Pál apostol óva inti a szenteket annak megengedésétől, hogy gonosz emberek befolyásolják őket. Figyelmezteti a szenteket, hogy kerüljék a Korinthusban elterjedt erkölcstelen eszméket és szokásokat.
Pál óva inti a szenteket azok társaságától, akik szándékosan a bűnök elkövetése mellett döntenek
Rajzolj a táblára egy egyszerű képet egy tál friss gyümölcsről, közepén egy rothadt gyümölccsel. Azt is megteheted, hogy kiteszel egy rothadt gyümölcsöt.
Kép
drawing, bowl of fruit
Mi történne, ha a rothadt gyümölcsöt benne hagynátok a tálban a többi friss gyümölcs között?
A mi életünkben mit jelképezhet a rothadt gyümölcs? (Olyan hatásokat, amelyek árthatnak nekünk.)
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 5 tanulmányozása során keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik jobban reagálni az életüket érő káros hatásokra.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 5:1–2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék ki, milyen bűnös szokás férkőzött a korinthusbeli szentek közé.
Milyen bűnös szokás férkőzött a korinthusbeli szentek közé? (Mondd el, hogy paráznaságnak nevezünk mindennemű házasságon kívüli szexuális kapcsolatot. Korinthusban az egyik egyháztag szexuális bűnt követett el a nevelőanyjával.)
A 2. vers szerint mit tanácsolt Pál az egyház vezetőinek, mit tegyenek az illetővel? (Mondd el, hogy a 2. versben található „kivettetnék közületek” kifejezés arra utal, hogy a bűnöst ki kellene zárni az egyházból.)
Mutass rá, hogy az egyházi vezetők minden tényezőt gondosan figyelembe vesznek, mielőtt kizárnának valakit, vagy más egyházi fegyelmező lépésre kerülne sor. Az egyház vezetői nem csupán azt mérlegelik, hogy mennyire súlyos a bűn, hanem az egyházi fegyelmezés számos célját is: hogy segítsenek az illetőnek bűnbánatot tartani; hogy védjék azokat, akikre káros hatást gyakorolhatnak az illető tettei vagy az illető hitelveinek terjedése; és hogy védjék az egyház tanításainak feddhetetlenségét (lásd “Church Discipline” [Egyházi fegyelmezés], mormonnewsroom.org/articles/church-discipline).
Kérj meg néhány tanulót az 1 Korinthusbeliek 5:6–7 felolvasására, az osztály pedig figyelje meg, milyen hasonlatot használt Pál, hogy elmagyarázza, miért kell eltávolítani az illetőt az egyházból.
Mihez hasonlította Pál a bűnbánatot nem tartó bűnösöket? (Magyarázd el, hogy a kovász miatt később megromlik, megpenészedik a kenyér.)
Mennyi kovászra van szükség ahhoz, hogy az egész tésztára hatással legyen?
Mit jelképez a tészta? (Jézus Krisztus egyházát.)
Hogyan foglalnátok össze tantételként ennek a hasonlatnak a jelentését? (A tanulók saját szavaikat használva fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló tantételt: Ha úgy döntünk, hogy közeli kapcsolatban maradunk olyanokkal, akik bűnt követnek el, akkor az ő gonoszságuk hatással lehet ránk is. Írd fel a táblára ezt az igazságot.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 5:9–11-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen tanácsot adott Pál a korinthusbeli szenteknek.
Milyen utasítást adott Pál a korinthusbeli szenteknek, mit kerüljenek?
Hogy segíts a tanulóknak még jobban megérteni Pál arra vonatkozó tanácsát, hogy ne töltsenek időt paráznák vagy más bűnösök társaságában, adj a tanulóknak egy-egy példányt a következő idézetből Neal A. Maxwell eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:
Kép
Elder Neal A. Maxwell
„Ne töltsetek időt paráznák társaságában – nem azért, mert túl jók lennétek hozzájuk képest, hanem [C. S.] Lewis szavaival élve azért, mert nem vagytok elég jók. Ne feledjétek, hogy a rossz helyzetek még a jó embereket is lehúzhatják” (“The Stern but Sweet Seventh Commandment,” New Era, June 1979, 42).
Ha közeli kapcsolatban maradunk olyanokkal, akik bűnt követnek el, az milyen hatással lehet arra, hogy igazlelkű döntéseket tudjunk hozni?
Milyen példákat tudtok mondani olyan rossz helyzetekre, amelyek még a jó embereket is lehúzhatják?
Mit tehetünk – normáink feladása nélkül – azok megsegítéséért, akik bűnt követtek el? (Imádkozhatunk értük, kedvesek és tiszteletteljesek lehetünk velük szemben Isten gyermekeiként, és igazlelkű példát mutathatunk a parancsolatok betartására.)
Kérd meg a tanulókat, hogy imádságos lélekkel gondolják át, mit tehetnek annak érdekében, hogy normáik feladása nélkül jó hatással legyenek másokra.
Az 1 Korinthusbeliek 5:12–13 összegzéseként mondd el, hogy Pál tanítása szerint az egyház felelős azért, hogy bűnbánatra szólítsa a tagjait, és némely esetben kivesse „maga… közül” (13. vers) azokat a tagokat, akik súlyos bűnöket követnek el.
Pál az egységről és a nemi erkölcsösség törvényéről tanítja a szenteket
Rajzolj a táblára egy másik egyszerű képet egy tál rothadt gyümölcsről, közepén egy ép gyümölccsel. Kérdezd meg a tanulókat, hogy eltűnődtek-e már azon, hogyan kerülhetnék el a bűnt, ha az teljesen körülveszi őket. Mutass rá, hogy a korinthusbeli szentek is ezzel a kihívással szembesültek.
Kép
drawing, bowl of fruit
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 6 tanulmányozása közben keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik igazlelkűen élni annak ellenére, hogy gonosz hatások veszik körül őket.
Az 1 Korinthusbeliek 6:1–8 összegzéseként mondd el, hogy Pál azt tanácsolta a korinthusbeli szenteknek, hogy igazlelkűen oldják meg egymás között a vitás kérdéseket, ne forduljanak azonnal a polgári törvénykezéshez.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 6:9–11-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék ki, hogy mit tanított Pál az egyháztagoknak, milyen bűnös szokásokat kerüljenek Korinthusban.
Mit tanított Pál az egyháztagoknak, milyen bűnös szokásokat kerüljenek?
A 11. vers szerint mire emlékeztette Pál saját magukra vonatkozóan ezeket a szenteket? (A korinthusi megtértek közül sokan részt vettek ezekben a bűnös szokásokban, mielőtt csatlakoztak volna az egyházhoz, azonban bűnbánatot tartottak és megtisztultak a bűneiktől.)
Mondd el, hogy az ókori Korinthus hírhedt volt romlottságáról, és a korinthusbeliek közül sokan támogatták azt az elképzelést, mely szerint a testünk az élvezetekre teremtetett. Az 1 Korinthusbeliek 6:12 Joseph Smith fordítása összegzéseként mondd el, hogy Pál megcáfolta azt az elképzelést, mely szerint nincs helyes és helytelen.
Miben hasonlítottak a korinthusi eszmék és szokások azokhoz az irányzatokhoz, amelyeket ma látunk a világban?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 6:13-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Pál a testünk rendeltetéséről.
Mit tanított Pál a testünkről? (Míg a korinthusbeliek közül sokan nyilvánvalóan abban hittek, hogy a test csupán fizikai élvezetekre való, Pál azzal a tanítással tette helyre ezt a meglátást, hogy a testünk az Úr céljainak véghezvitelére teremtetett.)
Az 1 Korinthusbeliek 6:14–17 összegzéseként mondd el, hogy akik csatlakoznak az egyházhoz, azok lelki értelemben Krisztus testének „végtagjaivá” válnak. Pál azt is elmagyarázta, hogy a nemi erkölcstelenség összeegyeztethetetlen a Jézus Krisztushoz fűződő lelki kapcsolatunkkal.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 6:18-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mit tanított Pál a korinthusbeli szenteknek, mit tegyenek. (Elmagyarázhatod, hogy az 1 Korinthusbeliek 6:18 Joseph Smith fordítása „a testen kívül” szavakat „a Krisztus teste ellen” szavakra változtatja.)
Mit tanított Pál a korinthusbeli szenteknek, mit tegyenek?
Milyen igazságot tanított Pál azokról, akik paráználkodnak? (Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg a 18. versben azokat a szavakat, melyek a következő igazságot tanítják: Saját testük ellen követnek el bűnt azok, akik paráználkodnak.)
Mondd el, hogy ezt követően Pál elmagyarázta, hogy miért a saját testünk ellen elkövetett bűn a paráználkodás, vagyis a nemi erkölcstelenség.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 6:19-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, hogy mihez hasonlította Pál a testünket.
Mihez hasonlította Pál a testünket?
Mutasd meg egy templom képét.
Mi a különbség egy templom és más épületek között?
Hogyan foglalnátok össze azt az igazságot, amelyet a 19. versben tanított Pál? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tant: A testünk Isten temploma, melyben ott lakozhat a Lélek.)
Milyen hatással lehet annak megértése, hogy a testünk egy templom, arra, ahogyan a saját testünkkel és mások testével bánunk?
Az egyik tanuló olvassa fel a következő idézetet D. Todd Christofferson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, az osztály pedig keressen benne további meglátásokat arról, hogy ennek az igazságnak a megértése milyen hatással lehet arra, ahogyan saját testünkkel bánunk.
Kép
Elder D. Todd Christofferson
„[Az 1 Korinthusbeliek 6:19–20-ból származó ezen igazságok elfogadásával] testünket bizonyára nem fogjuk tetoválásokkal elcsúfítani, drogokkal eltompítani, vagy pedig paráználkodással, házasságtöréssel, illetve szemérmetlenséggel megszentségteleníteni. Mivel testünk eszköz a lelkünk számára, létfontosságú, hogy a tőlünk telhető legjobban gondoskodjunk róla. Testünk erejét Krisztus munkájának szolgálatára és előmozdítására kell szentelnünk” (Egy szolgálatnak szentelt élet.Liahóna, 2010. nov. 17.).
Szerintetek mit értett Pál a következő kifejezés alatt: „nem a magatokéi vagytok” (19. vers)?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 6:20-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, miért nem a miénk a testünk.
Mely kifejezés jelzi, hogy miért nem a miénk a testünk? (Magyarázd el, hogy az „áron vétettetek meg” kifejezés azt jelenti, hogy Jézus Krisztus engesztelése által váltattunk meg, vagyis vásároltattunk vissza.)
Hogyan foglalnátok össze a 19–20. versben található igazságot? (Miután a tanulók válaszoltak, megkérheted őket, hogy írják be a szentírásukba a 19–20. versek közelébe a következő igazságot: Mivel Jézus Krisztus engesztelése által áron vétettünk meg, a testünk nem a miénk.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Jeffrey R. Holland
„Kérlek benneteket, soha ne mondjátok: »Kinek árt ez? Miért ne lehetnék egy kicsit szabad? Elkövethetem most a bűnt, később pedig megbánhatom.« Kérlek benneteket, ne legyetek ilyen ostobák és kegyetlenek! Nem feszíthetitek meg újra Krisztust büntetlenül [lásd Zsidók 6:6]. »Kerüljétek a paráznaságot« [1 Korinthusbeliek 6:18], kiáltja Pál, és kerüljetek minden »ahhoz hasonlót« [T&Sz 59:6; kiemelés hozzáadva], teszi hozzá a Tan és a szövetségek. Miért? Nos, egyrészt azért a felbecsülhetetlen szenvedésért, melyet a világ Szabadítója viselt el azért, hogy mi megszabadulhassunk [lásd különösen Tan és a szövetségek 19:15–20]. Ezért tartozunk Neki valamivel. Valójában mindennel tartozunk Neki ezért” (vö. Személyes tisztaság. Liahóna, 1999. jan. 91.).
Milyen hatással lehet a testünkkel kapcsolatos döntéseinkre annak szem előtt tartása, hogy a testünk nem a miénk?
Utalj a táblán található képen a rothadt gyümölcsökkel körülvett ép gyümölcsre.
Hogyan segíthet nekünk ezeknek a testünkkel kapcsolatos igazságoknak a megértése abban, hogy akkor is tiszták maradjunk, ha gonoszság vesz minket körül?
Tegyél bizonyságot a megbeszélt igazságokról. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen benyomások érték őket és milyen késztetéseket kaptak az órán, és hogy cselekedjenek is e késztetések szerint.
Add feladatul a tanulóknak, hogy írjanak egy rövid beszédet az 1 Korinthusbeliek 6:19–20 alapján. Buzdítsd őket, hogy beszédükbe foglalják bele a következőket: (1) e szakasz háttér-információit (a háttér-információk megtalálhatóak a szentírás-memoriter kártyák hátoldalán); (2) a tantételeket, melyeket tanít; és (3) egy személyes élményt, amely az ebben a szakaszban tanított igazságot szemlélteti. Néhány tanulót felkérhetsz, hogy mondja el a beszédét az osztálynak. Biztasd a tanulókat, hogy gondolják át, milyen lehetőségeik adódhatnak a beszédük elmondására otthon vagy az egyházban.
M. Russell Ballard elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy az egyház tagjaiként hiszünk „a befogadás tanában”. E tant tanítva Ballard elder azt mondta:
„A zsidók és a szamaritánusok szándékos példájával világosan azt tanítja Jézus, hogy mindannyian felebarátok vagyunk, és hogy szeretnünk, becsülnünk, tisztelnünk és szolgálnunk kell egymást legmélyrehatóbb különbségeink ellenére – beleértve a vallási, politikai és kulturális különbségeket. […]
[Ugyanakkor nem] sugallom, hogy bárm[ilyen] olyan kapcsolatba kell kerülnünk, amely minket vagy a családunkat lelkileg veszélyeztetné” (A befogadás tana. Liahóna, 2002. jan. 40., 42.).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából szintén tanított arról, hogy akkor is tiszteljünk másokat, ha az egyház tagjaitól eltérően hisznek vagy viselkednek:
„Sok egyházi és iskolai tanító is bánkódik amiatt, ahogyan néhány tizenéves – beleértve UNSZ fiatalokat is – egymással bánik. A parancsolat, hogy szeressük egymást, nyilvánvalóan tartalmazza a vallásos, vagy akár faji, kulturális és gazdasági határvonalakon átnyúló szeretetet és tiszteletet. Felhívjuk a fiatalokat, hogy kerüljék egymás megfélemlítését, zaklatását, illetve az olyan nyelvezetet és cselekményeket, amelyek szándékosan fájdalmat okoznak másoknak. Ezek mindegyike megszegi a Szabadító egymás szeretetére vonatkozó parancsolatát” (Szeressünk másokat, és éljünk együtt a különbségekkel!Liahóna, 2014. nov. 27.).
Egyházi fegyelmezésnek nevezzük azt, amikor az egyház hivatalosan eltávolít valakit, aki komoly bűnt követ el. A Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár következő bejegyzése elmagyarázza az egyházi fegyelmezés folyamatát:
„A püspökök és gyülekezeti elnökök, valamint a cövek-, misszió- és kerületi elnökök felelőssége, hogy a bűnbánat által segítsenek az egyháztagoknak vétségeik legyőzésében. A legsúlyosabb vétségek, mint a polgári jog komoly megsértése, a házastárs bántalmazása, a gyermekbántalmazás, a házasságtörés, a paráználkodás, a nemi erőszak és a vérfertőzés gyakran igényelnek egyházi fegyelmezést. A hivatalos egyházi fegyelmezés eredményezheti az egyháztagsággal járó kiváltságok korlátozását, vagy a tagság elvesztését.
A hivatalos fegyelmezés akkor kezdődik, amikor egy elnöklő papsági vezető összehív egy fegyelmi tanácsot. A fegyelmi tanácsok célja a vétkes lelkének megmentése, az ártatlanok védelme, valamint az egyház tisztaságának, feddhetetlenségének és jó hírének megőrzése.
Az egyházi fegyelmezés sugalmazott folyamat, amely egy bizonyos idő alatt zajlik le. E folyamat és Jézus Krisztus engesztelése által az egyháztag elnyerheti bűnei bocsánatát, visszanyerheti lelki nyugalmát, és erőt kaphat a vétkek elkerüléséhez a jövőben. Az egyházi fegyelmezést nem a folyamat végének szánják. Azért hozták létre, hogy segítsenek Mennyei Atyánk gyermekeinek visszatérni a teljes jogú egyháztagsághoz és az egyház nyújtotta minden áldáshoz. A kívánt eredmény pedig az, hogy az egyén megtegyen minden szükséges változtatást a teljes bűnbánat érdekében” (vö. Egyházi fegyelmi tanácsok. Hűek a hithez [2004]. 41–42.).