Kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák fel az osztálynak az általuk leírt igazságokat. (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmaznak egy, a következőhöz hasonló igazságot: Jézus Krisztus visszaállított egyháza kezdetben kicsi lesz, de aztán megnőve az egész földet betölti. Írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Joseph F. Smith elnöktől, aki arról tanított, hogy miként hasonlíthatjuk kovászhoz Jézus Krisztus követőit:
Kép
President Joseph F. Smith
„Bár megmondták, [s valamennyire igaz is,] hogy csupán maroknyian leszünk a világhoz képest, de hasonlítunk majd a kovászhoz, melyről a Szabadító beszélt, amely végül megkeleszti [vagyis felemeli] az egész világot” (Gospel Doctrine, 5th ed. [1939], 74. Idézi: Boyd K. Packer: A papság hatalma. Liahóna, 2010. máj. 7.).
Mit tehetünk utolsó napi szentekként, hogy elősegítsük a Szabadító egyházának növekedését?
Kérj meg egy tanulót, akinek a szántóföldben elrejtett kincs példázata jutott, egy másikat, akinek a drágagyöngy példázata jutott, és egy harmadikat, akinek a gyalom, vagyis a háló példázata jutott, hogy olvassák fel a példázatukat az osztálynak. Kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák fel az osztálynak az általuk leírt igazságokat. (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmaznak egy, a következőhöz hasonló tantételt: Mivel az evangélium áldásai örök értékkel bírnak, minden áldozatot megérnek. A tanulók szavait használva írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt a tantételt, írd fel a táblára az alábbi fejléceket:
az evangélium áldásai
az áldások elnyeréséért hozott áldozatok
Kérd meg a tanulókat, hogy sorolják fel az evangélium néhány áldását (például: a szentírásokból szerzett tudás, élő prófétáktól kapott útmutatás, szabadító szertartások, örökkévaló házasság). Kérd meg a tanulókat, hogy minden egyes felsorolt áldás kapcsán fejtsék ki, milyen áldozatokra lehet szükség az adott áldás elnyeréséhez. Írd fel a táblára a tanulók válaszait.
Kérd meg a tanulókat, hogy válasszanak ki egy áldást a táblán felsoroltak közül, és magyarázzák el, hogy miért ér meg minden áldozatot az adott áldás.
Előfordult-e már veletek vagy egy ismerősötökkel az, hogy feláldoztatok valamit egy evangéliumi áldás elnyeréséért? Mikor?
Írd fel a táblára a következő kérdéseket, és kérd meg a tanulókat, hogy a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban válaszoljanak rájuk:
Az evangélium mely áldását szeretnéd elnyerni?
Miért vágysz erre az áldásra?
Mit kell esetleg feláldoznod ennek az áldásnak az elnyeréséért?
Jézus Názáretben tanít, és a saját népe elutasítja Őt
A Máté 13:53–58 összegzéseként mondd el, hogy Názáret népe elutasította a Szabadítót és tanításait. Hitetlenségük miatt a Szabadító nem végzett közöttük sok csodát (lásd még Moróni 7:37).
Joseph Smith próféta a következő tanítással foglalta össze a Máté 13 témáját:
„A Szabadítónak a Máté írása szerint való szent evangyéliomban feljegyzett szavai… olyan világosan megértetik velünk az összegyűjtés fontos témáját, mint a Bibliában semmi más” (in History of the Church, 2:264).
Russell M. Nelson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy Izráelnek a fátyol mindkét oldalán történő összegyűjtésében segíthetünk:
„Az összegyűjtés tana Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egyik fontos tanítása. […] Mi nem csupán tanítjuk ezt a tant, hanem részt is veszünk benne. Ezt úgy tesszük meg, hogy a fátyol mindkét oldalán segítünk összegyűjteni az Úr választottjait. […]
Leszármazási táblázatokat gyűjtünk, családi csoportíveket készítünk, és helyettesekként templomi munkát végzünk, hogy összegyűjtsük az egyéneket az Úrnak, valamint a családjukba” (A szétszórt Izráel összegyűjtése.Liahóna, 2006. nov. 80–81.).
A következő táblázat megmutatja, mit tanítanak a Máté 13 példázatai Izráel összegyűjtéséről és a Szabadító egyházának növekedéséről, halandó szolgálatától kezdve a második eljöveteléig.
Az igazlelkűek és a gonoszok együtt növekedtek az újszövetségi időkben, és ez végül a nagy hitehagyáshoz vezetett. Az utolsó napokban az igazlelkűek az egyházba gyűjtetnek, a gonoszok pedig elpusztulnak.
Joseph Smith próféta a következő magyarázatot fűzte a mustármag és a kovász példázatához:
„»Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz…« [Máté 13:31]. Könnyen felismerhetjük, hogy ez a példázat az egyházról szól, ahogy az az utolsó napokban elő fog jönni. […]
Vegyük a Mormon könyvét, amelyet egy ember fogott, és elrejtett a mezejében, biztonságba helyezte hite által, hogy az utolsó napokban, vagyis a megfelelő időben előbukkanjon; figyeljük meg, hogy előjön a földből, amelyet valóban a legkisebb magnak tekintenek, de figyeljük csak, ahogy kihajt, igen, méghozzá fennkölt, isteni méltósággal tör a magasba, mígnem a mustármaghoz hasonlóan nagyobb lesz a veteményeknél. És ez az igazság, és kihajtott és előbukkant a földből, és az igazlelkűség kezd letekinteni a mennyből [lásd Zsoltárok 85:11; Mózes 7:62], és Isten leküldi az Ő hatalmait, ajándékait, és angyalait, hogy fészkeljenek ágai között. […]
„»Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz…« [Máté 13:33]. Ez alatt azt lehet érteni, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egy kis kovászból kezdte növekedését, amelyet három tanúba helyeztek. Íme, mennyire hasonlatos ez a példázathoz! Gyorsan megkeleszti azt a részt, majd hamarosan az egész megkél” (vö. Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 148., 318.).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából tanított arról, hogy miként hasonlíthatók kovászhoz Jézus Krisztus követői:
„A világban kell élnünk, de nem szabad a világból valónak lennünk. A világban kell élnünk, mert ahogyan Jézus az egyik példázatában tanította, az Ő királysága olyan, mint a »kovász«, melynek az a feladata, hogy hatására a tészta egésze megkeljen (lásd Lukács 13:21; Máté 13:33; lásd még 1 Korinthusbeliek 5:6–8). Követői ezt nem tudják megtenni, ha csak azokkal állnak kapcsolatban, akik osztják hitelveiket és gyakorlatukat” (Szeressünk másokat, és éljünk együtt a különbségekkel!Liahóna, 2014. nov. 25.).
