5. lecke: Az Újszövetség szövegösszefüggései és áttekintése
5. lecke
Az Újszövetség szövegösszefüggései és áttekintése
Bevezetés
Ebben a leckében a tanulók az Újszövetség történelmi és kulturális hátteréről tanulnak majd, köztük olyan tényezőkről is, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy sok zsidó elutasította Jézust mint a Messiást és Szabadítót. A tanulók az Újszövetség felépítéséről is tanulnak majd.
Javaslatok a tanításhoz
Az Újszövetség háttere
Kép
detail of painting, Stephen
Kép
Stephen Sees Jesus on the Right Hand of God
Mutass meg egy részletet az István látja Jézust Isten jobbján állni című képből (Evangéliumi művészeti könyv, [2009]. 63. sz.; lásd még LDS.org) úgy, hogy egy papírral vagy valamilyen más anyaggal letakarod a képet, csak Istvánt hagyva láthatóan (ő a férfi a kék kendővel a fején).
Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mi történik a képen. Kérdezd meg őket, szerintük miért fekszik a földön a férfi, és miért nyújtja ki a kezét. A tanulók válaszait követően mutasd meg a teljes képet.
Hogyan segít a teljes kép megértenetek, mi történik?
Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át az Apostolok cselekedetei 7-et (főként az 54–60. verseket), hogy megértsék, hogy ez a kép Istvánt – Krisztus egyik tanítványát – ábrázolja, amint éppen halálra kövezik, miközben látja Jézust Isten jobbján állni.
Hogyan hasonlíthatjuk a kép felfedését a szentírások megértéséhez?
Mondd el, hogy ez a tevékenység szemlélteti, milyen fontos megérteni a szentírások szövegösszefüggéseit. A szövegösszefüggés kifejezés minden olyan körülményre utal, amely egy szentírásbeli résznek, eseménynek vagy történetnek a körülményeit vagy hátterét ismerteti. Mutass rá, hogy amint a tanulók megismerkednek az Újszövetség történelmi és kulturális hátterével, jobban meg fogják érteni és jobban tudják majd alkalmazni annak tanításait.
Zsidó vallási vezetők a Szabadító szolgálata során
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 10:3–5-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressen olyan szavakat vagy kifejezéseket, amelyeket Jákób próféta a Szabadító szolgálata során bizonyos zsidók körében uralkodó körülmények jellemzésére használ.
Milyen szavakat vagy kifejezéseket használ Jákób a zsidók bizonyos köreiben uralkodó lelki körülmények jellemzésére? (Mondd el, hogy a papi mesterkedések kifejezés az 5. versben olyan prédikálásra utal, amelynek célja nem Isten népének a jólléte, hanem az, hogy „nyerészkedjenek és elnyerjék a világ dicséretét” [2 Nefi 26:29]. A papi mesterkedésekben vétkesek elsősorban a zsidók között lévő gonosz vallási vezetők voltak, akik félrevezették az embereket.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 23:16, 24-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, hogyan jellemezte a Szabadító ezeket a zsidó vallási vezetőket a saját szolgálata idején.
Hogyan jellemezte ezeket a zsidó vallási vezetőket a Szabadító?
Mit tanított a Szabadító ezekről a vezetőkről azzal, hogy „vak vezérek”-nek hívta őket?
Mózes törvényének kibővítése és más hamis elképzelések
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni, miként vezették félre a népet a vallási vezetők, rajzolj egy kört a táblára, és írd a közepébe: Mózes törvénye. Rajzolj egy másik kört az első köré, és írd rá: szóbeli törvény.
Mondd el, hogy próféták hiányában a zsidó tanítók és vezetők a saját szabályaikkal és értelmezéseikkel egészítették ki a törvényt. Több néven is emlegették ezt: a szóbeli törvény, a szóbeli hagyomány vagy a vének hagyománya. Mindezen hozzáadott szabályok és értelmezések azzal a szándékkal készültek, hogy megelőzzék Isten törvényének megszegését. E szabályok egyikének szemléltetéséhez kérj meg két tanulót, hogy jöjjenek előre. Adj nekik egy-egy kötelet egy csomóval. Kérd meg az egyik tanulót, hogy bontsa ki a csomót egy kézzel, a másikat pedig, hogy ugyanezt két kézzel tegye meg. Miután ezt megkísérelték, kérd meg őket, hogy fáradjanak a helyükre.
Mondd el, hogy a szóbeli törvény értelmében tiltott volt két kézzel kibontani egy csomót a sabbat napján, ez ugyanis munkának minősült, ami a sabbat megszegése. Egy kézzel azonban engedélyezett volt megoldani a csomót.
Milyen veszélyt rejt, ha emberi szabályokat teszünk hozzá Isten parancsolataihoz?
Az egyik tanuló olvassa fel a következő kijelentést Bruce R. McConkie eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából bizonyos zsidó vallási vezetőkkel kapcsolatosan:
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„Vették a tiszta vallás egyértelmű és egyszerű dolgait, és seregnyi saját értelmezéssel egészítették ki azokat; további rítusokkal és cselekedetekkel színesítették őket; így a boldog és örömteli hódolatból rítusok és cselekedetek korlátozó, megnyirbált és nyomasztó rendszerét hozták létre. Az Úr törvényének élő lelke a kezükben a zsidó szertartásosság halott betűje lett” (The Mortal Messiah, 4 vols. [1979–81], 1:238).
McConkie elder szerint mit tettek a zsidó vallási vezetők Isten törvényével a hozzáadott értelmezéseikkel?
Mutass rá arra, hogy a zsidók Jézus idején a hitehagyás állapotában voltak. Annak ellenére, hogy az ároni papság felhatalmazása és szertartásai továbbra is a birtokukban voltak, sok zsidó eltért vallásuk azon valódi gyakorlatától, amelyet Isten nyilatkoztatott ki Mózesnek (lásd T&Sz 84:25–28). A vének hagyományai a tiszta vallás és Isten írott szava elé kerültek.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 12:14-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit kívántak tenni a farizeusok Jézussal, mivel Ő nem tisztelte felhatalmazásukat és bizonyos szóbeli hagyományaikat.
Mire szövetkeztek ezek a vallási vezetők Jézus ellenében?
Mondd el, hogy a hitehagyott zsidó hagyományokon kívül más hamis elgondolások is hatással voltak arra, hogy az emberek Jézus Krisztus feltámadása után visszautasították Őt. A görög kultúra terjedése például sokakat arra vitt, hogy elvessék a fizikai feltámadás valóságát (lásd 1 Korinthusbeliek 15:12). Így aztán, amikor az apostolok bizonyságot tettek a keresztre feszítés után feltámadt Szabadítóról, sokan elvetették bizonyságukat.
Idegen uralom és egy Izráelt megszabadító Messiásra várás
Írd fel a táblára a következő szavakat: Babilon, Perzsia, Macedónia (Görögország) és Róma.
A zsidók szempontjából mi volt közös ezen ókori birodalmakban? (Meghódították a zsidókat és uralkodtak felettük.)
Oszd csoportokra az osztályt, és adj minden csoportnak egyet a következő anyagból:
Egyetlen független időszakot leszámítva, az újszövetségi időkre a zsidók már 500 éve szolgaságban éltek. A makkabeusok (egy hazafias zsidó család) által vezetett felkelés Krisztus születése előtt mintegy 160 évvel függetlenséget eredményezett, azonban mire Krisztus megszületett, Róma már meghódította Izráelt. Róma Heródes királyt (más néven Nagy Heródest) – aki a Makkabeus-családba nősült – jelölte ki helytartónak Izráel felett. A zsidók nehezteltek a római uralom miatt, és epekedve várták a megígért Messiást, akiről úgy vélték, hogy majd megszabadítja őket a rómaiaktól. Mivel sok zsidó egy olyan Messiást várt, aki majd felszabadítja őket az idegen uralom alól, elutasították Jézus Krisztust mint Szabadítójukat.
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a kiadott anyagot, és beszéljék meg csoportosan a következő kérdéseket (melyeket felírhatsz a táblára is):
Mit várt sok zsidó az eljövendő Messiástól?
Szerintetek ez a hamis elvárás miért vitt sok zsidót arra, hogy elvesse Jézust mint Messiást?
Mondd el, hogy míg néhány zsidó elutasította Krisztust, mások – akik alázatosak és lelkileg érzékenyek voltak – felismerték Benne a Messiást és a Szabadítót.
Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a Lukács 2:25–33-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tett és mondott egy Simeon nevű igazlelkű férfi, amikor József és Mária bemutatták a kisded Jézust a templomban.
A 30–32. vers szerint miért küldetett Jézus a földre? (A tanulók használhatnak ugyan különböző szavakat, de fogalmazzák meg a következő igazságot: Jézus Krisztus azért küldetett, hogy szabadítást hozzon minden embernek.)
Mit tett Jézus Krisztus, hogy lehetővé tegye minden ember számára a szabadítást?
Mutasd meg a képet Istvánról, amelyet az óra elején is használtál. Buzdítsd a tanulókat, hogy emlékezzenek az előbb megbeszélt kulturális és történelmi háttérre az Újszövetség tanulmányozása során. Ha így tesznek, jobban megértik majd a Szabadító és az Ő apostolai tanításait. (További olvasnivalóért az Újszövetség történelmi és kulturális szövegösszefüggéseivel kapcsolatosan lásd „A testamentumok közötti időszak” és „Az Újszövetség környezete” részeket az Újszövetség tanulói kézikönyvben ([Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014], 1–3). Ez az anyag rövid magyarázatot is tartalmaz az egyes csoportokra, úgymint a szamaritánusokra, a farizeusokra, a szadduceusokra, a Szanhedrinre és az írástudókra vonatkozóan.)
Az Újszövetség rövid áttekintése
Kép
Christ Healing the Sick at Bethesda
Mondd el a tanulóknak, hogy mutatni fogsz nekik egy képet 10 másodpercig, majd megkéred őket, hogy írjanak részletes beszámolót arról, amit láttak. Mutasd meg a tanulóknak a Krisztus meggyógyít egy beteget a Bethesda tavánál című képet (Evangéliumi művészeti könyv. 42. sz.; lásd még LDS.org). 10 másodperc után tedd el a képet, és kérd meg a tanulókat, hogy írják meg a beszámolójukat. Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák fel az osztálynak, amit írtak.
Miért különböztek a leírások, ha ugyanazt a képet láttátok mindannyian?
Miért hasznos, ha egy eseménynek több szemtanúja is van?
Írd fel a táblára a négy evangélista nevét: Máté, Márk, Lukács és János. Mondd el, hogy Jézus Krisztus e négy tanúja mind feljegyzett bizonyos eseményeket és tanításokat a Szabadító életéből. Feljegyzéseiket evangéliumoknak hívjuk. Az evangélium szó azt jelenti: jó hír. Mutass rá, hogy a Joseph Smith fordítás mindegyik evangélium címét tanúbizonyság szóra változtatta, például „Szt. Máté tanúbizonysága”.
Miért hasznos, hogy egynél több evangélium vagy tanúbizonyság van Jézus Krisztus életéről és tanításairól?
Mondd el, hogy bár a négy evangélium néhány részletben és nézőpontban eltér, mind a Szabadító életéről és a zsidók közötti földi szolgálatáról számol be. Mind a négy evangélium tanúbizonyságot tesz arról, hogy Jézus Krisztus Isten Fia és a világ Szabadítója (lásd Kalauz a szentírásokhoz: evangéliumok).
Adhatsz a tanulóknak egy példányt az e lecke végén található Jézus Krisztus halandó élete dióhéjban című rövidített táblázatból. A táblázat teljes változata e kézikönyv függelékében található. Kérd meg a tanulókat, hogy a táblázat segítségével keressenek meg a Szabadító halandó szolgálatának főbb eseményei közül néhányat.
A táblázat szerint milyen hosszú volt a Szabadító halandó szolgálata?
Hol tartózkodott a Szabadító szolgálatának túlnyomó részében?
Kérd meg a tanulókat, hogy az Újszövetség tanulmányozása során használják e táblázatot arra, hogy jobban megértsék a négy evangélium szövegösszefüggéseit.
Kérd meg a tanulókat, hogy nyissák ki a Bibliát a tartalomjegyzéknél. Mondd el, hogy míg az evangéliumok a Szabadító szolgálatáról számolnak be, addig az Apostolok cselekedeteitől a Jelenésekig található könyvek Krisztus ősi apostolainak szolgálatát jegyzik fel az Ő keresztre feszítése, feltámadása és mennybemenetele után. Ezek az apostolok egész Izráel és a Római Birodalom földjét beutazták az evangéliumot prédikálva és megalapítva az egyház gyülekezeteit. Az apostolok cselekedeteit és írásait tanulmányozva megerősíthetjük a Szabadítóba vetett hitünket, és megtanulhatjuk, hogyan nyerjük el az Ő engesztelésének áldásait. Megérthetjük azt is, milyen szoros párhuzam áll fenn Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza és Jézus Krisztus ősi egyháza között.
Ha úgy érzed, tedd tanúbizonyságodat az Újszövetség tanulmányozása során általad felfedezett igazságokról. Kérd fel a tanulókat, hogy keressenek olyan igazságokat, melyek áldást hozhatnak rájuk, miközben ebben az évben az Újszövetséget tanulmányozzák.
Megjegyzések és háttér-információk
Az Ó- és az Újszövetség közötti időszak
Az Újszövetség történelmi és kulturális viszonyairól további olvasnivalóért lásd S. Kent Brown és Richard Neitzel Holzapfel, “The Lost 500 Years: From Malachi to John the Baptist,” Ensign, Dec. 2014, 56–60; Robert L. Millet, “Looking beyond the Mark: Why Many Did Not Accept the Messiah,” Ensign, July 1987, 60–64; és Richard D. Draper, “The Reality of the Resurrection,” Ensign, Apr. 1994, 32–40.
A négy evangélium
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, miként íródott a négy evangélium különböző közönségnek, mégis hogyan szolgálták ugyanazt a célt, hogy Jézus Krisztus isteni voltáról tanítsanak:
„Igaz, hogy a négy újszövetségi evangélium Urunk személyiségének és tanításainak különböző vetületeit tárja elénk. Úgy tűnik, hogy Máté a zsidóknak írta evangéliumát. Krisztust a megígért Messiásként jeleníti meg, a kereszténységet pedig a judaizmus beteljesedéseként. Márk nyilvánvalóan azzal a céllal írt, hogy megragadja a római vagy nemzsidó elmét. Lukács evangéliuma a görögök elé tárja a Mestert, akik komoly kultúrával és kifinomultsággal bírtak. János evangéliuma pedig a szentek számára készült beszámoló; mindenekelőtt az egyház számára készült evangélium, azok számára, akik értik a szentírásokat és azok jelképrendszerét, és akiket a lelki, illetve örökkévaló dolgok érdekelnek. E szerteágazó megközelítéseknek nyilvánvaló előnye, hogy a szabadítás igazságait képesek a különböző kultúrával, háttérrel és tapasztalattal rendelkezőknek is bemutatni. Az egyszerű tény azonban az, hogy az összes evangélium szerzője sugalmazás által írt, és mindegyiküknek ugyanaz volt a célja: 1. tanúbizonyságot tenni Urunk Fiúi mivoltáról; valamint 2. megtanítani a szabadítás tervének igazságait” (Mormon Doctrine, 2nd ed. [1966], 336).
Az Apostolok cselekedeteitől a Jelenésekig
Az Apostolok cselekedeteinek könyve jegyzi fel az apostolok misszionáriusi tevékenységének jó részét. A Rómabeliektől a Júdás leveléig terjedő könyveket vagy leveleket Pál és más egyházi vezetők írták, hogy utasításokat adjanak a szenteknek és építsék őket. Pál leveleit terjedelem szerint rendezték „csökkenő sorrendbe a leghosszabbtól (Rómabeliek) a legrövidebbig (Filemon). Ez alól csak a Zsidókhoz írt levél képez kivételt, mert azt az utolsó helyre sorolták, mivel néhányan megkérdőjelezték, hogy vajon tényleg Pál írta-e azt” (Bible Dictionary, “Pauline Epistles”). A Jakab levelétől Júdás leveléig terjedő leveleket általános leveleknek is nevezik, „mert nem egy adott személyhez vagy az egyház egy meghatározott gyülekezetéhez szólnak” (Bible Dictionary, “General Epistles”). A Jelenések könyve – amelyet Apokalipszisnek is hívnak – a szeretett János konkrét tanácsait tartalmazza az egyház hét ázsiai gyülekezetének, valamint a János számára adott kinyilatkoztatást tulajdonképpen a világ történelméről, különösen az utolsó napokról.
Mi a négy evangélium?
A négy evangélium az Újszövetség első négy könyve. Máté, Márk, Lukács és János írta őket, és négy tanúbizonyságot tartalmaznak Jézus halandó életéről, valamint a szolgálatához kapcsolódó eseményekről. A Mormon könyvében 3 Nefi könyve sok szempontból hasonló az evangéliumokhoz, és olykor az ötödik evangéliumként hivatkoznak rá.
„Az Újszövetség könyvei eredetileg görögül íródtak. Az evangéliumra használt görög szó azt jelenti: »jó hír«. A jó hír az, hogy Jézus Krisztus véghezvitte azt az engesztelést, amely az egész emberiséget megváltja a haláltól, és minden egyént saját cselekedetei szerint jutalmaz majd” (Kalauz a szentírásokhoz: evangéliumok; scriptures.lds.org).
Hol találom a négy evangélium beszámolói közötti párhuzamokat?
Az evangéliumok párhuzamba állítása megtalálható a Kalauz a szentírásokhoz részben (48–53. o.). Egy táblázatot tartalmaz, amely összeveti Jézus Krisztus tanításait, ahogy azok Mátéban, Márkban, Lukácsban, Jánosban és az utolsó napi kinyilatkoztatásokban fel lettek jegyezve.
