Máté leírja Jézus Krisztus nemzedékrendjét, és egy angyal kijelenti Józsefnek, hogy Jézus Istentől származik. Napkeleti bölcsek jönnek, hogy megtalálják a gyermek Jézust és hódoljanak neki. József egy álomban utasítást kap családja Egyiptomba vitelére, hogy elkerüljék Heródes betlehemi gyermekgyilkosságait.
Tegyél ki egy fényképet a szüleidről, és kérdezd meg a tanulóktól, hogy felfedeznek-e olyan jellemvonásokat, amelyeket tőlük örököltél. Megkérhetsz pár tanulót is arra, hogy hozzanak fényképet a szüleikről, az osztály pedig találja ki, hogy melyik kép kinek a szüleit ábrázolja. Kérd meg a tanulókat, hogy beszéljék meg egymással, ki milyen jellemvonásokat örökölt a szüleitől (például szem- vagy hajszín, magasság).
Kérd meg a tanulókat, hogy a Máté 1–2 tanulmányozása közben keressenek igazságokat a Szabadító szüleiről, valamint jellemvonásokat, melyeket tőlük örökölt. Ez a tevékenység felkészíti a tanulókat azon igazságok megértésére, hogy Jézus Krisztus Mennyei Atyánk és Mária isteni Fia, és Ő az Atya Egyszülöttje a testben.
Mondd el, hogy a Máté 1:1–17 felsorolja a Szabadító őseit. Mutass rá, hogy az 1. vers megemlíti, hogy Jézus Krisztus Dávid és Ábrahám leszármazottja volt.
Magyarázd el, hogy számos ószövetségi prófécia kijelentette, hogy a Messiás Dávid leszármazottja lesz (lásd 2 Sámuel 7:12–13; Ésaiás 9:6–7; Jeremiás 23:5–6), és hogy Ábrahám egyik utódja meg fogja áldani „a földnek minden nemzetségei[t]” (1 Mózes 22:18; lásd még Ábrahám 2:11). Máté tudatni szerette volna az olvasóival, hogy Jézus betöltötte a Messiásra vonatkozó ószövetségi próféciákat (lásd Máté 1:22–23; 2:5, 15, 23; 26:55–56). A Máté 1:1–17-ben leírt nemzedékrend szerint Jézus volt a megígért Messiás, Dávid trónjának jogos örököse.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 1:16-ot, a többiek pedig kövessék a szöveget, és nézzék meg, minek neveztetik itt Jézus, majd mondják el, mit találtak.
Magyarázd el, hogy a Krisztus szó az arámi Messiás megnevezés görög megfelelője, és azt jelenti, hogy „a felkent”.
Minek a megtételére lett felkenve, vagyis kiválasztva Jézus Krisztus a halandóság előtti létben? (Mennyei Atyánk felkente, hogy legyen számunkra „Próféta, Pap, Király és Szabadító” [Kalauz a szentírásokhoz: Messiás; scriptures.lds.org].)
Egy angyal kijelenti Józsefnek, hogy Jézus Istentől származik
Mutass rá, hogy a Máté 1:16 azt is megemlíti, hogy Mária József felesége volt. A Máté 1:18 szerint József és Mária jegyesek voltak, vagyis a törvény szerint már egymáshoz tartoztak, de még nem éltek együtt mint férj és feleség. József azonban még a házasságkötés előtt megtudta, hogy Mária várandós. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 1:19-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit szándékozott tenni József.
Mit szándékozott tenni József, amikor megtudta, hogy Mária várandós? (Magyarázd el, hogy az „el akarta őt titkon bocsátani” azt jelenti, hogy József titokban akarta felbontani az eljegyzést, hogy Máriára ne várjon nyilvános megszégyenítés vagy esetleg büntetésként megkövezés.)
Mit tanít nekünk ez a vers József jelleméről?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 1:20-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mi történt Józseffel, miközben a Máriával kötött eljegyzésének felbontásán gondolkozott.
Miért mondta az angyal Józsefnek, hogy ne féljen feleségül venni Máriát?
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni „a Szent Lélektől” kifejezés (Máté 1:18, 20) jelentését, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő idézetet Bruce R. McConkie eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„Jézus Krisztus éppen ugyanúgy szó szerint Isten, az Örökkévaló Atya utódja, amennyire Mária Fia. […] Máté megállapítása, mely szerint »viselősnek találtaték a Szent Lélektől«, helyes fordításban úgy hangozna, hogy »viselősnek találtaték a Szentlélek hatalma által« (Máté 1:18). […] Alma ezzel a próféciával tökéletesen leírja az Úr fogantatását és születését: Krisztus »Máriától [fog megszületni], aki egy szűz lesz, egy becses és választott edény, akit beárnyékol a Szentlélek hatalma, és megfogan, és fiút szül, igen, méghozzá Isten Fiát.« (Alma 7:10)” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:82).
Mit tudunk meg ezekből a tanításokból Jézus szüleiről? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tant: Jézus Krisztus Mennyei Atyánk és Mária isteni Fia. Javasolhatod, hogy a tanulók írják oda ezt a tant a szentírásuk margójára a Máté 1:18–25 mellé.)
Mutasd meg a szüleidről készült fényképet, és említs meg újra néhány tőlük örökölt jellemvonást. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet James E. Talmage eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, a többiek pedig figyeljék meg, miért fontos megértenünk, hogy Jézus Mennyei Atyánk és Mária isteni Fia.
Kép
Elder James E. Talmage
„Mária születendő gyermekét Elohim, az Örökkévaló Atya nemzette. […] Természetében az Istenség hatalmai összekapcsolódnak majd a halandóság képességeivel és lehetőségeivel. […] A gyermek Jézus a szüleire jellemző fizikai, szellemi és lelki jellemvonásokat, hajlamokat és erőket örökli majd, akik közül az egyik halhatatlan és megdicsőült lény volt – Isten –, a másik pedig ember – egy asszony” (Jesus the Christ, 3rd ed. [1916], 81).
Milyen jellemvonásokat örökölt Jézus az Atyjától? Milyen jellemvonásokat örökölt Jézus az anyjától?
Magyarázd el, hogy mivel Jézus egy halhatatlan Atya és egy halandó anya Fia volt, megvolt a képessége arra, hogy örökké éljen, ha úgy határoz, de képes volt arra is, hogy meghaljon. Ez az isteni természet egyedülálló módon alkalmassá tette Őt arra, hogy szenvedjen a bűneinkért, meghaljon a kereszten, majd feltámadjon.
Tegyél ki az osztály elé három becsomagolt ajándékot, vagy rajzold fel a táblára három ajándék képét.
Kik hoztak a születése után ajándékot a Szabadítónak?
Mondd el, hogy Máté evangéliuma az egyetlen, mely beszámol a napkeleti bölcsekről. Kiosztandó anyagként add oda a tanulóknak a következő kérdéssort, vagy még az óra előtt írd fel a táblára ezeket a kérdéseket. Adj a tanulóknak néhány percet, hogy átolvassák a kérdéseket és leírják válaszaikat.
Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Máté 2:1–12-t, és keressenek válaszokat a kérdéssorban feltett kérdésekre.
Kérj meg néhány tanulót, hogy mondják el, mit tudtak meg a napkeleti bölcsekről. A 11. és 16. versekben található részletek arra utalnak, hogy akár két év is eltelhetett Jézus születése és aközött, hogy a napkeleti bölcsek eljutottak a szent családhoz (a napkeleti bölcsek egy házban találtak rá Jézusra, nem pedig istállóban, és Jézus már „gyermek” volt, nem pedig kisbaba). Mutass rá, hogy Heródes azért akarta a napkeleti bölcsektől megtudni a Messiás hollétét, hogy megölhesse Őt (lásd Máté 2:13).
Honnan tudták a napkeleti bölcsek, hogy hol találnak majd rá a Messiásra?
Mit tanulhatunk a Szabadítót kereső napkeleti bölcsek példájából? (A tanulók mást is válaszolhatnak, de segíts nekik megfogalmazni a következő tantételt: Ha őszintén és szorgalmasan keressük a Szabadítót, akkor segítséget kapunk, hogy eljussunk Őhozzá.)
Hogyan tudjuk szorgalmasan keresni a Szabadítót?
Mit tettek a napkeleti bölcsek, miután rátaláltak a Szabadítóra? Miért? (Többek között azért adtak ajándékot a Szabadítónak, hogy hódoljanak Neki.)
Mit tanulhatunk a Szabadítónak ajándékot adó napkeleti bölcsek példájából? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő igazságot: Hódolatunkat fejezzük ki az Úrnak azzal, ha jelentőségteljes ajándékot adunk Neki.)
Hogy segíts a tanulóknak megérteni, miként adhatunk jelentőségteljes ajándékokat a Szabadítónak, kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet D. Todd Christofferson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder D. Todd Christofferson
„Az ősi időkben, amikor az emberek az Urat akarták szolgálni és az Ő áldásaira törekedtek, gyakran hoztak ajándékot. […]
Van valami bennetek vagy az életetekben, ami tisztátalan vagy helytelen? Amikor megszabadultok az ilyentől, az ajándék a Szabadítónak. Van valamilyen jó szokás vagy tulajdonság, ami hiányzik az életetekből? Amikor magatokévá tesztek egy ilyet, és jellemetek részévé teszitek azt, az Urat ajándékozzátok meg azzal. Olykor nehéz ezt megtenni, de mennyit érne a bűnbánat és az engedelmesség ajándéka, ha semmibe sem kerülne az embernek?” (vö. Te azért idővel megtérvén.Liahóna, 2004. máj. 12.).
Milyen jelentőségteljes ajándékokat adhatunk a Szabadítónak?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át Christofferson elder kijelentését, és azt, hogy érzéseik szerint milyen ajándékokat kellene adniuk a Szabadítónak. Adj nekik papírlapokat, melyekre leírhatják az ötleteiket. Kérd fel őket, hogy tervezzék meg, hogyan adják majd oda ezeket az ajándékokat a Szabadítónak.
Mondd el, hogy a Máté 2:13–23 szerint Heródes dühös lett, miután a napkeleti bölcsek anélkül „térének vissza hazájokba” (Máté 2:12), hogy elmondták volna neki, hol van a Messiás. Azt remélve, hogy így meg tudja ölni, elrendelte, hogy Betlehemben és a környező vidékeken öljenek meg minden kétéves vagy annál fiatalabb gyermeket.
Olvasd fel a Máté 2:13–14-et, a tanulók pedig kövessék a szöveget, és nézzék meg, honnan tudta József, hogy mit tegyen a családja biztonságba helyezéséért. A tanulók mondják el, mit találtak.
Hová vitte József Máriát és Jézust?
A Máté 2:15–23 összefoglalásaként mondd el, hogy József, Mária és Jézus Heródes haláláig maradtak Egyiptomban. Isten ekkor azt az utasítást adta Józsefnek álmában, hogy vigye vissza a családját Izráel földjére, és Názáret városában telepedtek le.
Hogyan áldotta meg mások életét József fogékonysága a lelki dolgokra?
Milyen tantételt tanulhatunk Józseftől? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha fogékonyak vagyunk a Lélek dolgaira, akkor kinyilatkoztatást és útmutatást kaphatunk.)
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit tehetnek azért, hogy fogékonyabbak legyenek a Lélek dolgaira. Buzdítsd őket, hogy tűzzék ki célul a kapott késztetések szerinti cselekvést.
„Jézus nem József fia volt, azonban József nemzedékrendje lényegében Mária nemzedékrendje is volt, mivel ők ketten unokatestvérek voltak. Jézus Dávid vérét örökölte édesanyjától, Máriától, tehát jogosult volt Dávid trónjára. Jézus királyi vonalon született, ezt James E. Talmage is kifejtette: »Ha Júda szabad és független nemzet lett volna, ahol annak jogos uralkodója uralkodik, akkor József, az ács lett volna a koronás királyuk, a trón jogos várományosa pedig a názáreti Jézus, a zsidók királya« [Jesus the Christ, 3rd ed. (1916), 87; lásd még Jesus the Christ, 83–86, 89–90; Bruce R. McConkie, Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. (1965–73), 1:94–95]” (The Life and Teachings of Jesus and His Apostles, 2nd ed. [Church Educational System manual, 1979], 22).
Egy fiatal férfi és egy fiatal nő közötti házasságot az ősi Izráelben a két család feje rendezte el, általában az édesapák. Ha a vőlegény apja vagy a családfő kiszemelt egy leendő feleséget, akkor elkezdődött az egyezkedés, mely a menyasszony „árára” összpontosított, de nem feltétlenül korlátozódott csak arra. Ez az ár egyfajta fordított hozományként működött, és a vőlegény apja vagy családjának a feje fizette azt a menyasszony családjának. A házassági megállapodás létrejötte után a házasságkötés két lépcsőből állt: a jegyességből (erre mondja a Máté 1:18, hogy „eljegyeztetvén”) és a házasságkötési szertartásból.
Az eljegyzés hivatalosan és vallási szempontból is jelentőségteljesebb volt az azt követő házasságkötési szertartásnál, mely után a pár összeköltözött. Az eljegyzésre egy ünnepélyes fogadalom utolsó részeként tekintettek, mely az istenfélő felek által tiszteletben tartott szövetség erejével bírt (lásd 1 Mózes 2:24; Ezékiel 16:8; Efézusbeliek 5:21–33). Bár az eljegyzett párok hivatalosan férjnek és feleségnek számítottak (lásd 5 Mózes 22:23–24), az eljegyzés és a házasságkötési szertartás közötti időszakra a nemi erkölcsösség szigorú törvénye vonatkozott (lásd Máté 1:18, 25).
„Amikor Mária viselősnek találtatott, és József tudta, hogy nem ő az apa, több lehetőség állt előtte. Először is, nyilvánosan elválhatott volna Máriától, amivel akár a kivégzés veszélyének is kitehette volna őt, mert az emberek azt gondolhatták volna, hogy Mária házasságtörést követett el, és ezt a vétket Mózes törvénye halállal büntette (lásd 3 Mózes 20:10; János 8:5). Másodszor, József titkon, két tanú előtt is felbonthatta volna az eljegyzését Máriával. A harmadik lehetőség pedig az volt, hogy feleségül veszi őt. József hajlott rá, hogy irgalmasan bánjon Máriával és titokban bontsa fel az eljegyzési megállapodást (lásd Máté 1:19). Amikor azonban egy angyal biztosította őt arról, hogy Mária gyermeke Isten Fia, József úgy döntött, hogy feleségül veszi őt, bár ezzel közmegvetést és gúnyt vonhatott magára (lásd Máté 1:20–25; Lukács 3:23; János 8:41).
Gerald N. Lund, aki később a Hetvenek tagja lett, azt mondta József látomásairól és lelki fogékonyságáról: »Máté elmondása szerint [József] Dávid király nemzedékrendjéből származott, igaz és figyelmes ember volt, és álmában egy angyal tudatta vele, hogy ki lesz Jézus. Engedelmes volt, és ő adta a gyermeknek a Jézus nevet, mely szabadítót jelent. (Lásd Máté 1.) Tudjuk, hogy Máriát Betlehembe vitte, ahol megszületett Jézus. (Lásd Lukács 2:4–6.) Nem egészen két évvel később egy álomban kapott figyelmeztetésre József Egyiptomba vitte a családját, hogy elmeneküljenek Heródes elől. Egyiptomban megint csak egy álom utasította őt arra, hogy térjenek vissza, egy másik álom pedig arra, hogy Galileába menjenek. (Lásd Máté 2:13–15, 19–22.) Ez már négy álom Istentől! József minden bizonnyal rendkívüli látomásokat látó, lelkileg fogékony ember volt« (Jesus Christ, Key to the Plan of Salvation [1991], 51–52)” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 13–14.).