Könyvtár
37. lecke: Márk 6


37. lecke

Márk 6

Bevezetés

Jézust elutasítják Názáretben, a városban, ahol felnőtt. Elküldi tizenkét apostolát, hogy prédikálják az evangéliumot. Keresztelő Jánost Heródes Antipás parancsára kivégzik. Jézus csodás módon ötezernél is több embert jóllakat, vízen jár, lecsendesít egy vihart, valamint betegeket gyógyít.

Javaslatok a tanításhoz

Márk 6:1–29

Jézust elutasítják Názáretben, és szétküldi a tizenkettőt; beszámoló Keresztelő János haláláról

Az óra kezdéseként kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak vissza a legutóbbi olyan alkalomra, amikor nyomást éreztek valami olyan megtételére, amiről tudták, hogy nem helyes.

Írd fel a következő kijelentést a táblára (a kijelentés forrása: “Making the Right Choices,” Ensign, Nov. 1994, 37):

„A helytelenül cselekvő személyek azért szeretnék, ha ti is csatlakoznátok hozzájuk, mert kevésbé feszélyezi őket, amit tesznek, ha mások is azt teszik” (Richard G. Scott).

  • Hogyan próbálnak mások nyomást gyakorolni rátok, hogy olyat tegyetek, amiről tudjátok, hogy helytelen?

Kérd meg a tanulókat, hogy a Márk 6 tanulmányozása során keressenek egy olyan igazságot, mely segíthet nekik ellenállni a negatív kortársnyomásnak.

A Márk 6:1–16 összegzéseként mondd el, hogy Jézus a hazájában, Názáret városában prédikált. Az emberek hitetlensége miatt azonban nem tett sok csodát közöttük. Itt-tartózkodása során Jézus kettesével szétküldte a tizenkét apostolt, hogy prédikálják az evangéliumot. Az evangélium prédikálása során ördögöket is kiűztek és betegeket is gyógyítottak. Amikor Heródes hírét vette a sok csodának, melyet Jézus tett, attól félt, hogy Keresztelő János feltámadt a halálból, és ő végzi ezeket a csodákat.

Mondd el, hogy a Márk 6:17–29 tartalmazza annak beszámolóját, hogy mi történt Keresztelő Jánossal. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 6:17–18-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tett Heródes Keresztelő Jánossal.

  • E versek szerint mit tett Heródes Jánossal és miért?

Mondd el, hogy az e versekben említett Heródes Heródes Antipás volt, aki a galileai és pereai területek kormányzója lett apja, Nagy Heródes halálát követően. Heródes Antipás elvált feleségétől, és Fülöp nevű testvérének feleségét vette el, akit Heródiásnak hívtak. Ez a tette a zsidó törvény égbekiáltó áthágása volt (lásd 3 Mózes 18:16), és Keresztelő János nyilvánosan el is ítélte emiatt. János ellenvetése e házasság kapcsán nagyon feldühítette Heródiást, így Heródes bebörtönözte Jánost, hogy az asszony kedvére tegyen.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 6:19–20-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit akart tenni Heródiás Keresztelő Jánossal.

  • Mit akart tenni Heródiás Keresztelő Jánossal?

  • Miért nem tudta kivégeztetni? (Azért, mert Heródes félt Jánostól, és tudta, hogy Isten embere.)

Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a Márk 6:21–29-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tett Heródes Keresztelő Jánossal.

  • A 26. vers szerint hogyan érzett Heródes Keresztelő János kivégzésével kapcsolatban?

  • Miért fejeztette le Heródes Jánost, ha tudta, hogy az helytelen, és nem is akarta megtenni? (A tanulók megjelölhetik „a vendégek miatt” kifejezést, amely arra utal, hogy Heródest aggasztotta a vele egy társaságban lévők véleménye.)

  • Milyen tantételt ismerhetünk meg Heródes választásaiból arról, hogy mi történik, amikor másoknak igyekszünk a kedvére tenni, ahelyett, hogy a jót cselekednénk? (A tanulók különböző szavakat használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmazzák a következő tantételt: Ha mások kedvére igyekszünk tenni, ahelyett, hogy azt tennénk, amiről tudjuk, hogy helyes, az helytelen döntésekhez, bánathoz és megbánásokhoz vezethet.)

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt az igazságot, rendezd őket párokba vagy három-négy fős csoportokba, és kérd meg őket, hogy keressenek több példát is olyan helyzetekre, amelyekben a fiataloknak választaniuk kell aközött, hogy mások kedvére tesznek-e, vagy azt teszik, amiről tudják, hogy helyes. Elegendő idő eltelte után kérd meg az egyes csoportokat, hogy osszák meg gondolataikat, és amíg ezt teszik, írd fel néhány példájukat a táblára.

  • Hogyan tapasztaltátok már meg azt, hogy ha engedünk az ezen példákban szereplőhöz hasonló nyomásnak, az bánatot és megbánást eredményez?

  • Milyen alkalommal láttatok valakit, aki azt tette, ami helyes, ahelyett, hogy másoknak a kedvére igyekezett volna tenni?

  • Mi segíthet azt választanunk, amiről tudjuk, hogy helyes, ahelyett, hogy mások kedvére tennénk?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a következő hetüket, és keressenek olyan lehetséges helyzeteket, amelyekben választaniuk kell esetleg aközött, hogy mások kedvére tesznek, vagy pedig azt teszik, ami helyes. Buzdítsd őket, hogy tervezzék meg, hogyan reagálnak majd erre a nyomásra, ha esetleg szembetalálják magukat vele.

Márk 6:30–44

Jézus csodálatos módon ötezernél is több embert jóllakat

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a következő helyzetet: Egy újonnan elhívott misszionárius nagyon ideges a misszióra való indulás miatt. Nem tudja igazán jól kifejezni magát, és nehezen oldódik társaságban.

  • Mit mondanátok ennek a fiatal misszionáriusnak?

Kérd meg a tanulókat, hogy a Márk 6:30–44 tanulmányozása során keressenek olyan tantételeket, amelyek segíthetnek ennek a fiatal misszionáriusnak és mindannyiunknak, amikor kevésnek érezzük magunkat ahhoz, hogy megtegyük, amit az Úr kért tőlünk.

A Márk 6:30–33 összegzéseként mondd el, hogy a tizenkét apostol visszatért az evangélium prédikálásából, és beszámoltak Jézusnak arról, mit tettek és tanítottak. Jézus és a tizenkét apostol hajóra szállt, hogy egy olyan helyre menjenek, ahol magukban lehetnek és pihenhetnek. Az emberek azonban több környező városból is odasereglettek, ahol Jézus partot ért volna, és érkezésekor már vártak Rá.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 6:34-et, az osztály pedig keresse meg, hogyan reagált a Szabadító a sokaságra.

  • Mit jelent az a kifejezés, hogy olyanok voltak, „mint a pásztor nélkül való juhok”?

Mondd el, hogy miután a Szabadító egész nap a sokaságot tanította, hatalmas csodát tett. Hogy segíts a tanulóknak megérteni ezt a csodát, oszd őket párokra, és adj mindegyik párnak egyet a következő kiosztandó anyagból. Kérj meg minden párost, hogy közösen olvassák el a Márk 6:35–44-et és a Máté 14:18-at, majd időrendi sorrendben számozzák be a kiadott anyagon szereplő eseményeket.

Ahelyett, hogy a tanulók a szentírásokból olvasnák el ezt a beszámolót, megmutathatod nekik a “The Feeding of the 5,000” [Az 5000 ember megvendégelése] (2:52) című rövidfilmet a The Life of Jesus Christ Bible Videos [Jézus Krisztus élete bibliai rövidfilmek] gyűjteményből, és megkérheted a tanulókat, hogy a filmben látottak alapján számozzák meg időrendi sorrendben a kiadott anyagon szereplő eseményeket. Ez a videó rendelkezésre áll az LDS.org honlapon.

Kép
handout, The Feeding of the 5000

Az 5000 ember megvendégelése

Újszövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv – 37. lecke

  • ____ A Szabadító megsokasította, amit a tanítványok hoztak, így kielégítette a szükségleteket, sőt, még maradt is.

  • ____ A tanítványok azt mondták, hogy öt kenyerük és két haluk van.

  • ____ A tanítványok azt javasolták, hogy küldjék el az embereket, hogy vegyenek ennivalót.

  • ____ A Szabadító megkérdezte, mit tudnak biztosítani a tanítványok.

  • ____ A Szabadító azt mondta a tanítványoknak, hogy adjanak ételt az embereknek.

  • ____ A sokaságnak nem volt mit ennie.

  • ____ A Szabadító megkérte a tanítványokat, hogy adják Neki, amijük van.

Miután a tanulók elegendő időt kaptak e tevékenységre, tekintsétek át a válaszokat az osztállyal. (A válaszok helyes sorrendje: 7, 5, 2, 4, 3, 1, 6.)

  • Hány ember kapott enni? (Mutass rá, hogy a Márk 6:44 görög szövege egyértelműen megmondja, hogy ötezer felnőtt férfiről volt szó, ezért valószínűleg az étellel ellátott emberek száma nagyobb volt, hiszen nők és gyermekek is jelen voltak [lásd még Máté 14:21].)

Mutass rá, hogy mielőtt a Szabadító csodát tett volna, először megkérte a tanítványait, hogy ajánlják fel öt kenyerüket és két halukat – vagyis mindent, amijük csak volt – Neki.

  • Milyen tantételt tanulhatunk ebből a csodából arról, hogy a Szabadító mire képes, amikor mi mindenünket felajánljuk Neki? (A tanulóknak a következőhöz hasonló tantételt kell megfogalmazniuk: Amikor mindenünket felajánljuk a Szabadítónak, Ő megsokszorozhatja felajánlásunkat, hogy megvalósítsa az Ő céljait. Írd fel ezt a tantételt a táblára.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni ezt a tantételt, emlékeztesd őket a korábban említett helyzetre az újonnan elhívott és ideges misszionáriussal kapcsolatban.

  • E fiatal férfi vagy nő gyengeségei ellenére mit kérhet a Szabadító ettől a misszionáriustól, mit hozzon Neki? (A Szabadító azt kéri mindenkitől, aki igyekszik megvalósítani az Ő céljait, hogy adja Neki minden vágyát, képességét, tehetségét, készségét, erejét, ajándékát és erőfeszítését [lásd Omni 1:26; 2 Nefi 25:29].)

  • Mi lenne az eredménye annak, ha ez a misszionárius mindenét átadná a Szabadítónak?

  • Milyen más helyzettel kerülhetnek szembe az egyház fiatal tagjai, ahol segítségükre lehet e tantétel ismerete?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át és írják le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, hogyan magasztalta fel az Úr az erőfeszítéseiket, hogy meg tudják tenni, amit Ő kért tőlük. Felkérhetsz néhány tanulót, hogy osszák meg az osztállyal, amit leírtak, ha ezt nem érzik kellemetlennek.

Oszd meg a bizonyságodat arról, hogy amikor mindenünket felajánljuk a Szabadítónak, Ő megsokszorozhatja felajánlásunkat, hogy megvalósítsa az Ő céljait. Buzdítsd a tanulókat, hogy alkalmazzák ezt a tantételt az életükben.

Márk 6:45–56

Jézus a vízen jár, és betegeket gyógyít

A Márk 6:45–56 összegzéseként mondd el, hogy miután Jézus jóllakatta az ötezer embert, arra utasította apostolait, hogy szálljanak hajóra, és vitorlázzanak át a Galileai-tenger túlsó partjára. Ezután elküldte a sokaságot. Az éjszaka folyamán vihar kerekedett, a Szabadító pedig egy hegyről figyelte, ahogyan tanítványai – bárhogyan is küszködtek – nem haladtak semmit sem céljuk felé. Ezután a vízen járva odament hozzájuk, a vihar lecsendesült, és biztonságban megérkeztek a Galileai-tenger túlpartjára.

  • Ebben az esetben hogyan tette lehetővé az Úr hatalma, hogy a tanítványok véghezvihessék, amit Ő parancsolt nekik?

Az óra zárásaként megkérheted azokat a tanulókat, akik szeretnék, hogy mondják el érzéseiket és bizonyságukat a ma tárgyalt igazságokról.

Megjegyzések és háttér-információk

Márk 6:26. „A vendégek miatt”

Richard G. Scott elder a Tizenkét Apostol Kvórumából megosztott néhány gondolatot, melyek segíthetnek a fiataloknak ellenállni a negatív kortársnyomásnak:

„Nem tehettek Isten kedvére anélkül, hogy fel ne dühítenétek Sátánt – így aztán nyomás lesz majd rajtatok azok részéről, akiket ő a rosszra csábít. A helytelenül cselekvő személyek azért szeretnék, ha ti is csatlakoznátok hozzájuk, mert kevésbé feszélyezi őket, amit tesznek, ha mások is azt teszik. Lehetséges, hogy ki is akarnak használni benneteket. Természetes, hogy szeretnétek, ha a kortársaitok elfogadnának benneteket, ha egy közösséghez tartoznátok. Vannak, akik akár még bandákhoz is csatlakoznak, annyira szeretnének tartozni valahová, ezzel viszont elveszítik a szabadságukat, egyesek pedig akár az életüket is. Az egyik legnehezebb dolog számotokra az, hogy felismerjétek, valójában mennyire erősek vagytok már most is, és hogy mások titokban mennyire tisztelnek benneteket. Nagyon bízunk bennetek! Nem kell lejjebb adni a normáitokból ahhoz, hogy a jó barátok elfogadjanak benneteket. Minél engedelmesebbek vagytok, minél inkább kiálltok az igaz tantételek mellett, az Úr annál jobban segíthet benneteket a kísértés legyőzésében. Másoknak is segíthettek, mert érzik majd erőtöket. Tudassátok velük a normáitokat úgy, hogy következetesen azok szerint éltek! Válaszoljatok a tantételekkel kapcsolatos kérdésekre, ha ilyeneket tesznek fel, de ne legyetek kioktatók! Személyes tapasztalatból tudom, hogy ez működik.

Senkinek sem áll szándékában, hogy súlyos hibát kövessen el. Ezek a hibák akkor történnek, amikor engedtek a normáitokból azért, hogy mások elfogadjanak benneteket. Nektek kell az erősebbnek lenni! Nektek kell a vezetőnek lenni! Válasszatok jó barátokat, és közösen álljatok ellen a kortársnyomásnak!” (“Making the Right Choices,” Ensign, Nov. 1994, 37).

Lynn G. Robbins elder a Hetvenektől a következőket tanította a kortársnyomással kapcsolatosan:

„Mások kedvét keresni, mielőtt Isten kedvében járnánk, nem más, mint az első és a második [nagy] parancsolat felcserélése (lásd Máté 22:37–39). Annak elfelejtése, hogy melyik irányba nézünk. Mégis mindannyian elkövettük már ezt a hibát az emberektől való félelmünk miatt. Ésaiás könyvében az Úr így int minket: »ne féljetek az emberek gyalázatától« (Ésaiás 51:7; lásd még 2 Nefi 8:7). Lehi álmában ezt a félelmet a nagy és tágas épületből mutogató gúnyolódó ujjak váltották ki, sokakkal feledtetve el, hogy melyik irányba néznek, és terelve el őket szégyenkezve a fától (lásd 1 Nefi 8:25–28).

A kortárscsoport e nyomása megpróbálja megváltoztatni az egyén hozzáállását, sőt, ha lehet, a viselkedését is, azáltal, hogy bűntudatot kelt benne mások megbántásáért. Tiszteletteljes egymás mellett élésre törekszünk az ujjukkal felénk mutogatókkal, de amikor ez az emberektől való félelem a bűn elnézésére kísért minket, akkor »tőrt vet«, ahogyan az a Példabeszédek könyvében is áll (lásd Példabeszédek 29:25). A tőrt talán díszesen becsomagolják, hogy lényünk könyörületes fele könnyebben megtűrjön vagy talán még jóvá is hagyjon valamit, amit Isten elítél. A gyenge hitűek számára ez komoly botlást okozó követ jelenthet. Például néhány fiatal misszionárius magával viszi ezt az emberektől való félelmet a missziós mezőre, és emiatt elmulasztja jelenteni a misszióelnöknek társa kirívó engedetlenségét, mert nem akarja megbántani tévelygő társát. Jellemes döntések az első és a második nagy parancsolat (lásd Máté 22:37–39) megfelelő sorrendjének szem előtt tartása révén születnek. Amikor ezek az összezavarodott misszionáriusok ráébrednek, hogy Istennek, nem pedig társuknak tartoznak felelősséggel, e felismerésnek meg kell adnia a bátorságot a hátraarchoz” (Melyik irányba nézel? Liahóna, 2014. nov. 9.).

Márk 6:35–44. Az ötezer ember megvendégelése

James E. Faust elnök az Első Elnökségből azt tanította, hogy a Szabadító hatalma a kenyerek és a halak megsokasítására megmutatja, hogy Ő felmagasztalja hithű erőfeszítéseinket az Ő egyházában való szolgálatra, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy erőfeszítéseink csupán néhány kenyérrel és hallal érnek fel:

„Számos névtelen ember van, akik mindössze öt kenyérnek és két apró halnak megfelelő tehetséggel rendelkezve magasztalják fel elhívásaikat [az egyházban], és szolgálnak rivaldafény vagy elismerés nélkül, szó szerint ezreket táplálva ezzel. […] Ők a vezetők és tanítók százezrei az összes segédszervezetben és papsági kvórumban, a házitanítók és a Segítőegylet látogatótanítói. Ők a rengeteg szerény püspök az egyházban, aki közül néhányan hivatalos képzés nélkül szolgálnak, mégis komolyan felmagasztalva elhívásukat, folyamatosan tanulva, alázatos vággyal a szívükben, hogy szolgálják az Urat és az egyházközségükben élőket. […]

Az egyik fő oka annak, hogy ez az egyház képes volt a szerény kezdeteiből jelenlegi erejéhez felnőni, az az alázatos és elkötelezett emberek millióinak hithűsége és elkötelezettsége, akiknek mindössze öt kenyerük és két apró haluk van, melyet a Mester szolgálatára felajánlhatnak” (“Five Loaves and Two Fishes,” Ensign, May 1994, 5, 6).