145. lecke
1 Péter 3–5
Bevezetés
Péter arra buzdítja a szenteket, hogy mindig álljanak készen arra, hogy bizonyságot tegyenek Jézus Krisztusról, és éljenek igazlelkűen, hogy megcáfolhassák az ellenük felhozott hamis vádakat. Azt tanítja, hogy Jézus Krisztus prédikálta az evangéliumot a lélekvilágban a halála után. Arra is buzdítja az egyház eldereit, hogy ugyanolyan gondossággal őrködjenek Isten nyája felett, ahogy Jézus Krisztus, a fő pásztor is tette.
Javaslatok a tanításhoz
1 Péter 3:1–17
Péter azt tanácsolja a szenteknek, hogy legyenek egységesek az igazlelkűségben, és álljanak mindig készen a Krisztusról való bizonyságtételre
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Thomas S. Monson elnöktől:
„Egész életünk során adódnak lehetőségek, hogy megosszuk hitelveinket, noha nem mindig tudjuk előre, mikor kerül erre sor. Ilyen lehetőségem adódott 1957-ben, amikor a könyvkiadásban dolgoztam. A munkám a texasi Dallasba szólított – mely várost néha »a templomok városának« nevezik –, hogy előadást tartsak egy konferencián. A konferencia végeztével buszos városnézésre indultam a külvárosba. Amikor elhaladtunk a különböző templomok mellett, sofőrünk pontos tájékoztatást adott: »Balra láthatják a metodista templomot« vagy »Az ott, jobbra, a katolikus székesegyház«.
Amikor elhaladtunk egy gyönyörű, vörös téglás épület mellett, mely egy domb tetején állt, a sofőr ezt mondta: »Abban az épületben a mormonok tartják a gyűléseiket.« Egy hölgy a busz hátuljából előrekiáltott: »Sofőr úr, mesélne még a mormonokról?«
A sofőr félreállt a busszal, aztán megfordult és ezt felelte: »Hölgyem, én csak annyit tudok a mormonokról, hogy abba a vörös téglás épületbe járnak. Van valaki a buszon, aki többet tudna mesélni a mormonokról?«” (Bátran állj magad! Liahóna, 2011. nov. 67.).
-
Ha ott lettetek volna a buszon, mit tettetek volna?
-
Miért okoz olykor nehézséget, hogy másoknak beszéljünk a hitünkről?
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Péter 3:1–17 tanulmányozása során keressenek egy olyan tantételt, amely segíthet utat mutatni nekik, amikor lehetőségük nyílik az evangélium másokkal való megosztására.
Az 1 Péter 3:1–11 összegzéseként mondd el, hogy Péter arra buzdította a feleségeket, hogy az igazlelkű viselkedésükkel segítsenek a hitetlen férjeket Krisztushoz vezetni. Azt tanácsolta a férjeknek, hogy tiszteljék a feleségüket. Az egyháztagoknak pedig azt tanácsolta, hogy éljenek az evangéliumi normák szerint. (Ha szükségesnek érzed, elmondhatod, hogy az „egyértelműek” szó az 1 Péter 3:8-ban annyit tesz: egyetértésben élni másokkal.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Péter 3:14–16-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tanácsolt Péter a szenteknek, mit tegyenek, amikor üldöztetést szenvednek az igazlelkű életmódjuk miatt.
-
Mit tanácsolt Péter a szenteknek, mit tegyenek, amikor üldöztetést szenvednek az igazlelkű életmódjuk miatt?
-
A 15. vers szerint mit mondott Péter, mire kell Jézus Krisztus követőinek mindig készen állniuk?
-
Szerintetek az evangélium mely részei nyújthatnak reménységet az embereknek?
Mondd el, hogy a megfelelni mindenkinek kifejezés a 15. versben értelmezhető úgy is: „megvédeni mindenki előtt”. Péter arra buzdította a szenteket, hogy osszák meg és védjék is meg a vallásos hitelveiket.
-
A 15. versben mely szavak jellemzik azt, hogyan kell megosztanunk és megvédenünk Jézus Krisztus evangéliumát? (Elmondhatod, hogy a félelem szó ebben a szövegkörnyezetben áhítatot vagy tiszteletet jelent.)
-
Milyen igazságot ismerhetünk meg az 1 Péter 3:15-ből arról, hogy mire kell igyekeznünk mindig készen állni Jézus Krisztus követőiként? (A tanulóknak a következőhöz hasonló igazságot kell megfogalmazniuk: Jézus Krisztus követőiként igyekeznünk kell mindig készen állni a hitelveink szelídséggel és áhítattal történő megosztására és megvédésére. Írd fel ezt az igazságot a táblára.)
-
Szerintetek miért fontos szelídséggel és áhítattal megosztanunk a hitelveinket?
A táblán álló igazság szemléltetéséhez kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel Monson elnök beszámolóját a buszon történtekről:
„Vártam, hogy valaki válaszoljon. Végigpásztáztam az utasok arcát, hátha felragyog rajtuk a felismerés és a vágy, hogy hozzászóljanak. Senki nem jelentkezett. Rá kellett jönnöm, hogy rám vár a feladat, hogy eleget tegyek Péter apostol e tanácsának: »[m]indig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről«. Rádöbbentem e bölcselet igazságára is: »Amikor eljön a döntés pillanata, lejár a felkészülés ideje.«
Így aztán a következő mintegy 15 percben abban a kiváltságban volt részem, hogy a buszon ülőkkel megoszthattam bizonyságomat az egyházról és a hitelveinkről. Hálás voltam bizonyságomért, és hálás voltam, hogy fel voltam készülve annak megosztására” (Bátran állj magad! 67.).
-
Mit tehetünk azért, hogy mindig készek legyünk hitelveink megosztására?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan esetre, amikor hálásak voltak azért, hogy felkészültek voltak a hitelveik vagy a bizonyságuk megosztására. Kérj fel néhány tanulót, hogy ossza meg élményét az osztállyal.
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, mit tesznek majd annak érdekében, hogy mindig felkészültek legyenek a hitelveik megosztására és megvédésére. Buzdítsd őket, hogy cselekedjenek a kapott sugalmazás szerint.
1 Péter 3:18–4:19
Jézus Krisztus a halála után prédikálta az evangéliumot a lélekvilágban
Kérd meg a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy misszionáriusokként egy olyan embert tanítanak, aki a következőket mondja:
„Elhiszem, hogy igaz, amit tanítotok nekem, de azon gondolkozom, mi van azokkal, akik úgy haltak meg, hogy nem volt lehetőségük hallani az igazságot. Nem tűnik túl igazságosnak Isten részéről, hogy megbüntesse őket, vagy megfossza őket attól, hogy ismét Vele éljenek, ha sohasem volt alkalmuk megismerni az Ő szabadítástervét.”
Kérdezd meg a tanulóktól, ők hogyan válaszolnának erre.
Kérd meg az osztály egyik felét, hogy olvassák el magukban az 1 Péter 3:18–20-at, beleértve a 20. vers Joseph Smith fordítását is a Kalauz a szentírásokhoz 244. oldalán. Az osztály másik fele olvassa el magában az 1 Péter 4:5–6-ot, beleértve a 6. vers Joseph Smith fordítását is a Kalauz a szentírásokhoz 244. oldalán. Kérd meg a tanulókat, hogy keressenek olyan Péter által tanított igazságokat, amelyeket megoszthatnának az előbbi helyzetben szereplő személlyel. Mondd el, hogy az 1 Péter 3:19-ben szereplő „tömlöczben lévő lelkeknek” kifejezés azon lelkekre utal a lélekvilágban, akik nem fogadták el az evangéliumot, vagy akiknek nem volt lehetősége hallani azt a halandóságban.
Elegendő idő eltelte után kérdezd meg:
-
Mit tudhatunk meg ezekből a versekből a lélekvilágban lévőkről, akik nem fogadták el az evangéliumot, vagy nem volt lehetőségük elfogadni azt ebben az életben?
Mutasd meg Joseph F. Smith elnök képét (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 127. sz.; lásd még LDS.org). Mondd el, hogy Joseph F. Smith elnök épp az 1 Péter 3:18–20 és az 1 Péter 4:6 jelentésén töprengett, amikor kinyilatkoztatást és látomást kapott a Szabadító lélekvilágban tett látogatásáról. Látta Jézus Krisztust a halála és a feltámadása közötti időszakban, amint az evangéliumot prédikálja és személyesen szolgál az igazlelkű lelkeknek. Jézus Krisztus ezután igazlelkű szolgákat szervezett meg és hatalmazott fel, hogy az evangéliumot tanítsák a lélekbörtönben lévő lelkeknek (lásd T&Sz 138:1–11, 29–30).
-
Az 1 Péter 4:6 szerint miért prédikálják az evangéliumot a halottaknak? (Hogy elősegítsék az igazlelkű és igazságos ítéletet azáltal, hogy Mennyei Atyánk minden gyermeke számára lehetőséget biztosítanak Isten törvényeinek megismerésére és az azok szerinti életre.)
-
Milyen igazságot fedezhetünk fel Péter tanításaiban az evangélium halottaknak történő prédikálásával kapcsolatosan? (A tanulók saját szavaikat is használhatják, de győződj meg róla, hogy megfogalmaznak egy, a következőhöz hasonló igazságot:Az evangéliumot azért prédikálják a halottaknak, hogy nekik is megadassanak ugyanazok a lehetőségek, mint azoknak, akik a halandóságban hallják az evangéliumot.)
Röviden tekintsétek át az e szentírásrész elején bemutatott élethelyzetet, majd kérdezd meg:
-
A halottak szabadításának tana milyen értelemben bizonyítja Istennek a gyermekei iránti irgalmát és könyörületét?
Az 1 Péter 4:7–19 összegzéseként mondd el, hogy Péter arra intette a szenteket, hogy buzgólkodjanak szeretetben, mert a szeretet sok bűnt elfed, vagyis megelőz (lásd az 1 Péter 4:8 Joseph Smith fordítását a Kalauz a szentírásokhoz 244. oldalán). Péter azt is tanította a szenteknek, hogy örvendezzenek, amikor megpróbáltatásokat és megszégyenítést szenvednek el a Jézus Krisztusba vetett hitük miatt.
1 Péter 5
Péter azt tanácsolja az eldereknek (véneknek), hogy őrködjenek Isten nyája felett, és arra buzdítja a szenteket, hogy maradjanak állhatatosak a hitben
Mondd el, hogy Péter tanította az egyház eldereit az egyházi vezetőkként rájuk háruló feladatokról, hogy ezáltal segítsen felkészíteni a szenteket a várható megpróbáltatásaikra. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Péter 5:1–3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, milyen tanácsokat adott Péter az egyház eldereinek.
-
Milyen tanácsokat adott Péter az egyház eldereinek?
Mondd el, hogy a „legeltessétek az Istennek… nyáját” (2. vers) kifejezés azt jelenti, hogy gondoskodjunk az egyház tagjairól, és őrködjünk felettük. Az egyházi vezetőknek készségesen és szeretettel kellett szolgálniuk, nem pedig vonakodva és jutalomvágyból. Példáknak kellett lenniük az egyháztagok számára, nem pedig „uralkod[ni]” (3. vers) felettük.
-
Péternek az egyház elderei számára adott tanácsából milyen igazságot ismerhetünk meg az egyházi vezetők feladataival kapcsolatosan? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni egy, a következőhöz hasonló igazságot: Az egyházi vezetők feladata, hogy szeretettel és példamutatással gondoskodjanak Isten nyájáról és őrködjenek felettük. Írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az 1 Péter 5:4-et, és keressék meg, hogyan utalt Péter a Szabadítóra. A tanulók mondják el, mit találtak.
Mutasd meg a Jézus karjában viszi az eltévedt bárányt című képet (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 64. sz.; lásd még LDS.org), és kérdezd meg:
-
Szerintetek miért ábrázolják olyan gyakran pásztorként a Szabadítót?
-
Milyen krisztusi tulajdonságok és jellemvonások segíthetnek az egyházi vezetőknek az egyháztagokról való gondoskodásban és a felettük történő őrködésben?
-
Milyen áldásokban részesültetek már egy egyházi vezető krisztusi szeretete vagy példája miatt?
Az 1 Péter 5:7–14 összegzéseként mondd el, hogy Péter azt tanította a szenteknek, hogy vessék a gondjaikat (vagyis aggodalmaikat) a Szabadító Jézus Krisztusra, és a megpróbáltatások ellenére is maradjanak állhatatosak a hitükben. Péter biztosította őket, hogy ha így tesznek, akkor Isten tökéletesíti és megerősíti majd őket.
Zárásként buzdítsd a tanulókat, hogy bízzanak azokban, akiket az Úr elhívott a lelki terelgetésükre és gondozásukra, valamint kövessék őket.
Szentírás-memoriter – 1 Péter 4:6
Hogy buzdítsd a tanulókat az őseikért végzett szabadító munkában való részvételre, tekintsd át velük az 1 Péter 4:6-ot, majd kérdezd meg:
-
Mit tehetünk, hogy segítsünk azoknak az őseinknek, akik a lélekvilágban megkapták az evangéliumot, és most arra várnak, hogy kiszabaduljanak a lélekbörtönből?
-
Miként éreztétek már annak áldását, hogy családtörténeti és templomi munkát végeztetek az őseitekért?
Kérd fel a tanulókat, hogy keressenek lehetőségeket a családtörténeti kutatásra a saját őseikkel kapcsolatosan, és végezzék el értük a templomi szertartásokat.
Megjegyzések és háttér-információk
1 Péter 4:6. „Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is”
Joseph Fielding Smith elnök a következőket tanította a halottakért végzett szabadító munkáról:
„Mindazok, akiknek itt nem volt lehetősége befogadni azt, de akik ott megbánják bűneiket és elfogadják az evangéliumot, azok Isten celesztiális királyságának örökösei lesznek. A Szabadító vezette be ezt a nagyszerű munkát, amikor elment és prédikált a börtönben tartott lelkeknek, hogy megítéltessenek emberek szerint testben (vagyis más szavakkal az evangélium tantételei alapján), majd pedig éljenek Isten szerint lélekben a bűnbánatuk és Jézus Krisztus küldetésének elfogadása révén, aki meghalt értük” (Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 2:132–33).
Lorenzo Snow elnök a következőket tanította az evangélium prédikálásáról a lélekvilágban:
„Amikor az evangéliumot prédikálják a börtönben lévő lelkeknek, az e prédikálást kísérő siker sokkal hatalmasabb lesz, mint ami az eldereink prédikálását kíséri ebben az életben. Úgy hiszem, valójában nagyon kevesen lesznek azon lelkek között olyanok, akik nem fogadják majd örömmel az evangéliumot, amikor az eljut hozzájuk. Az ottani körülmények ezerszer kedvezőbbek lesznek” (“Discourse by President Lorenzo Snow,” Millennial Star, Jan. 22, 1894, 50).