7. lecke: Máté 3

7. lecke

Máté 3

Bevezetés

Keresztelő János Júdeában prédikál és keresztel. Jézus Krisztus Galileából elmegy a Jordán folyóhoz, ahol János megkereszteli Őt. Az Atyaisten bizonyságot tesz arról, hogy Jézus az Ő Szeretett Fia.

Javaslatok a tanításhoz

Máté 3:1–12

Keresztelő János Júdeában prédikál

Kérd meg az osztályt, hogy képzeljék el, milyen érzés lenne, ha az egyik tanuló elkezdené elvenni a többiek személyes holmiját, aztán pedig képzeljék el, hogy a vétkes bocsánatot kér, viszont továbbra is elveszi a dolgaikat. Kérdezd meg:

Mit gondolnátok ennek a tanulónak a bocsánatkéréséről?
Miben hasonlítanak ennek a tanulónak a tettei ahhoz, ha valaki úgy próbál meg bűnbánatot tartani, hogy nem őszinte?

Kérd meg a tanulókat, hogy a Máté 3 tanulmányozása közben keressenek olyan igazságokat, melyek segítenek nekünk megérteni, hogy mit kell tennünk a valódi bűnbánathoz.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 3:1–4-et, az osztály pedig figyelje meg, mi történt, ami segített felkészíteni az embereket a Szabadító elrendelt szolgálatára.

Ki volt Keresztelő János? (Zakariás és Erzsébet fia volt – Erzsébet pedig Mária rokona. Keresztelő János rendelkezett az ároni papság kulcsaival [lásd T&Sz 13; 84:27–28].)
Mit csinált János a pusztában?
Mire buzdította János a hallgatóságát, mit tegyenek?

Mondd el, hogy János küldetését Ésaiás és más próféták is előre megjövendölték (lásd Ésaiás 40:3; Malakiás 3:1; 1 Nefi 10:7–10). Jánosnak azzal kellett előkészítenie a Messiás (Jézus Krisztus) útját, hogy bűnbánatot hirdet és vízzel keresztel.

Szerintetek hogyan segített a bűnbánat hirdetése és a vízzel való keresztelés előkészíteni az Úr útját?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 3:5–6-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogyan reagáltak az emberek János üzenetére.

Hogyan reagáltak az emberek János üzenetére? (Megvallották a bűneiket és megkeresztelkedtek. Magyarázd el, hogy a bűnbánathoz elengedhetetlen a bűneink megvallása Mennyei Atyánknak, és ha szükséges, akkor az erre kijelölt papsági vezetőknek is [lásd Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár (2004). 28–29.].)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 3:7-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy kikhez beszélt itt János.

E vers szerint kikhez beszélt itt János?

Magyarázd el, hogy a farizeusok a zsidók egy olyan vallási csoportja voltak, akiknek a neve arra utal, hogy külön állnak. Büszkék voltak magukra azért, hogy szigorúan betartják Mózes törvényét, és úgy gondolták, hogy annak ember által hozzáadott kiegészítései, melyek a szóbeli törvényként voltak ismeretesek, éppen olyan fontosak, mint maga Mózes törvénye (lásd Kalauz a szentírásokhoz: farizeusok.). A sadduceusok a zsidók kicsi, de politikailag erős csoportja voltak, akik hittek a mózesi törvény betű szerinti betartásában. Nem hittek a feltámadás, sem az örök élet tanában (lásd Kalauz a szentírásokhoz: sadduceusok.).

Minek nevezte János a farizeusokat és a sadduceusokat?

Ha lehet, tegyél ki egy képet egy palesztin viperáról, és mondd el, hogy ez Izráelben a leggyakoribb mérges kígyó. A viperák éjjel aktívak, és jellemzően lesből, a zsákmányukra lopva lecsapva vadásznak. Ha fenyegetve érzik magukat, akkor a viperák összetekerednek, sziszegnek, és az ellenfelük után kapnak.

Szerintetek miért nevezte mérges kígyók fajzatainak János a farizeusokat és a sadduceusokat? (Rámutathatsz, hogy a farizeusok és a sadduceusok fenyegetve érezték magukat János miatt, mivel ő sokakat elfordított gonosz befolyásuktól és hamis tanításaiktól.)

Mondd el a tanulóknak, hogy a Joseph Smith fordítás kiegészíti a farizeusoknak és a sadduceusoknak mondottakat azzal, hogy ha nem fogadják be őt – Jánost –, akkor azt sem fogadják be, akiről bizonyságot kell tennie, és semmi nem takarja a bűneiket, tehát bűnbánatot kell tartaniuk. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 3:8–9-et.

Mit mondott János a farizeusoknak és a sadduceusoknak?
Hogyan foglalnátok össze az üzenetét?

Írd fel a táblára a Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket! felszólítást.

Hogy segíts a tanulóknak megérteni ezt a kifejezést, mutass rá, hogy a szentírásokban időnként jó vagy rossz gyümölcsöt hozó fákkal jelképezik az embereket. Tegyél ki vagy rajzolj le egy gyümölcsöt, és magyarázd el, hogy ez a vágyainkat és a tetteinket jelképezi. Kifejtheted, hogy az „illő” itt azt jelenti: „méltó hozzá”.

Emlékeztesd a tanulókat arra a helyzetre, amelynek az elképzelésére az óra elején megkérted őket (az egyik tanuló elveszi a személyes holmijukat és ezt a bocsánatkérése után sem hagyja abba).

Vajon ennek a tanulónak a vágyai és a tettei tényleg tükrözték a bűnbánat tantételét? Miért nem? (Az illető a bocsánatkérés után is elvett a többiektől dolgokat.)
Hogyan foglalnátok össze, hogy mit jelent bűnbánathoz illő gyümölcsöket teremni (lásd Máté 3:8)? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő igazságot: Akkor tanúsítunk valódi bűnbánatot az Úr felé, ha a vágyainkon és a tetteinken változtatva követjük a tanításait.)
Milyen vágyak és tettek jelzik azt, hogy valóban megbántuk a bűneinket?

Hogy segíts a tanulóknak megérteni ezt az igazságot, sorold fel a táblán a következő példákat: puskázás az iskolában, testvérekkel való komiszkodás, iskolatársakkal szembeni kegyetlenkedés vagy zsarnokoskodás, csúnya beszéd, illetve pornográf anyagok nézése. Kérd meg a tanulókat, hogy magyarázzák el, hogyan gondolkozhat és viselkedhet az, aki megbánta ezeket a bűnöket.

Olvasd fel a Máté 3:10-et, a tanulók pedig kövessék a szöveget, és nézzék meg, milyen következménnyel jár az, ha valaki nem tart valódi bűnbánatot. Mondják el, mit találtak. Magyarázd el, hogy a „kivágattatik” és a „tűzre vettetik” kifejezések arra utalnak, hogy akik nem bánják meg a bűneiket, azok elveszítik Isten Lelkének befolyását, és végül eljátsszák a celesztiális királyság áldásait.

Kérd fel a tanulókat, hogy gondolják át, milyen vágyakon vagy tetteken kell esetleg változtatniuk ahhoz, hogy valóban bűnbánatot tartsanak. Buzdítsd őket, hogy tanúsítsanak valódi bűnbánatot minden olyan vágy és tett megváltoztatásával, amely nincs összhangban Isten tanításaival.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Máté 3:11-et, és nézzék meg, hogy mit mondott János, mit tesz majd a Szabadító.

A 11. vers szerint mit tesz majd Jézus, amire János nem képes? (Jézus „Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd”. Magyarázd el, hogy János a Szentlélek ajándékának elnyerésére utalt, a keresztelési szövetség és szertartás második felére. A Szentlélek megszenteli és finomítja a lelkünket, mintha tűzzel tenné azt [lásd 2 Nefi 31:13–14, 17].)

A 12. vers összefoglalásaként magyarázd el, hogy ez jelképesen körülírja, mi történik majd a Jézus Krisztust elfogadó igazlelkűekkel (a búzával – gabona), valamint az Őt elutasító gonoszokkal (a pelyvával – polyva).

Máté 3:13–17

Jézus Krisztus megkeresztelkedik, és az Atya az Ő Szeretett Fiának nevezi

Kérd meg a tanulókat, akik már megkeresztelkedtek, hogy gondoljanak vissza a saját keresztelőjükre. Kérd meg néhányukat, hogy mondják el, mire emlékeznek.

Mondd el, hogy a Máté 3:13–17 a Szabadító keresztelkedését idézi fel. Kérd meg a tanulókat, hogy e verseket tanulmányozva keressenek hasonlóságokat a saját keresztelőjük, valamint a Szabadító keresztelője között.

Írd fel a táblára a következő kérdéseket:

Ki által?

Hogyan?

Miért?

A tanulók alkossanak párokat, és kérd meg őket, hogy egymást váltva olvassák el a Máté 3:13–17-et, és keressenek válaszokat ezekre a kérdésekre. Elegendő idő eltelte után kérdezd meg:

Ki keresztelte meg Jézust? (Írd fel a táblára a Ki által? kérdés mellé, hogy Keresztelő János.)
Miért ment el Jézus Galileából a Jordán folyóhoz, hogy Keresztelő János megkeresztelje őt? (Emlékeztesd a tanulókat, hogy János rendelkezett az ároni papság kulcsaival, és ebben az időben ő volt az egyetlen, akinek felhatalmazása volt a keresztelés szertartásának végzésére. Írd fel a táblára Keresztelő János neve mellé, hogy megfelelő felhatalmazás.)
A 16. vers mely szavaiból derül ki, hogy hogyan keresztelkedett meg Jézus? (Győződj meg arról, hogy a tanulók értik: a Jézus „azonnal kijöve a vízből” kifejezés arra utal, hogy alámerítéssel keresztelkedett meg, vagyis teljes mértékben ellepte Őt a víz. Írd fel a táblára a Hogyan? kérdés mellé, hogy alámerítéssel.)

A tanulók képzeljék el, hogy ott vannak a Jordán folyónál, amikor Jézus odajön, hogy megkeresztelkedjen.

Először miért vonakodott János attól, hogy megkeresztelje a Szabadítót? (Tudta, hogy Jézus hivatala és felhatalmazása nagyobb a sajátjánál.)
A 15. vers szerint mit mondott Jézus, miért kell megkeresztelkednie? („Így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” Írd fel a táblára ezt a kifejezést a Miért? kérdés mellé.)
Szerintetek mit jelent ez a kifejezés?

Magyarázd el, hogy a „minden igazság”, vagyis minden igazlelkűség betöltése mindannak megtételét jelenti, amit Mennyei Atyánk elvár tőlünk, hogy újra Ővele élhessünk. Ide tartozik a szabadítás szertartásainak elnyerése, amit Isten megkövetel minden gyermekétől, így Jézustól is. A keresztelkedésével Jézus egy tökéletes, követendő példát állított elénk, alázatosságot tanúsított, engedelmeskedett Atyja parancsolatainak, és részesült egy olyan szertartásban, melyre szükség van az örök élet elnyeréséhez (lásd 2 Nefi 31:4–11).

Kérd meg a tanulókat, hogy a táblán lévő három kérdésre adott válaszok segítségével fogalmazzanak meg egy tant, melyet a Máté 3:13–17-ből tanulhatunk. A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tant: A felhatalmazással bíró személy által, alámerítéssel végzett keresztelés elengedhetetlen a szabaduláshoz.

Miben hasonlít a saját keresztelkedésetek ahhoz a példához, amelyet a Szabadító állított elénk?

Mondd el, hogy a Máté 3:16–17 tant is tanít nekünk az Istenségről. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el újra magukban ezeket a verseket, és nézzék meg, hogy mit tanítanak az Atyáról, a Fiúról, valamint a Szentlélekről.

Hol voltak az Istenség egyes tagjai a Szabadító keresztelkedésekor? (Jézus Krisztus a Jordán folyóban; a Szentlélek, mint egy galamb, leszállt rá; Mennyei Atyánk pedig szólt a mennyből. Elmagyarázhatod, hogy a Szentlélek valójában nem változott galambbá. A galamb csak jele, jelképe volt annak, hogy a Szentlélek alászállt Jézusra.)
Milyen tant tanítanak nekünk ezek a versek az Istenségről? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tant: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek három különböző és különálló lény.)

Mutass rá, hogy sokan nem teljesen, vagy nem jól értik az Istenséget. Minél inkább megértjük az Istenség valódi természetét, annál nagyobb szeretetet érezhetünk Irántuk, és annál felkészültebbek leszünk arra, hogy tanítsunk és bizonyságot tegyünk Róluk másoknak.

Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni az Istenség egyes tagjainak személyazonosságát, oszd őket három fős csoportokra, majd lapozzák fel a Kalauz a szentírásokhoz Isten, Istenség címszavát. Az egyes csoportokban lévő három tanuló mindegyike kapja meg feladatul, hogy az Istenség valamelyik tagjával kapcsolatban olvassa el a hozzá tartozó bekezdést, és keressen az Istenség ezen tagjával kapcsolatos tudnivalókat. Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy tanítsák meg a csoportjuknak, amit tanultak, és magyarázzák el, hogy miért fontos számunkra ezeknek az igazságoknak az ismerete.

A lecke végén felkérheted a tanulókat, hogy tegyenek az osztály előtt bizonyságot az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről.

Megjegyzések és háttér-információk

Máté 3:11. „Ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket”

David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából beszélt róla, hogy mit jelent tűz által megkeresztelkedni:

„Azt parancsolták nekünk és arra utasítottak minket, hogy éljünk úgy, hogy bukott természetünk megváltozzon a Szentlélek megszentelő hatalma által. Marion G. Romney elnök azt tanította, hogy a Szentlélek tűzzel való keresztelése »a világiasságból a lelkiségbe térít minket. Megtisztítja, meggyógyítja és finomítja a lelket… A Jézus Krisztusba vetett hit, a bűnbánat és a vízzel való keresztelés mind ennek előkészítése és előfeltétele, de [a tűzzel való keresztelés] a beteljesülés. A [tűzzel való keresztelés] elnyerése azt jelenti, hogy az illető ruháit megmossák Jézus Krisztus engesztelő vérében« (Learning for the Eternities, comp. George J. Romney [1977], 133; lásd még 3 Nefi 27:19–20).

Ennélfogva, amikor újjászületünk és állandóan arra törekszünk, hogy velünk legyen az Ő Lelke, a Szentlélek szinte tűzként szenteli meg és finomítja a lelkünket (lásd 2 Nefi 31:12–14, 17). Hiszen a legvégén szeplőtelenül kell majd állnunk Isten előtt” (Ártatlan kéz és tiszta szív. Liahóna, 2007. nov. 81.).

Máté 3:12. „A kinek szóró lapát van az ő kezében”

A Máté 3:12-ben említett szórólapát arra szolgált, hogy a gabonát a levegőbe szórják, ami lehetővé tette a búza és a pelyva szétválasztását. A búzamagok visszaestek a földre, a könnyű pelyvát viszont elfújta a szél. A búzát ekkor csűrbe, vagyis tárházba takarították, a pelyvát pedig elégették. Keresztelő János azt tanította, hogy a Szabadító, aki őutána jön majd, ugyanúgy külön fogja választani a hívőket a hitetlenektől, miként a búza el lett választva a pelyvától (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 17.).

Máté 3:16. A galamb jele

Joseph Smith próféta elmagyarázta, hogy a Szentlélek nem galambként jelent meg Jézus Krisztus keresztelése után, hanem az alászálló galamb jelezte, hogy a Szentlélek jelen volt az eseményen. Joseph Smith ezt tanította:

„A galamb jelképe a világ teremtése előtt rendeltetett el a Szentlélek tanújaként, és az ördög nem jöhet a galamb jelképében. A Szentlélek személy, és személy formájában létezik. Nem szorítkozik a galamb formájába, hanem a galamb jelképébe. A Szentlélek nem alakulhat át galambbá; de a galamb jelképe megadatott Jánosnak, hogy az kifejezze a cselekedet igazságát, mert a galamb az igazság és az ártatlanság jelképe vagy jele” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 84.).

Máté 3:13–17. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek három különböző és különálló lény

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, hogyan egyek, de mégis különálló lények az Istenség tagjai:

„Hisszük, hogy ez a három isteni személy az egyetlen Istenséget alkotva egy a céljában, módszereiben, bizonyságában és küldetésében. […] Szerintem bátran mondhatjuk, hogy hisszük, hogy Ők minden elképzelhető jelentős és örök érvényű dologban egyek, de mi nem hiszünk abban, hogy ez a három személy egy lényeggé egyesült, mert a Szentháromság tana soha nem szerepelt a szentírásokban, ugyanis nem igaz” (Az egyedül igaz Isten és a kit Ő elküldött, a Jézus Krisztus. Liahóna, 2007. nov. 40.).

Holland elder azt is elmagyarázta, hogy az Istenség természetével kapcsolatos összevisszaság egyik oka az, hogy a nagy hitehagyás idején „a papok, a filozófusok és az egyházi méltóságok” az Istenség természetéről vitatkozva végül úgy döntöttek, hogy Isten megismerhetetlen és felfoghatatlan (lásd Az egyedül igaz Isten és a kit Ő elküldött, a Jézus Krisztus. 40–41.).