Pál a Korinthusban lévő egyháztagok gondjairól értesülve ír nekik, és arra buzdítja őket, hogy hagyjanak fel a viszálykodással és váljanak egységessé. Azt is elmagyarázza, hogy Isten az erőtleneket és az alázatosakat hívja el az Ő evangéliumának prédikálására, és hogy Isten dolgai kizárólag a Lélek által tudhatók és érthetők meg.
Pál ír a Korinthusban lévő szenteknek, és arra buzdítja őket, hogy hagyjanak fel a viszálykodással és legyenek egységesek
Mutasd meg az osztálynak egy család, egy sportcsapat és egy baráti társaság fényképét (vagy írd fel a táblára, hogy család, sportcsapat, baráti társaság).
Mi idézhet elő megosztottságot és viszálykodást ezekben a csoportokban?
Milyen hatással lehet az ilyesfajta megosztottság vagy viszály egy családra, csapatra vagy baráti társaságra?
Milyen hatással lehet az egyháztagok közötti ilyesfajta megosztottság vagy viszály az egyházra?
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 1 tanulmányozása közben keressenek egy olyan igazságot, amelyet a megosztottságról és a viszálykodásról tanított Pál a korinthusbeli szenteknek.
Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzák fel a 13. bibliai térképet: Pál apostol misszionáriusi utazásai a Kalauz a szentírásokhoz függelékében, és keressék meg a térképen Korinthust.
Kérj meg egy tanulót a következő bekezdés felolvasására:
Második misszionáriusi utazása alkalmával Pál elment egy Korinthus nevű városba, ahol prédikálta az evangéliumot. Ekkor sokan megkeresztelkedtek (lásd Apostolok cselekedetei 18:1–18). Később, amikor Pál Efézusban prédikált, megtudta, hogy gondok adódtak az egyháztagok között Korinthusban, mert a megtértek közül néhányan visszatértek múltbéli hiedelmeikhez és bálványimádó cselekedeteikhez. Pál írt a korinthusbeli egyháztagoknak, hogy megerősítse őket, és emlékeztesse őket az Úr szolgálata iránti elkötelezettségükre.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 1:1–2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék ki, hogyan szólította meg Pál a Korinthusban lévő egyháztagokat.
Hogyan szólította meg Pál a Korinthusban lévő egyháztagokat?
A 1. vers szerint milyen tisztséget töltött be Pál az egyházban?
Az 1 Korinthusbeliek 1:3–9 összegzéseként mondd el, hogy Pál elmondta a szenteknek Korinthusban, hogy megköszönte nevükben Istennek a Jézus Krisztus által kapott kegyelmet, mely minden tekintetben megáldotta őket. Mutass rá, hogy Pál – a szentekhez szólva – nyelvhasználatával jelezte, hogy Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus különálló lények (lásd 3. vers).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 1:10–11-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mire buzdította Pál a korinthusbeli szenteket.
Az 1 Korinthusbeliek 1:10 szerint mit vár el tőlünk az Úr egyháztagokként? (A tanulók saját szavaikat használva fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló tantételt: Az Úr elvárja tőlünk, hogy szentekként legyünk egységesek, hogy ne legyen köztünk megosztottság és viszály.)
Egyháztagokként mi mit tehetünk annak érdekében, hogy ne legyen megosztottság és viszály a családunkban? Az egyházközségünkben? (A tanulók válaszait írd fel a táblára.)
Milyen áldásokat kaphatunk, ha egységesek vagyunk és nincs köztünk viszálykodás?
Milyen áldásokban részesültetek már abból adódóan, hogy osztályként, kvórumként, egyházközségként vagy gyülekezetként egységesek voltatok?
Hívd fel a tanulók figyelmét a táblára írt válaszokra, és buzdítsd őket, hogy válasszák ki a megosztottság és a viszály felszámolásának egyik módját, majd tűzzék ki célul ennek alkalmazását.
Az 1 Korinthusbeliek 1:12–16 összegzéseként mondd el, hogy a korinthusbeli szentek az alapján rendeződtek különböző csoportokba, hogy ki keresztelte meg őket. Viszály támadt abból adódóan, hogy szerintük az egyházban betöltött rangjukat az őket megkeresztelő személy fontossága határozta meg.
Pál azt tanítja, hogy Isten az erőtleneket hívja el evangéliuma prédikálására
Mondd el, hogy Pál korában sok görög élt Korinthusban, s ezek a görögök nagyra tartották a filozófiai eszméket és a világi bölcsességet.
Miért lehet az, hogy aki nagyra tartja a világi filozófiákat, annak nehéz elfogadnia az evangéliumot? (Elolvashatjátok a 2 Nefi 9:28-at.)
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 1:17–31 tanulmányozása során keressenek egy olyan igazságot, amely segíthet nekik megérteni, miért esendő a világ bölcsessége.
Oszd négy csoportra az osztályt. Mindegyik csoportnak add ki a következő szentírásutalások egyikét: 1 Korinthusbeliek 1:17–18; 1 Korinthusbeliek 1:19–20; 1 Korinthusbeliek 1:21–22; és 1 Korinthusbeliek 1:23–24. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el ezeket a verseket a csoportjukkal, és nézzék meg, hogy mit mondott Pál a világ bölcsességéről Isten bölcsességéhez képest. Magyarázd el, hogy a 17. versben található „nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek” kijelentés arra utal, hogy Pálnak nem az általa megtérített emberek számára alapozva kellett hírnevet szereznie. Azt is elmagyarázhatod, hogy a 19. versben található „a bölcseknek bölcseségét” és a 20. versben található „e világnak bölcseségét” kifejezések az adott kor téves filozófiai hagyományaira utalnak.
Elegendő idő eltelte után kérj meg minden csoportból egy tanulót, hogy foglalja össze az osztálynak, mit tanított Pál a korinthusbeli szenteknek a bölcsességről. Miután minden csoport beszámolt erről, kérdezd meg:
Szerintetek miért tartották bolondságnak a hitetlenek Jézus Krisztus engesztelésének üzenetét?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 1:25-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Pál az emberi bölcsességről Isten bölcsességéhez képest. Mondd el, hogy Pál „az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél” és „az Isten erőtelensége erősebb az embereknél” kijelentésekkel Isten mindent felülmúló bölcsességére és hatalmára utalt. Isten nem bolond és nincsenek erőtlenségei vagy gyengeségei.
Milyen igazságot tanított Pál az emberi bölcsességről Isten bölcsességéhez képest? (Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő igazságot: Isten bölcsessége nagyobb az emberi bölcsességnél.)
Ennek az igazságnak a megértése milyen hatással lehet arra, hogy valaki mi módon keres megoldást a gondjaira?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 1:26–27-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, kiket választ ki Isten az evangéliuma prédikálására.
Kiket választ ki Isten az evangéliuma prédikálására?
Szerintetek miért azokat választja ki Isten az evangéliuma prédikálására, akiket a világ bolondnak és erőtlennek tart?
Pál elmagyarázza, hogyan ismerjük meg Isten dolgait
Az egyik tanuló olvassa fel a következő idézetet Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
President Boyd K. Packer
„Egyszer olyan valaki mellett ültem a repülőgépen, aki ateistának vallotta magát, és olyan hévvel nyilvánította ki Istenbe vetett hitének hiányát, hogy bizonyságomat tettem neki. »Téved – mondtam –, van Isten. Én tudom, hogy Ő él!«
Így tiltakozott: »Nem tudja. Ezt senki nem tudja. Ön sem tudhatja!« Mikor én nem tágítottam, az ateista, aki ügyvéd volt, feltette a bizonyság témájában szóba jöhető végső kérdést: »Rendben – mondta csúfondáros, leereszkedő hangnemben –, Ön azt mondja, hogy tudja. Árulja el nekem: honnan tudja?«
Amikor válaszolni próbáltam, hirtelen nem is tudtam, mit mondjak, bár én is szépen előrehaladtam már a tudományos ranglétrán. […]
Amikor a Lélek és a tanúbizonyság szót kiejtettem a számon, az ateista azt mondta: »Nem tudom, miről beszél.« Az ima, a felismerés és a hit szó sem jelentett neki semmit. »Látja – mondta –, igazából nem is tudja. Ha tudná, akkor meg tudná mondani nekem, hogy honnan tudja.«
…nem tudtam, mit reagáljak erre” (“The Candle of the Lord,” Ensign, Jan. 1983, 51).
Ti mit mondtatok volna az ateistának?
Kérd meg a tanulókat, hogy az 1 Korinthusbeliek 2 tanulmányozása során keressenek egy olyan igazságot, amely segít nekik megtudni, hogy ez a férfi miért nem értette Packer elnököt, és ők miért lehetnek biztosak a lelki dolgokra vonatkozó tudásukban.
Az 1 Korinthusbeliek 2:1–8 összegzéseként mondd el, hogy Pál azt mondta a szenteknek Korinthusban, hogy nem a világ bölcsességét használva győzte meg őket az evangéliumról. A Lélek által tanította őket, hogy lehessen hitük Istenben. Pál azt is elmondta nekik, hogy a hitetlenek nem tudják megérteni Isten rejtelmeit.
Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel az 1 Korinthusbeliek 2:9–16-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott Pál, miért van az, hogy egyesek tudják és értik „az Istennek mélységeit”(10. vers), mások viszont nem.
A 9–10. vers szerint miért tudta megérteni Pál – és más hithű emberek – Isten dolgait?
A 14. vers szerint némelyek miért nem tudják megérteni Isten dolgait?
Milyen igazságot tanulhatunk ezekből a versekből, hogyan tudhatjuk és érthetjük meg Isten dolgait? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmazzák a következő igazságot: Csakis az Ő Lelke által tudhatjuk és érthetjük meg Isten dolgait.)
Utalj vissza a Packer elnök által mesélt történetre, és mondd el, hogy Packer elnök azt a sugalmazást kapta, hogy kérdezze meg a repülőgépen mellette ülő férfitól, hogy milyen íze van a sónak. Kérj meg egy tanulót Packer elnök története hátralevő részének a felolvasására:
Kép
President Boyd K. Packer
„Többször is megpróbálta, de persze nem tudta megmondani. Még egy olyan hétköznapi dolgot sem tudott csupán szavakkal leírni, hogy milyen íze van a sónak. Újra bizonyságot tettem neki, majd azt mondtam: »Tudom, hogy van Isten. Ön kigúnyolta a bizonyságomat, és azt mondta, hogy ha tudnám, akkor azt is pontosan meg tudnám mondani, hogy honnan tudom. Barátom, én lelki értelemben ízleltem meg a sót. Nem tudom jobban szavakba önteni azt, hogy mi módon érkezett el hozzám ez a tudás, mint Ön azt, hogy milyen íze van a sónak. Azonban ismételten állítom Önnek, hogy van Isten! Ő valóban él! És csupán azért, mert Ön nem tudja ezt, ne próbálja meg azt mondani nekem, hogy én sem tudom, mert én igenis tudom!«
Elválásunkkor hallottam, amint azt dünnyögi: »Nincs szükségem az Ön vallásának mankójára! Nincs szükségem rá.«
Ez után az élmény után soha nem jöttem zavarba vagy szégyelltem el magam olyankor, ha nem tudtam mindazt szavakba önteni, amit lelkileg tudok” (“The Candle of the Lord,” 52).
Írd fel a táblára, hogy Isten dolgai, és kérdezd meg a tanulóktól, hogy mi mindent sorolnának Isten azon dolgai közé, amelyek kizárólag a Lélek által tudhatók és érthetők meg. Válaszaikat írd fel a táblára.
Miért fontos hinnünk abban, hogy csak az Ő Lelke által tudhatjuk és érthetjük meg Isten dolgait?
Hívd fel a tanulók figyelmét a táblán található felsorolásra, és kérd meg őket, hogy osszanak meg egy olyan élményt, melynek során a Lélek által megtudták és megértették Isten egyik ilyen dolgát. Te is megoszthatod egy saját élményedet.
Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják át, minek a megtételével nyerhetnék el a Lélek segítségét, miközben igyekeznek megismerni és megérteni Isten dolgait.
Befejezésként tegyél bizonyságot a mai leckében tanított igazságokról.
„Amikor Pál »e világnak bölcseségét« (1 Korinthusbeliek 1:20) elvetve szólt, napjai téves filozófiai hagyományaira utalt, nem pedig a tudás és tanulás jóravaló megszerzésére, melyre az Úr biztat minket (lásd Máté 22:37; 2 Nefi 9:29; T&Sz 88:78–80). Pál a bölcsek és a bölcsesség szavak ismételt használatával az 1 Korinthusbeliek 1:17–2:13-ban világi filozófiákra és azok pártfogóira utalt. A filozófiai eszmék rendszeresen képezték nyilvános viták tárgyát. Pál a korlátolt emberi bölcsességet Isten megfeszített Fiának erőteljes üzenetével állította szembe (lásd 1 Korinthusbeliek 1:17–25). Nem számít, kik pocskondiázzák az evangéliumot, a szentek hitének nem »emberek bölcseségén, hanem Istennek erején« kell nyugodnia (1 Korinthusbeliek 2:5).
A megfeszített Messiás üzenetének elfogadása a zsidók és a nemzsidók számára is nehéz volt. A római világban a keresztre feszítés bűnözők vagy rabszolgák számára fenntartott büntetés volt, és szégyent, valamint vereséget jelképezett. Annak elképzelése, mely szerint valaki mások helyett szenved és meghal értük, majd azt követően visszatér az életbe, »bolondságot« jelentett a filozófikus görögöknek (1 Korinthusbeliek 1:23). A zsidók számára, akiknek a Messiásról való elképzelése a királyi mivolt, a hatalom és a győzelem elvárásait hordozta magában, annak üzenete okozott »botránkozást«, az volt elfogadhatatlan elképzelés, hogy a Messiás meghalt egy kereszten (1 Korinthusbeliek 1:23)” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 364.).
1 Korinthusbeliek 1:18–29. „A világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket”
„Bár a zsidók és a nemzsidók közül is sokan elutasították az evangélium üzenetét, azt mondva rá, hogy »bolondság« (1 Korinthusbeliek 1:18), Pál azt tanította, hogy »az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél« (1 Korinthusbeliek 1:19–25). Isten gyakran olyan személyek által végzi el a munkáját, akiket a világ esetleg bolondnak vagy erőtlennek tart (lásd T&Sz 35:13–14; 124:1). Az 1 Korinthusbeliek 1:28-ban az áll, hogy »a világ nemteleneit« – vagyis a szerényeket és alázatosakat – választja ki Isten az Ő munkájának végzésére” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 364.).
Mivel „az Isten Lelkének dolgait” nem lehet másképp megítélni vagy felismerni, csak lelkileg, vagyis ezek „lelkiképen ítéltetnek meg” (1 Korinthusbeliek 2:14), a világi gondolkozású emberek nem tudják megérteni a lelki igazságokat. Isten módot adott nekünk a lelki tudás elnyerésére. Paul V. Johnson elder a Hetvenektől azt tanította:
„A tudomány világában tudományos módszerekkel állapítanak meg igazságokat és tesznek szert több tudásra. Az évek során ez különösen hasznosnak bizonyult, hatalmas mennyiségű tudományos tudást eredményezett, és továbbra is egyre nagyobb mértékben szünteti meg a fizikai világunkkal kapcsolatos tudatlanságot. A lelki dolgokról való tanuláshoz azonban egy másfajta megközelítésre van szükség. A tudományos módszer és értelem nagyon hasznos tud lenni, de önmagába sohasem fog lelki tudást eredményezni.
A lelki tudáshoz is hozzá tartozik a világi értelem, ez azonban nem elegendő. Lelki dolgokat csakis a Lélek által tanulhatunk. […]
A lelki kérdésekre azok kaphatnak válaszokat, akik nem keményítik meg a szívüket; akik hittel kérnek, híve abban, hogy kapni is fognak; és akik odaadóan betartják a parancsolatokat. Azonban még ha követjük is ezt a mintát, nem irányíthatjuk a válaszok elnyerésének időzítését. A válaszok néha gyorsan érkeznek, de előfordul, hogy néha egy rövid időre félre kell tennünk a kérdéseket, és a hitünkre kell támaszkodnunk, mely a már meglévő tudásunkból fejlődött ki” (A lelki dolgok megismerésének mintája. [Ifjúsági és felsőfokú hitoktatási műholdas közvetítés, 2012. aug. 7.], si.lds.org).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„Az Úr egészen más módszereket jelölt ki a szent tudás elnyerésére, mint amilyen módszereket azok használnak, akik kizárólag tanulmányozás által szereznek tudást. A tudományos világban például bevett módszer a vita vagy az ellentétes érvek ütköztetése, mely módszerrel én is számottevő személyes tapasztalattal rendelkezem. Az Úr azonban az ősi és a mai szentírásokban is azt mondta nekünk, hogy az Ő tanának pontjairól ne vitatkozzunk. (Lásd 3 Ne. 11:28–30; T&Sz 10:63.) […] Evangéliumi igazságokat és bizonyságot a Szentlélektől kapunk, áhítatos személyes tanulmányozás és csendes elmélkedés által” (“Alternate Voices,” Ensign, May 1989, 29).