A keresztre feszítés utáni vasárnap Mária Magdaléna üresen találja a sírboltot. Mikor ezt elmondja Jánosnak és Péternek, ők odarohannak az üres sírbolthoz. A feltámadt Krisztus megjelenik Mária Magdalénának, majd később a tanítványainak is.
Mária Magdaléna üresen találja a sírboltot, ezt elmondja Jánosnak és Péternek, akik odarohannak a sírbolthoz
Hogy felkészítsd a tanulókat a János 20 tanulmányozására, kérd meg őket, hogy gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor meghalt valaki, akit ők vagy egy ismerősük nagyon szeretett.
Milyen érzéseket kelthet bennünk egy olyan ember halála, akit szerettünk?
Hogy segíts a tanulóknak megérteni a János 20 hátterét, emlékeztesd őket, hogy Jézus péntek délután 3 óra körül halt meg, utána késő délután egy sírboltba helyezték a testét, és egy nagy követ görgettek a sírbolt bejáratához, hogy lezárják. A sabbat napnyugtakor vette kezdetét. (Elmagyarázhatod, hogy Jézus Krisztus feltámadása előtt az Úr szövetséges népe péntek naplementétől szombat naplementéig tartotta a sabbat napját.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Joseph B. Wirthlin eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, az osztály pedig képzelje el, mit érezhettek Jézus tanítványai ezen a tragikus pénteki napon.
Kép
Elder Joseph B. Wirthlin
„Arra gondolok, hogy mennyire sötét volt az a pénteki nap, amikor Krisztust a keresztre emelték.
Azon a szörnyű pénteki napon megrázkódott és elsötétült a föld. Borzasztó viharok söpörtek végig a földön.
Azok a gonosz emberek, akik az életére törtek, örvendeztek, hiszen most, hogy Jézus nem volt többé, biztosan azok is, akik követték Őt, szétszóródnak. Azon a napon diadalittasan álltak.
Azon a pénteken kettéhasadt a templom kárpitja.
Mária Magdalénán és Márián, Jézus édesanyján, erőt vett a bánat és a kétségbeesés. A fenséges férfi, akit szerettek és tiszteltek, élettelenül csüngött a kereszten.
Azon a pénteken az apostolok fel voltak dúlva. Jézus, a Szabadítójuk – a férfi, aki a vízen járt és halottakat támasztott fel –, most gonosz emberek kezére került. Tehetetlenül figyelték, amint az ellenségei úrrá lesznek Rajta.
Azon a pénteken az emberiség Szabadítóját megalázták és megsebezték, bántalmazták és meggyalázták.
Ez egy pusztító és emésztő fájdalommal teli péntek volt, amely mardosta azok lelkét, akik szerették és tisztelték Isten Fiát.
Úgy gondolom, hogy a világ fennállása óta ez a péntek volt a legsötétebb nap” (vö. El fog jönni a vasárnap!Liahóna, 2006. nov. 29–30.).
Ha valamelyik jelenlévő tanítvány helyében lettetek volna ezen a pénteken, akkor milyen gondolatok vagy érzések lettek volna bennetek?
Miután a tanulók válaszoltak, olvasd fel, mivel folytatta Wirthlin elder:
Kérd meg a tanulókat, hogy a János 20 tanulmányozása közben nézzék meg, miért „nem tartott sokáig” „e napnak a gyásza”.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 20:1–2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit fedezett fel Mária Magdaléna, amikor a hét első napján, vasárnap kora reggel odaért Jézus sírboltjához.
Mit fedezett fel Mária?
Mit tett Mária, miután felfedezte, hogy a kő már nincs a sírbolt bejáratánál? Mit feltételezett?
Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a János 20:3–10-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tett Péter és János, aki az itt említett „másik tanítvány” (3. vers), miután meghallották Mária hírét.
Mit tett Péter és János, miután meghallották Mária hírét?
A 8. vers szerint hogyan reagált János az üres sírbolt látványára? Mit hitt el ekkor?
Elmondhatod, hogy amíg János be nem nézett az üres sírboltba, nem értette meg teljesen a Szabadító azon kijelentéseit, melyek értelmében a harmadik napon fel fog támadni a halálból. János az üres sírbolt láttán emlékezett és hitt (lásd János 20:8–9).
A feltámadt Szabadító megjelenik Mária Magdalénának, majd később a tanítványainak is
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 20:11–15-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, kik szóltak Máriához, miután Péter és János elment a sírtól.
Ki szólt Máriához a 15. versben? Kinek hitte Mária Jézust?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 20:16–18-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen utasítást adott Jézus Máriának, miután az asszony felismerte Őt.
Hogy segíts a tanulóknak megérteni, a „ne illess engem” (17. vers) kifejezés jelentését, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő idézetet Bruce R. McConkie eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„A Jakab király-féle változat a következő szavakkal idézi Jézust: »Ne érints meg engem.« A Joseph Smith fordítás viszont így hangzik: »Ne fogj meg engem.« A görög szöveg különböző fordításai ezt így mondják: »Ne kapaszkodj belém« vagy »Ne tarts itt«. Vannak, akik így adják vissza ennek jelentését: »Ne kapaszkodj tovább belém« vagy »Ne tarts tovább itt«. Néhányan úgy értelmezik, hogy a ne fogja meg vagy tartsa tovább arra utalhat, hogy Mária már megfogta, megérintette őt. Nagyon valószínű, hogy a feltámadt Úr valami ilyesmit akart mondani Máriának: »Nem tarthatsz itt, mert most felmegyek az Atyámhoz«” (The Mortal Messiah, 4 vols. [1979–81], 4:264).
A 17. vers szerint milyen utasítást adott Jézus Máriának, mit tegyen?
A tanulók képzeljék az egyik olyan tanítvány helyébe magukat, aki hallja Mária tanúbizonyságát. Válaszoljanak a következő kérdésekre a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban:
Mit gondolsz, mit éreztél volna Máriát hallgatva?
Hittél volna neki? Miért vagy miért nem?
Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy mondja el, mit írt. Emlékeztesd őket, hogy a tanítványok némelyikének gondot jelentett elhinni Mária tanúbizonyságát (lásd Márk 16:11).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 20:19–20-at, az osztály pedig nézze meg, mi történt ezen az estén.
Mi történt ezen az estén, amikor a tanítványok összegyűltek?
Milyen fontos tant tanult meg ekkor Mária és a tanítványok? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tant: Jézus Krisztus a feltámadása által legyőzte a halált.)
A 20. vers szerint mit éreztek a tanítványok a feltámadt Úr láttán?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel Joseph B. Wirthlin elder idézetének folytatását:
Kép
Elder Joseph B. Wirthlin
„Az örökké könnyező szemek… egy pillanat alatt szárazzá lettek. Az ajkak, melyek addig gyötrelemmel és bánattal teli imákat suttogtak, most csodálatos dicsőítéssel töltötték meg a levegőt, mert Jézus a Krisztus, az Élő Isten Fia ott állt előttük a feltámadás zsengéjeként, bizonyítékul arra, hogy a halál csupán a kezdete egy új és csodás létezésnek” (El fog jönni a vasárnap! 30.).
Amikor meghal valaki, akit szeretünk, hogyan segíthet nekünk a gyászunk során annak tudata, hogy Jézus Krisztus feltámadt? (Mivel Jézus Krisztus feltámadt, mindenki fel fog támadni, aki valaha is ezen a földön élt [lásd 1 Korinthusbeliek 15:20–22].)
A János 20:21–23 összegzéseként mondd el, hogy miután Jézus megmutatta tanítványainak a kezén és az oldalán lévő sebeket, megbízta őket munkájának végzésével, és azt mondta nekik: „Vegyetek Szent Lelket” (22. vers), vagyis: „Fogadjátok be a Szentlelket!”.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 20:24–25-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, melyik apostol nem volt jelen ezen a szent alkalmon.
Melyik apostol nem volt jelen, amikor a többi tanítvány látta a feltámadt Urat?
A 25. vers szerint mit mondott Tamás, mire van szüksége ahhoz, hogy higgyen?
Miben különbözik Tamásnak ebben a versben feljegyzett reakciója attól, ahogyan a János 20:8 feljegyzése szerint János reagált az üres sírbolt látványára?
Szerintetek miért volt nehéz Tamásnak, hogy higgyen?
Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a János 20:26–29-et, az osztály pedig figyelje meg, mit tapasztalt meg Tamás nyolc nappal azután, hogy azt mondta: nem hiszi, hogy Jézus feltámadt.
A felolvasás helyett lejátszhatod a “Blessed Are They That Have Not Seen, and Yet Have Believed” [„Boldogok, a kik nem látnak és hisznek”] (2:29) című rövidfilmet a The Life of Jesus Christ Bible Videos [Jézus Krisztus élete bibliai rövidfilmek] közül, hogy segíts a tanulóknak elképzelni Tamásnak az ezekben a versekben feljegyzett élményét. Ez a videó rendelkezésre áll az LDS.org honlapon.
Miután Jézus megengedte Tamásnak, hogy megérintse a kezeit és az oldalát, milyen választás meghozatalára szólította fel? (Higgyen.)
A 29. vers szerint mit akart megértetni Jézus Tamással?
Milyen tantételt ismerhetünk meg a Szabadító tanításából? (Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő tantételt: Áldottak leszünk, ha azt választjuk, hogy hiszünk Jézus Krisztusban, még akkor is, ha nem láthatjuk Őt.)
Oszd a tanulókat két-három fős csoportokra, és adj minden csoportnak egy-egy másolatot a következő anyagból.
Kérd meg a tanulókat, hogy beszéljék meg közösen ezeket a kérdéseket, a válaszaikat pedig írják le a kiosztott lapjukra vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba. Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy mondják el az osztálynak a válaszaikat.
Magyarázd el, hogy bár Jézus tanítása szerint áldottak leszünk, ha azt választjuk, hogy hiszünk Benne, még akkor is, ha nem láthatjuk Őt, azért Ő mégis ad nekünk a hitünk alapjául szolgáló tanúkat.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 20:30–31-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, miért jegyezte fel János ezeket az eseményeket.
Miért jegyezte fel János ezeket az eseményeket? (Elmagyarázhatod, hogy az életetek szó [31. vers] az örök életre utal.)
Milyen igazságokat tudhatunk meg a 31. versből az apostolok és próféták bizonyságtételeiről? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzanak meg a következőkhöz hasonló igazságokat: Az apostolok és a próféták bizonyságot tesznek Jézus Krisztusról, hogy mi hihessünk abban, hogy Ő Isten Fia. Ha úgy döntünk, hogy hiszünk az apostolok és a próféták Jézus Krisztusról tett bizonyságában, akkor örök életet nyerhetünk. Ez a hit azt is magában foglalja, hogy igyekszünk betartani Krisztus parancsolatait, és ehhez a bizonysághoz hűen élni.)
Hogyan erősítették meg a próféták és az apostolok bizonyságtételei a ti Jézus Krisztusba vetett hiteteket?
Befejezésként tedd bizonyságodat Jézus Krisztusról. Buzdítsd a tanulókat a János 20-ban felfedezett igazságok alkalmazására azáltal, hogy eldöntik, mi módon fogják kifejezésre juttatni a Jézus Krisztusba vetett hitüket.
James E. Faust elnök az Első Elnökségből kifejtette, milyen nagy jelentősége volt annak, hogy ki volt az első olyan személy, akinek Jézus feltámadt lényként megjelent:
„Egyetlen nőnek sem szabadna megkérdőjeleznie, hogy a Szabadító nagyra értékeli a női mivoltot. A gyászoló Mária Magdaléna volt az első, aki a keresztre feszítés után ellátogatott a sírbolthoz, és amikor látta, hogy elgördítették előle a követ és a sír üres, szaladt, hogy elmondja Péternek és Jánosnak. A két apostol eljött, megnézték, és szomorúan elmentek. Mária azonban ott maradt. Már a keresztnél is a közelben állt [lásd Máté 27:56; Márk 15:40; János 19:25]. Ott volt a temetésen [lásd Máté 27:61; Márk 15:47]. Most pedig az üres sírboltnál állva könnyezett [lásd János 20:11]. És ő lett az első halandó, aki megkapta annak kiváltságát, hogy láthassa a feltámadt Urat” (“Woman, Why Weepest Thou?” Ensign, Nov. 1996, 54).
János 20:16–20. „Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat”
Joseph B. Wirthlin elder a Tizenkét Apostol Kvórumából leírta, milyen kétségbeesettek voltak Jézus Krisztus tanítványai a keresztre feszítése péntekén, majd hozzátette:
„A kétségbeesés nem időzött sokáig, mert vasárnap a feltámadt Úr széttépte a halál kötelékeit. Felemelkedett a sírból, és dicsőn, győzedelmesen jelent meg az emberiség Szabadítójaként. […]
Mindegyikünknek meglesznek a saját péntekeink – azok a napok, amikor úgy tűnik, hogy az egész világ darabokra tört, és mi ott állunk, körülöttünk a világunk szétszóródott szilánkjaival. Mindannyian meg fogjuk tapasztalni ezeket az időket, amikor darabokra esünk, és úgy érezzük, soha nem leszünk újra épek. Mindegyikőnknek kijut egy ilyen saját péntekből.
Én azonban tanúságomat teszem annak a nevében, aki legyőzte a halált, hogy el fog jönni a vasárnap! Fájdalmunk sötétségében is jönni fog a vasárnap!
Nem számít a kétségbeesésünk. Nem számít a fájdalmunk. El fog jönni a vasárnap! Akár ebben, akár a következő életben, de el fog jönni a vasárnap!
Bizonyságomat teszem nektek arról, hogy a feltámadás nem egy mese. Rendelkezünk azoknak a személyes bizonyságával, akik látták Őt. Az Ó- és az Újvilág sok ezer lakója volt szemtanúja a feltámadt Szabadítónak. Érezték a kezein, a lábain és az oldalán lévő sebek helyét. Mikor magukhoz ölelték Őt, a végtelen öröm könnyeit hullatták” (vö. El fog jönni a vasárnap!Liahóna, 2006. nov. 30.).
Harold B. Lee elnök azt mondta erről a kijelentésről:
„Ő »rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket« (János 20:22), és ez minden valószínűség szerint a konfirmáció volt, a Szentlélek befogadására történő felszólítás, vagyis a Lélek általi keresztelés, kézrátétel által, mert ezt követően a tanítványai is így jártak el” (in Conference Report, Apr. 1955, 18).
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából hasonlóan ír erről: „Az, hogy Jézus »rájuk lehelle«, valószínűleg azt jelenti, hogy rájuk tette a kezét, miközben azt mondta: »Fogadjátok be a Szentlelket.«” McConkie elder később azt tanítja, hogy ez az esemény szemlélteti a Szentlélek ajándékának megadása, valamint ezen ajándék tényleges élvezése közötti különbséget: „Tehát ez alkalommal megkapták, azonban valójában még nem élvezték a Szentlélek ajándékát. […] A Szentlélek ajándéka az a jog, hogy hithűségünk alapján elnyerhetjük az Istenség eme tagjának állandó társaságát, és ez az ajándék a keresztelést követően kézrátétel által adatik. Az ajándék felajánl bizonyos áldásokat, amennyiben teljes mértékben betartjuk a szóban forgó törvényt; azonban nem mindenki élvezi vagy birtokolja valójában a felajánlott ajándékot azok közül, akik megkapták. Az apostolok esetében az ajándék valódi élvezése pünkösd napjáig késlekedett. (Apostolok cselekedetei 2.)” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:857).