A szeretett János fontos tanokat jegyez le arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet játszott Jézus Krisztus a halandóság előtti létben. Keresztelő János is tanúságot tesz Jézus Krisztusról, és megkereszteli Őt. Jézus Krisztus másokat is hív, hogy tanuljanak Róla.
János bizonyságot tesz arról, hogy Jézus Krisztus Isten Fia
Kép
The Lord Jesus Christ
A tanulók alkossanak párokat. Tegyél ki a táblára egy képet Jézus Krisztusról. A tanulók képzeljék el, hogy olyan valakivel beszélgetnek, aki nagyon keveset tud Jézus Krisztusról. Kérd meg minden párból az egyik tanulót, hogy egy percben tanítsa a másikat Jézusról úgy, mintha az illető csak nagyon keveset tudna Róla. E tevékenység után kérj meg néhány tanulót, akik Krisztusról tanultak, hogy mondják el az osztálynak, mit tanított nekik a társuk.
Röviden mutasd be János könyvét: mondd el, hogy János apostol azt jegyezte fel, amiről azt akarta, hogy a szentek tudják Jézus Krisztusról. János sok olyan eseménynek szemtanúja volt, amelyről írt. János evangéliuma tartalmának nagy része nem található meg Máté, Márk vagy Lukács evangéliumában, melyek azért íródtak, hogy segítsenek a zsidóknak és a nemzsidóknak hinni abban, hogy Jézus az emberiség Messiása és Szabadítója. Ezzel szemben János kifejezetten azoknak írt, akik már hittek abban, hogy Jézus a Krisztus.
Kérd fel a tanulókat, hogy a János 1 tanulmányozása közben keressenek olyan igazságokat a Szabadítóról, amelyek megerősíthetik a Jézus Krisztusba vetett hitüket, és a Róla való bizonyságukat.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith fordítás, János 1:1–2-t (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán). Az osztály kövesse a szöveget, és keressenek olyan igazságokat, melyeket Jézus Krisztusról tanított János.
Milyen igazságokat tudunk meg ezekből a versekből Jézus Krisztusról? (A tanulók fogalmazzák meg azt az igazságot, hogy Jézus Krisztus kezdetben Istennel volt. Írd fel ezt az igazságot a táblára a Szabadító képe mellé.)
Mit jelent az, hogy Jézus Krisztus kezdetben Istennel volt? (Mondd el, hogy a „kezdetben” kifejezés a halandóság előtti létre utal. Jézus Krisztus volt az Atya Elsőszülötte a lélekben [lásd T&Sz 93:21], Istenhez hasonló volt „a világ megléte előtt” összegyűlt lelkek között [Ábrahám 3:22–24], és az Atya kezdettől fogva Őt választotta [lásd Mózes 4:2].)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith fordítás, János 1:3-at (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán), az osztály pedig nézze meg, még milyen igazságot tanított János Jézus Krisztusról.
Mit tanított még János Jézus Krisztusról? (A tanulók fogalmazzanak meg a következőhöz hasonló tant: Minden dolog Jézus Krisztus által lett megalkotva. Írd fel ezt az igazságot a táblára a Szabadító képe mellé.)
Mondd el, hogy Jézus Krisztus az Atya irányítása alatt teremtette a mennyeket és a földet, és hogy Jézus Krisztus számtalan világot teremtett (lásd Mózes 1:33). Mennyei Atyánk azonban „két eseményt” megtartott magának a teremtésből: minden lélek megteremtését (Jézus Krisztusét is beleértve ebbe), valamint Ádám és Éva fizikai testének a megteremtését (Bruce R. McConkie, A New Witness for the Articles of Faith [1985], 63; lásd még Mózes 2:27).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith fordítás, János 1:4–5-öt (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán), az osztály pedig nézze meg, mit mondott János Jézusról és az Ő evangéliumáról.
Mit mondott János Jézusról és az Ő evangéliumáról?
Mit jelent az, hogy „Őbenne volt az evangélium”? (Jézus Krisztus volt a jó hír, az evangélium megtestesülése.)
Szerintetek mit jelent az, hogy „a világosság ragyog a világban, és a világ nem lát[j]a meg azt”? (Joseph Smith fordítás, János 1:5).
Mondd el, hogy János apostol ezt követően Keresztelő Jánosról tanított. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith fordítás, János 1:6–10-et (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán), az osztály pedig figyelje meg, mit mondott Keresztelő János Jézus Krisztusról. Mondják el, mit találtak.
Milyen tant tanított János apostol Jézusról a 9–10. versekben? (A tanulók fogalmazzanak meg a következőhöz hasonló tant: Jézus Krisztus a világ világossága. Írd fel ezt az igazságot a táblára a Szabadító képe mellé.)
Milyen szempontból a világ világossága Jézus Krisztus? (Lásd T&Sz 88:5–13.)
A Joseph Smith fordítás, János 1:11–18 (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán) összegzéseként mondd el, hogy Keresztelő János tanúbizonyságot tett arról, hogy halhatatlanságot és örök életet fognak kapni mindazok, akik hisznek Jézus Krisztusban.
Mutass rá, hogy a 14. és a 16. versben János úgy nevezi Jézus Krisztust, hogy „az Ige”. Mondd el, hogy Jézus Krisztus ezen megnevezése több helyen is előfordul a szentírásokban (lásd János 1:1, 14; 1 János 1:1; Jelenések 19:13; T&Sz 93:8–10; Mózes 1:32; az ige megnevezés néhol szónak lett fordítva).
Mutass rá, hogy a szavakat közlésre, gondolataink, érzéseink és elképzeléseink másokkal való megismertetésére használjuk.
Milyen szempontból illik Jézus Krisztusra az a megnevezés, hogy „az Ige”?
Azt is mondd el, hogy a Joseph Smith fordítás nélkül félreérthetnénk János 1:18-as versét, melyben az áll, hogy még soha senki nem látta az Atyaistent. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith fordítás, János 1:19-et (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán).
Oszd a tanulókat újra ugyanazokra a párokra, mint a lecke eleji tevékenységnél. Kérd meg minden párból az egyik tanulót, hogy a Joseph Smith fordítás, János 1:1–19-ben (a Kalauz a szentírásokhoz 238. oldalán) talált tanokat felhasználva egy percben tanítsa a társát Jézus Krisztusról. Elegendő idő eltelte után kérdezd meg:
Miért lehet fontos valaki számára, hogy ismerje ezeket a tanokat Jézus Krisztusról?
Keresztelő János tanúságot tesz Jézus Krisztusról, és megkereszteli Őt
A Joseph Smith fordítás, János 1:20–28 (a Kalauz a szentírásokhoz 238–239. oldalán) összegzéseként mondd el, hogy a zsidók papokat küldtek Keresztelő Jánoshoz, azt kérdezve tőle, hogy ő-e a Messiás. János elmondta, hogy az ő szerepe az, hogy bizonyságot tegyen a Messiásról, aki tűzzel és a Szentlélekkel keresztel majd. Másnap Keresztelő János látta Jézust, akit korábban megkeresztelt.
Kérj meg egy tanulót, hogy álljon fel, és mintha ő lenne Keresztelő János, olvassa fel Keresztelő János szavait a Joseph Smith fordítás, János 1:29–33-ból (a Kalauz a szentírásokhoz 239. oldalán). Az osztály kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit akart Keresztelő János, mit tudjanak az emberek Jézus Krisztusról.
Mutass rá a táblán Jézus Krisztus képére és a felírt igazságokra, és kérdezd meg:
A Joseph Smith fordítás, János 1:29–33 alapján milyen Jézus Krisztusra vonatkozó igazságokkal és jellemzésekkel egészíthetnénk ki ezeket? (A tanulók válaszait írd fel a táblára.)
Szerintetek miért nevezte Keresztelő János Jézust Isten Bárányának?
Jézus hívja követőit, hogy tudjanak meg többet Róla
A tanulók képzeljék el, hogy egy böjti és bizonyságtételi gyűlésre ellátogató tizenéves hallja, amint számos barátja bizonyságot tesz arról, hogy tudják: Jézus Krisztus a Szabadítójuk. Ez a fiatal elgondolkozik rajta, hogy vajon a barátai honnan „tudják” ezeket a dolgokat.
Mit válaszolnátok erre a kérdésre?
Kérd fel a tanulókat, hogy a János 1:35–52 tanulmányozása során nézzék meg, mit tehetünk azért, hogy saját tanúbizonyságot kapjunk (vagy megerősítsük a bizonyságunkat) arról, hogy Jézus Krisztus a Szabadító.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 1:35–37-et, az osztály pedig nézze meg, mit tett Keresztelő János annak másnapján, amikor megkeresztelte Jézust.
Mit tett János Jézus láttán?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 1:38–40-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott Jézus a két tanítványnak.
Mit kérdezett Jézus a két tanítványtól?
Mit válaszoltak?
Milyen felhívást intézett Jézus a két tanítványhoz, mit tegyenek?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 1:41–43-at, az osztály pedig nézze meg, mit tudott meg András, miután elfogadta a Szabadító „jőjjetek és lássátok meg” hívását.
Mit tudott meg András azáltal, hogy elfogadta a Szabadító „jőjjetek és lássátok meg” hívását? (Azt, hogy Jézus a Messiás, vagyis a Krisztus. Arra is rámutathatsz, hogy János 1:43-as versének Joseph Smith fordításából megtudjuk, hogy Pétert Kéfásnak fogják nevezni, „amely lefordítva látnok, illetve kő” [JSF, János 1:42 a Kalauz a szentírásokhoz 239. oldalán], és ez azt jelzi, hogy Péterből látnok lesz az egyházban.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 1:44–47-et, az osztály pedig nézze meg, mire szólította fel a Szabadító Filepet. Mondják el, mit találtak.
A 46. vers mely szavai jelzik, hogy Filep tanúbizonyságot kapott Jézus Krisztusról, miután eleget tett a Szabadító felhívásának, mely szerint kövesse Őt?
Filep milyen felhívást intézett Nátánaelhez?
Kérj meg három tanulót, hogy olvassák fel a János 1:48–52-t úgy, hogy egyikük legyen a mesélő, másikuk Jézus szavait olvassa, a harmadikuk pedig Nátánael szavait. Az osztály figyelje meg, mi történt, amikor Nátánael eleget tett a felhívásnak, hogy ismerje meg Jézust.
Mi történt, miután Nátánael eleget tett a felhívásnak, hogy ismerje meg Jézust?
Milyen tantételt ismerhetünk meg ezekből a beszámolókból? (A tanulók fogalmazzanak meg a következőhöz hasonló tantételt: Ha elfogadjuk a felhívást, hogy ismerjük meg Jézus Krisztust és kövessük Őt, akkor saját tanúbizonyságot fogunk kapni Róla.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából.
Kép
Elder Jeffrey R. Holland
„Úgy tűnik, hogy halandó utazásunk lényege és az élet legfontosabb kérdéseinek válasza a Szabadító földi szolgálata nyitányának e két nagyon rövid eleméhez vezethető vissza. Az egyik elem az e földön mindannyiunknak feltett kérdés: »Mit kerestek? Mit akartok?« A második az Ő felelete a válaszunkra, bármi is legyen az a válasz. Bárkik is legyünk és bármit is válaszoljunk, az Ő felelete mindig ugyanaz: »Jöjjetek – mondja Ő szeretve. – Jöjjetek, és kövessetek engem!« Akárhova is mentek, először gyertek és nézzétek meg, én mit teszek, hol és hogyan töltöm az időmet! Tanuljatok rólam, járjatok velem, beszéljetek velem, higgyetek! Hallgassatok engem imádkozni! Cserébe választ fogtok találni a saját imáitokra. Isten nyugalmat fog adni a lelketeknek” (vö. „Éhezőket töltött be javakkal”. Liahóna, 1998. jan. 67.).
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, ők milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy tanuljanak Jézus Krisztusról és kövessék Őt.
Milyen tekintetben növekedett a bizonyságotok Jézus Krisztusról, miközben tanultatok Róla és követtétek Őt?
Kérd meg a tanulókat, hogy néhány mondatban írják le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, hogy mit fognak tenni azért, hogy még teljesebb mértékben elfogadják a Szabadító „jőjjetek és lássátok meg” hívását, valamint hogy tanuljanak Róla és kövessék Őt.
Végül tedd bizonyságodat a mai órán megfogalmazott tantételekről.
Megjegyzések és háttér-információk
János 1:9. „Az igazi világosság…, a mely megvilágosít minden embert”
Az Újszövetségben egyedül János írásai tanítanak Krisztus világosságáról. A Bible Dictionary (Bibliaszótár) a következő magyarázatot adja:
„Krisztus világossága pontosan az, amit ezek a szavak sugallnak: felvilágosítás, tudás, és olyan felemelő, nemesítő, kitartásra ösztönző hatás, mely Jézus Krisztus miatt árad ki az emberiségre. Például Krisztus »az igaz világosság, amely minden embert megvilágosít, aki a világra jön« (T&Sz 93:2; lásd János 1:9). Krisztus világossága tölti be »a tér roppant terjedelmét«, ezáltal tud Krisztus ott lenni »minden dologban, és minden dolgon át, és minden dolog körös-körül«. Ez az, ami »minden dolognak életet ad«, és ez »az a törvény, am[ely] mindent kormányoz«. Továbbá ez az »a világosság, mely megeleveníti« az ember értelmét (lásd T&Sz 88:6–13, 41). Ily módon Krisztus világossága kapcsolódik az ember lelkiismeretéhez, mely különbséget tesz számára helyes és helytelen között (Moróni 7:12–19).
Krisztus világossága nem tévesztendő össze a Szentlélek személyével, mert Krisztus világossága egyáltalán nem személy. Hatása megelőzi és előkészíti a Szentlélek elnyerését” (Bible Dictionary, “Light of Christ”).
Richard G. Scott elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőket tanította Krisztus világosságának követéséről:
„Krisztus világossága az az isteni erő vagy befolyás, mely Jézus Krisztuson keresztül Istentől sugárzik. Ez ad fényt és életet mindennek. Arra indít minden gondolkodó embert világszerte, hogy [megkülönböztesse] az igazságot a hamisságtól, a helyest a helytelentől. Ez indítja be a lelkiismeretünket” (A nyugodt lelkiismeret és a lelki béke.Liahóna, 2004. nov. 15.).
János 1:14, 29. Jézus Krisztus különböző nevei és megnevezései, mint például „az Ige” vagy „Isten Báránya”
János apostol kijelentette, hogy ezt a könyvet azzal a céllal írta, hogy meggyőzze az embereket, hogy higgyenek Jézus Krisztusban. János az evangéliumában számos nevet, illetve megnevezést használt, hogy segítsen az olvasóknak felismerni Jézus Krisztusban Isten Fiát, és megérteni ennek jelentését. János 1-ben például úgy utal Jézusra, mint „az Ige” és „Isten Báránya”.
Jézus Isten Igéje, mert az Atya képviselőjeként, megnyilatkozásaként jelenik meg a világ előtt; az Atya szavait jelenti ki; Ő a szabadítás hírnöke [lásd T&Sz 93:8]; Ő a tökéletes példa arra, hogyan éljünk Isten szava szerint; Ő biztosítja számunkra az örök élet szavait; és az Ő szavai életet adnak.
Jézus Isten Báránya, mert – miként a húsvéti bárányok vére megmentette Izráelt a haláltól és kiszabadította őket az egyiptomi fogságból – az „Isten Báránya” megnevezés jelzi, hogy Jézus a vérét fogja ontani, hogy megmentse népét és megszabadítsa őket a bűntől. (Lásd még Kalauz a szentírásokhoz: Isten Báránya.)
János evangéliuma több olyan nevet, illetve megnevezést is feljegyez, amelyek segíthetnek az olvasónak megérteni Jézus Krisztus isteni mivoltát. Vannak a szövegbe rejtett megnevezések, de ez a nyílt utalás is előfordul: „Én vagyok…” Például Jézus az, aki élő vizet ad (lásd János 4:10–14), és ezt mondja magáról: „Én vagyok az életnek ama kenyere” (János 6:35); „Én vagyok a világ világossága” (János 8:12); „Én vagyok a jó pásztor” (János 10:11); „Én vagyok a feltámadás és az élet” (János 11:25); „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (János 14:6); valamint „Én vagyok az igazi szőlőtő” (János 15:1).
„A zsidó vezetők megkérdezték Jánostól, hogy ő lenne-e »Éliás« (a héber »Illés« görög névváltozata [az angol nyelvű Bibliában szerepel ez a név, a magyarban itt Illés van]), akinek a visszatérte meg lett jövendölve (lásd Malakiás 4:5–6). A Joseph Smith fordításban az Úr teljesebb beszámolót ad arról, hogy mit válaszolt János a zsidó vezetőknek, mely válasz elárulja, hogy János tudatában volt saját küldetésének, mely szerint azért jött, hogy előkészítse az utat a Messiásnak. Kérdéseikre János »vallomást tett, és nem tagadta meg, hogy ő Éliás; hanem vallomást tett, mondván: Nem én vagyok a Krisztus« (Joseph Smith fordítás, János 1:21 [Kalauz a szentírásokhoz]).
János értette azt, amit a papok és a léviták nyilvánvalóan nem értettek, hogy az Éliás megnevezésnek számos jelentése van (lásd Bible Dictionary, »Elias«; Kalauz a szentírásokhoz: Éliás; scriptures.lds.org). János egy Éliás volt, vagyis a Messiás előfutára, azonban nem volt ő az Éliás, vagyis Jézus Krisztus, a Messiás. János ezenkívül Illés próféta sem volt, akinek a görög neve Éliás. […]
Amikor János azt mondta, hogy ő nem Éliás, a zsidó vezetők azt kérdezték tőle: »A próféta vagy-é te?« (János 1:21). Kérdésük valószínűleg Mózes próféciájára utalt az 5 Mózes 18:15-ben: »Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!« Ezek a zsidók azt követően kérdezték meg Jánost, hogy ő lenne-e »az a próféta«, hogy János már megmondta nekik, hogy ő nem a Krisztus, és ebből látszik, hogy nem értették Mózes próféciájának messiási vonatkozását. Jézus napjaiban a zsidók közül sokan egy olyan próféta eljövetelére számítottak, aki Mózeshez hasonló, de nem a Messiás. Ez abból is kitűnik, hogy később Jeruzsálemben sokan hirdették, hogy Jézus Krisztus »a Próféta«, míg mások azt állították, hogy Ő »a Krisztus« (János 7:40–41; lásd még 6:14)” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 201–202.).