24. lecke: Máté 21:17–22:14

24. lecke

Máté 21:17–22:14

Bevezetés

Jézus Bethánia falujában tölti az éjszakát, majd visszatér a templomba. Útközben megátkoz egy fügefát. A templomban zsidó vezetők jönnek hozzá, és megkérdőjelezik a felhatalmazását. Jézus megdorgálja őket, és számos olyan példázatot tanít, amely szemlélteti annak következményeit, ha elutasítják vagy elfogadják Őt és az evangéliumát.

Javaslatok a tanításhoz

Máté 21:17–32

Jézus megátkoz egy fügefát és megdorgálja a zsidók vezetőit

Óra előtt írd fel a táblára a következő kérdést: Milyen alkalmakkor fordult elő veletek az, hogy felfedeztétek: valami nem olyan jó, mint amilyennek tűnik?

Az óra elején kérj meg egy vagy több tanulót a táblán lévő kérdés megválaszolására.

Mondd el, hogy a Máté 21 elénk tár egy olyan alkalomról szóló beszámolót, amikor Jézus Krisztus találkozott valamivel, ami nem volt olyan jó, mint amilyennek tűnt. Kérd fel a tanulókat, hogy a Máté 21-ben keressenek olyan igazságokat, amelyek utat mutathatnak nekünk abban, hogy ne csupán igazlelkűeknek tűnjünk mások szemében, hanem valóban igazlelkűen is éljünk.

A Máté 21 hátterének ismertetéseként mondd el, hogy miután Jézus diadalmasan bevonult Jeruzsálembe és megtisztította a templomot, egy Jeruzsálemhez közeli kis faluban, Bethániában töltötte az éjszakát. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 21:18–22-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tett másnap a Szabadító, miközben Bethániából visszament a jeruzsálemi templomhoz.

Mit tett a Szabadító a fügefával?

Tedd ki egy levelekkel teli fügefa képét. Magyarázd el, hogy a fügefán a levelek általában azt jelzik, hogy a fának van gyümölcse. Tavasszal (amikor a Szabadító elment a meddő fügefa mellett) a fügefák általában korai fügét teremnek. Ha nem, akkor az azt jelenti, hogy abban az évben egyáltalán nem is lesz rajtuk gyümölcs. A történetben szereplő fa gyümölcsöző fának látszott, azonban egyáltalán nem volt rajta gyümölcs. A Szabadító talán azért is átkozta meg a fügefát, hogy a zsidók korrupt vallási vezetőiről tanítsa a tanítványait.

Annak alapján, amit a Szabadító napjaiban élő zsidó vallási vezetőkről megtudtatok, milyen szempontból hasonlítottak közülük sokan a történetben szereplő fügefához? (Látszólag Istent követték, azonban nem teremtek valódi gyümölcsöt, vagyis nem cselekedtek igazlelkűen.)

A Máté 21:23–27 összegzéseként mondd el, hogy e zsidó vezetők közül néhányan odamentek a Szabadítóhoz a templomban, és kérdőre vonták, hogy milyen felhatalmazással vonult be diadalmasan Jeruzsálembe és tisztította meg a templomot. A Szabadító azzal a kérdéssel felelt nekik, hogy Keresztelő Jánost vajon Isten vagy ember bízta-e meg a kereszteléssel (vagy a szolgálattal). Ezek a vezetők nem akarták megválaszolni a Szabadító kérdését, mert féltek attól, hogy vagy saját magukra vonnak ítéletet, vagy megsértik azokat, akik elfogadták Jánost prófétának. A Szabadító azt mondta, hogy Ő sem válaszolja meg a kérdésüket, majd elmondott három olyan példázatot, melyek szemléltetik a korrupt zsidó vezetők tetteit. Az első példázat két fiúról szól, akik különbözőképpen reagáltak atyjuk kérésére.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 21:28–30-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy melyik fiú hasonlított inkább a zsidó vezetőkhöz.

Melyik fiú hasonlított inkább a zsidó vezetőkhöz? Milyen szempontból?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 21:31–32-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított a Szabadító a korrupt zsidó vezetőknek ezzel a példázattal. (Elmagyarázhatod, hogy a zsidó vezetők a vámszedőket és a parázna nőket is lenézték, mert bűnösöknek tartották őket.)

Milyen szempontból hasonlítottak a vámszedők és a parázna nők az első fiúhoz?
Milyen igazságot tanulhatunk a Szabadító tanításaiból, kik lépnek majd be Isten királyságába? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló igazságot: Az Isten királyságába való belépéshez engedelmeskednünk kell Mennyei Atyánknak és meg kell bánnunk a bűneinket, nem pedig csak szóban vagy színlelve engedelmeskedni Neki.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni ennek az igazságnak a fontosságát, kérj meg egy tanulót a következő helyzet felolvasására:

Egy fiatal férfi gyakran mondja azt a szüleinek, hogy egyházi tevékenységen vesz részt, pedig valójában egy barátjához megy át. Az egyházi vezetők és oktatók előtt úgy beszél és viselkedik, mint ha betartaná Mennyei Atyánk parancsolatait, pedig egyébként tudatosan megszeg számos parancsolatot.

Miként akadályozhatják meg ennek a fiatalembernek a döntései azt, hogy belépjen Isten királyságába?
Ha ennek a fiatal férfinak a barátai lennétek, akkor mit mondhatnátok, hogy segítsetek neki változtatni a viselkedésén?

Kérj meg egy másik tanulót, hogy olvassa fel a következő helyzetet:

Egy fiatal nő a barátaival jó néhány lányt kibeszél az iskolából, amikor azonban ezek a lányok is ott vannak, akkor barátságot színlel. Rendszeresen eljár az egyházi gyűlésekre és vesz az úrvacsorából, de a gyűlések alatt gyakran küldözget szöveges üzeneteket a barátainak, melyekben kritizálja a körülötte lévőket.

Milyen szempontból színleli csupán ez a fiatal nő Mennyei Atyánk parancsolatainak betartását?
E példaként felhozott helyzetek mellett még milyen kísértések érhetnek minket arra, hogy csupán színleljük az engedelmességet ahelyett, hogy valóban engedelmeskednénk Mennyei Atyánknak?

Kérd meg a tanulókat, hogy a Máté 21 tanulmányozásának folytatása közben nézzék meg, mit tehetnek azért, hogy ne legyenek olyanok, mint az a fügefa, amelyik nem termett gyümölcsöt.

Máté 21:33–22:14

Jézus példázatokat tanít a gonosz munkásokról, valamint a király fiának menyegzőjéről

A tanulók alkossanak párokat. Ha lehetséges, ossz ki mindegyik párnak egy-egy példányt a következő táblázatból. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák fel a párjukkal együtt a Máté 21:33–41-et, és töltsék ki a táblázatot: írják be, szerintük mit jelent az utolsó három jelkép.

Kép

handout, Parable of the Wicked Husbandmen

A gonosz munkások példázata

Újszövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv – 24. lecke

Máté 21:33–41
jelkép	jelentés
gazda	Mennyei Atya
munkások
szolgák
a gazda fia

Miután a tanulók végeztek a tevékenységgel, kérj meg néhány párt, hogy mondják el, mit írtak. Szükség szerint tisztázd velük, hogy a munkások a korrupt izráelita vezetőket, a szolgák Isten prófétáit, a gazda fia pedig Jézus Krisztust jelképezi.

Mit szemléltetett Jézus ezzel a példázattal? (Az évszázadok folyamán Izráel vezetőinek némelyike elvetette az ószövetségi prófétákat, a jelenlegi zsidó vezetők pedig meg akarták ölni Jézust [lásd Újszövetség tanulói kézikönyv (Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014). 65.]).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 21:43-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, kiknek adatik Isten királysága (vagyis Jézus Krisztus egyháza és az evangélium áldásai), miután a zsidó vezetők elvetették azt.

Kiknek adatik Isten királysága?

Mondd el, hogy a Joseph Smith fordítás, Máté 21:53 a nemzsidókat nevezi meg azon nemzetként, amelynek Isten királysága adatik. Elmagyarázhatod, hogy a nemzsidók megnevezés „nem izráelita leszármazású embereket” vagy „nem zsidó leszármazású embereket” is jelölhet (Kalauz a szentírásokhoz: nemzsidók. scriptures.lds.org), illetve olyan nemzeteket, amelyek nem rendelkeznek Isten felhatalmazásának, szertartásainak, törvényeinek és tanításainak teljességével. A királyság nemzsidóknak adása akkor kezdődött el, amikor a Szabadító feltámadása után az apostolok először vitték el az evangéliumot a nemzsidókhoz (lásd Apostolok cselekedetei 10–11; lásd még Máté 20:16). Ez az utolsó napokban az evangélium visszaállításával folytatódott Joseph Smith prófétán keresztül, aki egy nemzsidó nemzetben élt. Jézus Krisztus egyházának tagjaiként azok közé tartozunk, akiknek Isten királysága adatott.

A 43. vers szerint milyen felelősség hárul ránk Jézus Krisztus egyházának tagjaiként? (Győződj meg róla, hogy a tanulók megfogalmaznak a következőhöz hasonló igazságot: Jézus Krisztus egyházának tagjaiként felelősek vagyunk azért, hogy megteremjük az igazlelkűség gyümölcseit. A tanulók szavait felhasználva írd fel a táblára ezt a tantételt.)

Kérj meg tanulókat, hogy jöjjenek ki a táblához, rajzoljanak gyümölcsöket a fügefára, és jelöljék ezeket olyan igazlelkű dolgok megnevezésével, amelyeket Jézus Krisztus egyházának tagjaiként meg kell tennünk. A tanulók a következő kérdések segítségével fűzzenek magyarázatot ahhoz, amit írtak:

Szerinted miért fontos nekünk, hogy megteremjük ezt a gyümölcsöt?
Milyen áldásokban részesültél, miközben megpróbáltad megteremni az igazlelkűség egyik ilyen gyümölcsét?

A Máté 21:45–46 összegzéseként mondd el, hogy a főpapok és a farizeusok dühösek lettek, amikor felismerték, hogy a példázatban szereplő gonosz munkások őket jelképezik. Tartózkodtak azonban attól, hogy kezet emeljenek a Szabadítóra, mert féltek az emberek reakciójától.

Mondd el, hogy a Máté 22:1–10-ben olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus elmesélt egy példázatot, amelyben a király által a fiának rendezett menyegzői lakomához hasonlította az evangélium áldásait. Akiket először meghívtak a lakomára (ők a zsidók nagy részét jelképezték, a vezetőiket is beleértve), azok nem voltak hajlandóak eljönni. Akiket később hívtak meg (ők a nemzsidókat jelképezték), azok úgy döntöttek, hogy eljönnek és élvezik a lakomát.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 22:11–14-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mi történt a menyegzői lakomán.

Miért dobták ki ezt a vendéget a lakomáról?

Magyarázd el, hogy a király ősi szokás szerint tiszta és helyénvaló öltözéket adott a vendégeinek, hogy azt vegyék fel a menyegzőre. Ez az ember azonban úgy döntött, hogy nem veszi fel a királytól kapott öltözéket.

Mit jelképezhet ebben a példázatban a menyegzői ruha? (Elmagyarázhatod, hogy a szentírásokban a tiszta ruha és köntös gyakran jelképezi azok igazlelkűségét és tisztaságát, akik Jézus Krisztus engesztelése által megtisztultak [lásd Újszövetség tanulói kézikönyv (Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014). 66.; lásd még 3 Nefi 27:19].)

Mutass rá, hogy a Joseph Smith fordítás a Máté 22:14-hez hozzáfűzi, hogy a lakomán nem mindenki viseli majd a menyegzői ruhát, vagyis a Szabadítót elismerő, meghívott és a királyságba szóló meghívást elfogadó vendégek közül nem mindenki áll majd készen és lesz érdemes arra, hogy örökké Ővele és Mennyei Atyánkkal lakjon. Lesznek, akik azzal fosztják majd meg magukat bőséges áldásoktól, hogy nem viselik az igazlelkűség öltözékét.

Még milyen vonatkozásban szemlélteti ez a példázat a táblára felírt tantételt?

Tegyél bizonyságot azon örök áldások fontosságáról, amelyek elnyerését felajánlották nekünk. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit tesznek jelenleg azért, hogy Mennyei Atyánk hívására reagálva az evangélium összes áldását elnyerjék. Buzdítsd őket a tanultak alkalmazására azzal, hogy felkészülnek ezen áldások elnyerésére.

Megjegyzések és háttér-információk

Máté 21:19–22. A fügefa megátkozása

A Szabadító több fontos leckét is tanított a fügefa megátkozásával. A fügefa jelképezhette a zsidók korrupt vallási vezetőit, akik külsőleg vallásos jámborságot színleltek, azonban híján voltak a valódi igazlelkűségnek. Ennek fényében az esemény megtanította nekünk, hogy mindannyiunknak igyekezni kell annak megfelelően élni, amiben hiszünk és amit tanítunk. A fügefa megátkozása emellett látványosan szemléltette azt a leckét is, amelyet szolgálata egy korábbi szakaszában tanított a Szabadító a fügefa példázatával (lásd Lukács 13:6–9): mindenkinek bűnbánatot kell tartania, vagy el kell vesznie. Miután látta a tanítványok reakcióját a fügefa megátkozása kapcsán, a Szabadító arra is felhasználta ezt az alkalmat, hogy a hit erejéről tanítsa őket, mely még az ekkor látottnál is nagyobb csodákat vihet véghez.

Máté 21:42–44. „A mely követ az építők megvetettek”

Jézus Krisztus az a kő, amelyet „az építők megvetettek” (Máté 21:42), és amely Isten földi királyságának szegletkövévé vált (lásd Apostolok cselekedetei 4:11; Efézusbeliek 2:19–20). A Szabadító azon tanítása, mely szerint aki a kőre esik, szétzúzatik, annak tényére utal, hogy a zsidók nem erre a kőre (lásd Hélamán 5:12) építették az életüket, és így inkább megbotolnak benne és ráesnek (lásd Ésaiás 8:14; 1 Korinthusbeliek 1:23). Szétzúzatnak, vagyis elpusztulnak amiatt, hogy nem fogadják el Jézust Messiásként és Isten Fiaként, és nem fogadják el az Ő evangéliumát. A másokra ráeső kő arra utal, hogy a Szabadító elpusztítja azokat, akik elutasítják Őt. (Lásd Joseph Smith fordítás, Máté 21:47–56 [a Kalauz a szentírásokhoz 232–233. oldalán].)