1 Korinthusbeliek 11

Bevezetés

Pál megválaszolja a korinthusbeli szentek közötti, vallásgyakorlással kapcsolatos vitás kérdéseket. Kihangsúlyozza, hogy a férfiaknak és a nőknek örök és isteni szerepköreik vannak, és az Úr tervében nélkülözhetetlenek egymás számára. Az úrvacsoravételre történő felkészülés megfelelő módjáról is tanítja az egyháztagokat.

Javaslatok a tanításhoz

1 Korinthusbeliek 11:1–16

Pál szót ejt napjai szokásainak vitás kérdéseiről

Tedd ki egy házaspár képét (például Egy ifjú pár a templomnál, Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 120. sz.; lásd még LDS.org). Olvasd fel a következő, azt tükröző megállapításokat, hogy némelyeknek milyen érzései vannak a házasságról:

„A sikeres karrier a mindenem. Nem akarom megosztani a figyelmemet az előmenetelemre vonatkozó céljaim és a házasságom között.”
„Nem akarom elkötelezni magam egy hosszútávú kapcsolat mellett. Aggaszt, hogy olyan döntést hoznék, melyet aztán később megbánok.”
„A házasság korlátok közé szorítana. Nem tudnám azt csinálni, amit csak akarok.”
„Tudom, hogy a házasság a legfontosabb döntés, amelyet valaha is meghozok, és örömmel tekintek elébe.”

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, nekik milyen érzéseik vannak a házasságról. Kérd meg őket, hogy az 1 Korinthusbeliek 11:1–16 tanulmányozása során keressenek egy olyan igazságot, amely segíthet nekik és másoknak megérteni a házasság fontosságát.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 11:3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit tanított Pál a férj feladatairól. Elmagyarázhatod, hogy az ebben a versben szereplő „férfiú” szó fordítható úgy is, hogy „férj”, az „asszony” pedig feleséget jelent.

Mi a férj szerepe? (Elmagyarázhatod, hogy „az asszonynak feje pedig a férfiú” kifejezés azt jelenti, hogy a férjnek szent feladata elnökölni otthon. Elnökölni annyit tesz, mint igazlelkűen vezetni és utat mutatni másoknak a lelki és a világi dolgokban.)
A családjában elnöklő férj felett ki elnököl, neki ki mutat utat?

Az 1 Korinthusbeliek 11:4–16 összegzéseként mondd el, hogy Pál megválaszolt néhány arra vonatkozó kérdést, hogy a férfiak és a nők hagyományosan mikor imádkoznak és prófétálnak a hódolati gyűléseken.

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy az Újszövetség olvasói időnként félreértik Pál tanításait, és úgy gondolják, hogy a férfi szerepe fontosabb a nő szerepénél, és a férfi felette áll a nőnek, többet ér nála. Olvasd fel a következő idézetet M. Russell Ballard eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„A férfiak és a nők egyenlők Isten és az egyház szemében, de az egyenlő nem jelenti azt, hogy azonosak. A férfiak és nők feladatai és isteni ajándékai különböznek a természetükben, ám a fontosságukban vagy a hatásukban nem. Egyházunk tana a nőket a férfiakkal egyenlőnek, ám tőlük mégis eltérőnek tartja. Isten az egyik nemet sem tartja a másiknál jobbnak vagy fontosabbnak” (Férfiak és nők az Úr munkájában. Liahóna, 2014. ápr. 48.).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 11:11-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Pál a férj és a feleség közötti kapcsolatról.

Mit tanított Pál a férj és a feleség közötti kapcsolatról?

Hívd fel a figyelmet „az Úrban” kifejezésre. Magyarázd el, hogy ez a kifejezés az Úr tervére utal, mely segít nekünk olyanná válni, mint Ő, és örök életet nyerni.

Milyen tant tanít ez a vers a férfiról és a nőről az Úr tervében? (A tanulók szavait használva írd fel a táblára a következő igazságot: Az Úr tervében a férfi és a nő egymás nélkül nem nyerhet örök életet. [Lásd T&Sz 131:1–4.])

Hogy segíts a tanulóknak megérteni az imént megfogalmazott tantételt, mutass fel egy ollót, és kezdj vele elvágni egy papírlapot. A tanulók képzeljék el, hogy szétválasztják az olló két felét.

Mennyire sikerülne valakinek csupán az olló egyik felével elvágni egy papírlapot? Miben hasonlít az olló a közösen munkálkodó férjhez és feleséghez?

Az egyik tanuló olvassa fel a következő idézetet David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Az isteni terv szerint a férfiaknak és a nőknek együtt kell haladniuk a tökéletesség irányában, a dicsőség teljessége felé. Mivel különböző a vérmérsékletük és eltérőek a képességeik, a férfiak és a nők is sajátos látásmódot és tapasztalatokat hoznak a házastársi kapcsolatba. A férfi és a nő is más-más módon, de ugyanolyan mértékben járul hozzá egy olyan egységhez, mely másképp nem érhető el. A férfi kiegészíti és tökéletesíti a nőt, a nő pedig kiegészíti és tökéletesíti a férfit, miközben tanulnak egymástól, és kölcsönösen megerősítik és megáldják egymást” (“Marriage Is Essential to His Eternal Plan,” Ensign, June 2006, 83–84).

Hogyan egészítik ki egymást a családban a férfi és a nő különböző jellemvonásai és feladatai?

Emlékeztesd a tanulókat az óra elején felolvasott megállapításokban tükröződő különböző hozzáállásokra a házasság kapcsán. Kérj meg néhány tanulót, hogy ossza meg a gondolatait és a bizonyságát a házasság fontosságáról az Úr tervében. A saját bizonyságodat is megoszthatod.

1 Korinthusbeliek 11:17–34

Pál azt tanítja a korinthusbeli szenteknek, hogy ne vegyék félvállról az úrvacsorát

Írd fel a táblára a következő kifejezéseket: igazán lelki élmény, a lélek megújulása, a sabbatnapom fénypontja.

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el a legutóbbi úrvacsoravételükön, és gondolják át, hogy vajon jellemeznék-e az élményüket a táblára írt kifejezések valamelyikével. Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 11:17–34 tanulmányozása során keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik lelkibb és jelentőségteljesebb élménnyé tenni az úrvacsoravételt.

Mondd el, hogy Pál idejében az egyház tagjai az utolsó vacsorát idéző szokást folytattak. Együtt étkeztek, és ezt követően vettek az úrvacsorából. Az 1 Korinthusbeliek 11:17–22 összegzéseként mondd el, hogy Pál felfigyelt egy hozzá eljutott hírre, mely szerint amikor a korinthusbeli szentek összegyűlnek, hogy úrvacsorát vegyenek, szakadások, vagyis viszálykodások vannak közöttük. Pál elítélte a szenteket azért, mert hétköznapi étkezéssé teszik ezeket a gyűléseket, és nem őrzik meg az úrvacsora szertartásának szentségét.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 11:23–26-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mire buzdította Pál az egyháztagokat, mire emlékezzenek az úrvacsorát illetően.

Tedd ki Az utolsó vacsora képét (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 54. sz.; lásd még LDS.org).

Mit mondott Pál, mit tanított a Szabadító a tanítványainak, mire emlékezzenek, amikor vesznek az úrvacsorából?
Hogyan segíthetett volna az úrvacsora alatt a Szabadító testére és vérére való emlékezés ezeknek az egyháztagoknak, akik széthúzással küszködtek?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 11:27–30-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mire figyelmeztette Pál a korinthusbeli szenteket az úrvacsorával kapcsolatban.

A 27. és a 29. vers szerint mire figyelmeztette Pál a korinthusbeli szenteket?
Milyen igazságot tanulhatunk ezekből a versekből, mi történik, amikor méltatlanul veszünk az úrvacsorából? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmazzák a következő igazságot: Akik méltatlanul vesznek az úrvacsorából, ítéletet és kárhozatot vonnak magukra.)

Magyarázd el, hogy nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy vegyünk az úrvacsorából, de szívünket töltse be az alázat és a bűnbánat lelkisége (lásd Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004]. 206.). Ha úgy veszünk az úrvacsorából, hogy közben komoly bűnben élünk, vagy nem bűnbánó a szívünk, és nem akarunk emlékezni a Szabadítóra, illetve követni Őt, akkor méltatlanul veszünk az úrvacsorából. Buzdítsd a tanulókat, hogy imádkozzanak Mennyei Atyjukhoz és beszéljenek a püspökükkel (lásd 3 Nefi 18:26–29), ha kérdés merül fel bennük azzal kapcsolatban, hogy méltóak-e az úrvacsoravételre.

Szerintetek miért von kárhoztatást a lelkünkre az, ha méltatlanul veszünk az úrvacsorából?
Az 1 Korinthusbeliek 11:28 szerint mit tanácsolt Pál az egyháztagoknak? (A tanulók szavait használva írd fel a táblára a következő igazságot: Úrvacsoravételkor meg kell vizsgálnunk az életünket.)

Mutass rá, hogy életünk megvizsgálásának nem csupán az a célja, hogy átgondoljuk, vajon érdemesek vagyunk-e az úrvacsoravételre, hanem az is, hogy átgondoljuk, vajon mennyire igyekszünk betartani az Úrral kötött szövetségeinket, és hogyan törekedhetnénk a bűnbánatra és a fejlődésre.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Howard W. Hunter elnöktől:

„Ezt kérdeztem magamtól: »Vajon minden más dolog elé helyezem Istent, és betartom az összes parancsolatát?« Ezután elmélkedés és elhatározás következett. Szövetséget kötni az Úrral arra, hogy mindig betartjuk a parancsolatait, komoly kötelezettség. E szövetség megújítása az úrvacsoravétel révén ugyanilyen komoly. Nagy jelentőséggel bírnak az elgondolkodás ünnepélyes pillanatai az úrvacsora kiosztása alatt. Ezek az önvizsgálat, a befelé tekintés, az önismeret pillanatai – az elmélkedés és az elhatározás ideje” (“Thoughts on the Sacrament,” Ensign, May 1977, 25; lásd még Az egyház elnökeinek tanításai: Howard W. Hunter [2015]. 211.).

Hogy segíts a tanulóknak átgondolni, hogyan alkalmazhatnák az 1 Korinthusbeliek 11:28-ban felismert igazságot, kérd meg őket, hogy gondolják át, milyen kérdéseket tehetnének fel maguknak, miközben készülnek az úrvacsoravételre. Például megkérdezhetik maguktól: „Hogyan lehetnék Jézus Krisztus jobb tanítványa?” Kérd meg a tanulókat, hogy mondjanak más kérdéseket is, amelyeket feltehetnek maguknak. Te is felvethetsz néhány kérdést. Kérd meg a tanulókat, hogy írják le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, milyen kérdéseket tehetnek fel maguknak az úrvacsora alatt, amikor megvizsgálják saját érdemességüket.

Tegyél bizonyságot arról, hogy ha a tanulók az úrvacsoravétel előtt és alatt megvizsgálják saját érdemességüket, akkor az Úr segíthet nekik, hogy tudják, hogyan tehetnek még jobban eleget a szövetségeiknek, és válhatnak méltóvá azon áldások elnyerésére, amelyeket Ő adni kíván nekik. Ezen áldások közé tartozik az is, hogy megtisztulnak a bűneiktől és még nagyobb mértékben részesülnek a Szentlélek hatalmában. Kérd meg a tanulókat, hogy tűzzenek ki egy arra vonatkozó célt, hogy mi módon fognak még jobban felkészülni a következő úrvacsoravételre.

Az 1 Korinthusbeliek 11:33–34 összegzéseként mondd el, hogy Pál további útmutatást adott a korinthusbeli szenteknek azon étkezésre vonatkozóan, amelyet az úrvacsora kiosztása előtt fogyasztottak el.

Az óra befejezéseként tegyél bizonyságot az 1 Korinthusbeliek 11-ben felfedezett igazságokról.