Jézus folytatja a hegyi beszédét. Azt tanította, hogy megfelelő indítékkal kell az odaadásunkat kifejező, igazlelkű cselekedeteket véghezvinnünk, és kihangsúlyozza, hogy ezeknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy Mennyei Atyánk kedvében járjunk. Arra is utasítja a tanítványait, hogy először törekedjenek Isten királyságának a felépítésére.
A Szabadító arra tanítja tanítványait, hogy vigyenek véghez igazlelkű cselekedeteket
Hozz be az órára apró jutalmakat (például édességet). Amikor látod, hogy a megérkező tanulók valami jót tesznek (például előveszik a szentírásukat, kedvesen köszönnek valakinek vagy segítenek megtervezni az áhítatot), jutalmazd meg őket, és mondd el az osztálynak, hogy mi jót tettek. Előfordulhat, hogy lesznek olyan tanulók, akik megismétlik a társaik jó cselekedeteit, hogy ők is kapjanak jutalmat. Folytasd a tanulók jutalmazását, amíg el nem érkezik az óra kezdésének ideje.
Az óra kezdetekor kérdezd meg a tanulóktól, hogy miért tették meg azokat a jó dolgokat, amelyekért megjutalmaztad őket. Mondd el, hogy Máté 6 feljegyzi, amint a Szabadító folytatja a hegyi beszédét és arról tanít, hogy milyen különböző indítékai lehetnek valakinek a jó cselekedetekre. Kérd meg a tanulókat, hogy a Máté 6 tanulmányozása közben keressenek olyan tantételeket, amelyek segíthetnek nekik, hogy igazlelkű tetteiket helyes indítékok vezéreljék.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 6:1–2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott a Szabadító, mi lehet az igazlelkű cselekedetek egyik helytelen indítéka. (Mutass rá, hogy az alamizsna osztása, például a szegényeknek való adakozás, vallási odaadást kifejező cselekedet.)
E versek szerint miért osztogatnak egyesek alamizsnát?
Minek nevezte ezeket az embereket a Szabadító? (Rámutathatsz, hogy az itt szereplő képmutató szó annyit tesz: színlelő, önmagát másnak mutató.)
Szerintetek mit jelent az „elvették jutalmukat” kifejezés?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 6:3–4-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított a Szabadító, hogyan vigyenek véghez igazlelkű cselekedeteket a tanítványai.
Szerintetek miért akarta az Úr, hogy a tanítványai „titkon” végezzenek szolgálatot?
Mit árul el az illető indítékairól az, ha titkon viszi véghez igazlelkű cselekedeteit? (Inkább Mennyei Atyánk kedvében kíván járni, és szolgálni szeretne, mintsem mások figyelmét magára vonni.)
Mit ígért a Szabadító azoknak, akik a megfelelő indítékkal visznek véghez igazlelkű cselekedeteket?
Milyen tantételt tanulhatunk a Szabadítónak az odaadást kifejező cselekedetek véghezvitelével kapcsolatos tanításaiból? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Ha azért viszünk véghez odaadást kifejező cselekedeteket, hogy Mennyei Atyánk kedvében járjunk, és nem azért, hogy mások figyelmét magunkra vonjuk, akkor Ő nyíltan meg fog jutalmazni minket. Írd fel a táblára ezt a tantételt.)
Mit jelent számotokra az, hogy Mennyei Atyánk nyíltan meg fog jutalmazni minket?
Kérd meg a tanulókat, hogy párokban dolgozva az egyikük olvassa el magában a Máté 6:5–6-ot, a másikuk pedig olvassa el a Máté 6:16–18-at. Kérd meg mindegyik tanulót, hogy keressen egy olyan példát, melyet a Szabadító annak szemléltetésére használt, amikor azért viszünk véghez igazlelkű cselekedeteket, hogy Mennyei Atyánk kedvében járjunk. Mondják el egymásnak, hogy mit találtak. Azután kérdezd meg az osztályt:
Mely vallási cselekedetekkel kapcsolatban hangsúlyozta ki Jézus ebben a két szentírásrészben, hogy titkon kell véghezvinni őket?
Győződj meg róla, hogy a tanulók értik: a nyilvános ima nem helytelen csupán azért, mert nem titkon kerül sor rá. Az ima és más vallásos cselekedetek is végezhetők nyilvánosan, amennyiben őszintén és odaadással végzik ezeket.
Az általatok tanulmányozott versek szerint miért imádkoznak és böjtölnek a képmutatók?
Elmagyarázhatod, hogy a 16. versben a komor nézés és az eltorzult arc olyan emberekre utal, akik azért teszik közszemlére a böjtölésüket, hogy felhívják magukra a figyelmet.
Hívd fel ismét a tanulók figyelmét a táblán lévő tantételre. Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor azért vittek véghez valamilyen odaadást kifejező cselekedetet – például imádkoztak vagy böjtöltek –, hogy Mennyei Atyánk kedvében járjanak. Gondolják át, hogy érzéseik szerint milyen áldásokat kaptak az őszinte hódolatukért. Megkérhetsz néhány tanulót, hogy ha szívesen mesélnek róla, mondják el, milyen áldásokat kaptak.
A Máté 6:7–15 összefoglalásaként mondd el, hogy a Szabadító elmagyarázta és meg is mutatta, hogy mi az ima megfelelő módja. Ezt a mintául szolgáló imát nevezzük az Úr imájának (gyakorta említik Miatyánk néven is). Kérd fel a tanulókat, hogy e verseket átfutva nézzék meg, mit tanulhatunk az imáról az Úr példájából. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak. (E beszélgetés részeként elmagyarázhatod, hogy amikor az Úr a hiábavaló ismétlésektől, a sok beszédtől óvott minket, azzal nem feltétlenül tiltotta meg azt, hogy imáink alkalmával ugyanazon vagy hasonló szavakat használjunk. Az Úr azoktól az imáktól óv minket, amelyek gépiesek, sekélyesek vagy üresek. Imáink legyenek alázatosak, szívből jövőek és hittel mondottak.)
Jézus Krisztus arra tanítja a sokaságot, hogy a mennyben gyűjtsenek kincseket
Kép
treasure chest
Tedd ki egy kincsesláda képét. Magyarázd el, hogy kincsnek nevezzük mindazt, amit nagyra értékelünk.
Ti mit tartotok kincsnek?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 6:19–21-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit tanított a Szabadító a kincsekről.
Mit tanított a Szabadító a tanítványainak, milyen jellegű kincseket keressenek?
Mit mondott a Szabadító, mi a különbség a földön gyűjtött kincsek és a mennyben gyűjtött kincsek között?
Írd fel a táblára a következőket:
kincsek a földön
kincsek a mennyben
Kérj meg tanulókat, hogy jöjjenek a táblához, és soroljanak fel példákat földi kincsekre, illetve mennyei kincsekre.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 6:22–24-et, az osztály pedig nézze meg, mit tanított a Szabadító, ami segíthet nekünk a mennyben gyűjteni kincseket.
Mit tanított a Szabadító a 22–23. versekben, ami segíthet nekünk a mennyben gyűjteni kincseket? (Mutass rá, hogy a 22. vers Joseph Smith fordításában az áll, hogy „ha tehát egyedül Isten dicsőségére tekint a szemed” [lásd JSF, Máté 6:22 a Kalauz a szentírásokhoz 231. oldalán]. Emlékeztetheted a tanulókat, hogy Isten munkája és dicsősége az, „hogy véghezvigye… az ember halhatatlanságát és örök életét” [Mózes 1:39].)
Mit tehetünk azért, hogy folyamatosan egyedül Isten dicsőségére tekintsen a szemünk?
Milyen igazságot tanított a Szabadító a 24. vers végén, amely segíthet nekünk szem előtt tartani, hogy a mennyben gyűjtsünk kincseket? (A tanulók fogalmazzák meg a következő igazságot: Nem szolgálhatunk egyszerre Istennek és a Mammonnak. Magyarázd el, hogy a Mammon szó gazdagságra, vagyonra utal.)
Szerintetek mit jelent a Mammonnak „szolgálni”? (Oly módon a világ dolgaira helyezni a szívünket, ami eltávolít minket Istentől.)
A tanulók által a Máté 6:24-ben megnevezett igazság szemléltetéseként ragasztószalaggal illessz egymáshoz két szívószálat azok tetejénél. Tegyél ki egy fél pohár vizet, és illeszd bele a szívószálakat úgy, hogy az egyik érjen bele a vízbe, a másik viszont legyen a poháron kívül. Kérj meg egy tanulót, hogy a szívószálak segítségével igya meg a vizet. (Győződj meg róla, hogy a tanuló mindkét szívószálat szívja, mert csak így van értelme a szemléltetésnek.) Azután kérdezd meg a tanulótól:
Miért nem tudtál hatékonyan inni?
Kérdezd meg az osztálytól:
Ha a szívószálak minket jelképeznek, akkor mit jelképezhet a víz? (Isten szolgálatára irányuló erőfeszítéseinket.)
Szerintetek miért nem tudjuk egyszerre szolgálni Istent és a Mammont? (Lásd még Jakab 1:8.)
Mit kell tennünk a szívószálakkal ahhoz, hogy meg tudjuk inni a vizet? Hogyan kapcsolódik ez az Isten szolgálatára irányuló erőfeszítéseinkhez?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át válaszukat az alábbi kérdésre. Arra is megkérheted őket, hogy a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban jegyezzék fel a válaszukat.
Milyen példát látsz az életedben arra, hogy visszatarthat téged Isten szolgálatától és a mennyei kincsek gyűjtésétől az, ha a világiasságon csüng a szíved?
A Szabadító azt az utasítást adja a tanítványainak, hogy először Isten királyságát keressék
A Máté 6:25–34 összefoglalásaként mondd el, hogy a Szabadító azt az utasítást adta a tanítványainak, hogy ne aggódjanak túlságosan az alapvető szükségleteikről való gondoskodás miatt. A Máté 6:25–27 Joseph Smith fordítása segít nekünk megérteni, hogy a Szabadító itt konkrétan azokhoz szólt, akik az Ő evangéliumának prédikálására indultak.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 6:31–34-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított a Szabadító a tanítványainak, először mire törekedjenek az életükben. (Mutass rá, hogy a Joseph Smith fordításban a 33. vers első fele így hangzik: „Ne e világ dolgaira törekedjetek tehát, hanem először Isten királyságának a felépítésére törekedjetek, és az ő igazlelkűségének a megalapozására” [JSF, Máté 6:38, a Kalauz a szentírásokhoz 231. oldalán].)
Mit tanított a Szabadító a tanítványainak, először mire törekedjenek az életükben?
Mit ígért Jézus Krisztus azoknak, akik Isten királyságának (vagyis az Ő egyházának) a felépítésére törekednek, nem pedig a világ dolgainak megszerzésére? (Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő tantételt: Ha először Isten királyságának a felépítésére törekszünk, akkor Ő meg fog minket áldani mindazzal, amiről tudja, hogy szükségünk van rá.)
Hogy segíts a tanulóknak megérteni ezt a tantételt, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Ezra Taft Benson elnöktől:
Kép
President Ezra Taft Benson
„Istent az életünkben minden más elé kell helyeznünk. […]
Amikor Istent tesszük az első helyre, minden egyéb dolog a megfelelő helyére kerül, vagy pedig kihullik az életünkből. Az Úr iránti szeretetünk uralja majd minden vonzalmunkat, ez szabja meg, mire fordítjuk időnket, ez határozza meg elfoglaltságainkat és dolgaink fontossági sorrendjét.
Istent mindenki más elé kell helyeznünk az életünkben” (“The Great Commandment—Love the Lord,” Ensign, May 1988, 4; lásd Az egyház elnökeinek tanításai: Ezra Taft Benson [2014]. 44–45.).
Éreztétek-e már Mennyei Atyánk áldásait, amint igyekeztetek első helyre tenni Őt az életetekben? Mikor?
Megoszthatod a bizonyságodat az abból eredő áldásokról, ha Mennyei Atyánkat helyezzük első helyre az életünkben.
Kérd a tanulókat, hogy gondolják át újra, vajon miként érezhetik annak kísértését, hogy a világiasságon csüngjön a szívük. Buzdítsd őket, hogy tűzzék ki célul ennek a kísértésnek a legyőzését, és írják le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, hogy mi módon igyekeznek majd Mennyei Atyánkat tenni első helyre az életükben.
„Az ebben a versben szereplő tiszta jelző egy olyan görög szó fordítása, mely azt jelenti, hogy »ép, egészséges, egyszerű, őszinte«. Ennek a meghatározásnak az ismerete segít nekünk megérteni a Szabadítónak az alamizsnára, az imádkozásra és a böjtölésre vonatkozó utasításait. Mindezek közben egyszerűen és őszintén Mennyei Atyánkra vagy arra kell összpontosítanunk, akinek adunk. Átgondolhatunk a következőkhöz hasonló kérdéseket: A szegényeknek adakozva Istennek vagy magamnak remélek dicsőséget hozni? Az Urat szolgálva az Úrtól vagy másoktól várok helyeslést? Nyilvánosan imádkozva Istenhez szólok vagy a gyülekezet tagjaihoz? (Lásd 2 Nefi 2:30; T&Sz 88:67–68; Mózes 4:2; Joseph Smith története 1:46)” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 29.).