A Szabadító folytatja a hegyi beszédét Galileában, és elmagyarázza, hogy nem Mózes törvényét eltörölni, hanem azt betölteni jött. Parancsolatokat is ad a tanítványainak, amelyeket azért kell követniük, hogy tökéletessé válhassanak, mint amilyen Mennyei Atyánk.
Jézus Krisztus megtanítja a tanítványainak, hogyan váljanak tökéletessé, mint amilyen Mennyei Atyánk
Óra előtt írd fel a táblára a következő kérdést: Szerintetek melyik parancsolatot a legnehezebb betartani az embereknek? Az óra elején kérd meg a tanulókat, hogy válaszoljanak erre a kérdésre, válaszaikat pedig írd fel a táblára.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:48-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressenek egy olyan parancsolatot, amelyet nehéz betartani. Olvasd fel a Máté 5:48 Joseph Smith fordítását, mely így hangzik: „Megparancsoltatik azért nektek, hogy legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”
Milyen érzéseket kelt bennetek ez a parancsolat, hogy legyetek tökéletesek?
Szerintetek mit jelent tökéletesnek lenni?
Magyarázd el, hogy a tökéletes jelző egy olyan görög szó fordítása, mely azt jelenti, hogy „teljes”, „befejezett” vagy „teljesen kialakult, kifejlődött”. Kérdezd meg az osztálytól, hogy milyen szempontból segít ez nekik jobban megérteni ezt a verset. Magyarázd el, hogy teljessé, illetve teljesen kifejlődötté válni annyit tesz: olyanná válni, mint Mennyei Atyánk.
Miközben a tanulók folytatják a Szabadító hegyi beszédének tanulmányozását a Máté 5-ben, kérd fel őket, hogy keressenek olyan tantételeket, amelyeket követniük kell ahhoz, hogy egyre inkább olyan tökéletessé válhassanak, mint Mennyei Atyánk.
A Máté 5:17–20 összefoglalásaként mondd el, hogy a Szabadító azt tanította, hogy Mózes törvényét betölteni jött, nem pedig azért, hogy eltörölje vagy elvesse a Mózes törvényében található örök igazságok bármelyikét is. Jézus Krisztus visszaállította a gonoszság és hitehagyás miatt elveszett evangélium teljességét, kiigazította a hamis tanításokat, és betöltötte az ószövetségi próféták próféciáit. Az evangélium teljessége visszaállításának részeként végül felhagytak Mózes törvényének bizonyos részeivel, például a körülmetélkedéssel és az állatáldozatokkal.
Mondd el, hogy a Máté 5:21–48-ban a Szabadító olyan törvényekről és szokásokról tanít, amelyeket a zsidók Mózes törvénye alatt alakítottak ki vagy fűztek hozzá ahhoz. Jézus Krisztus elmagyarázta a törvények igazi jelentését, és magasabb rendű igazlelkűségre tanított. Az Ő királysága tagjainak e magasabb törvény szerint kell élniük. Ezek a magasabb törvények útmutatást biztosítottak, hogy segítsenek Jézus Krisztus tanítványainak elkerülni Isten parancsolatainak a megszegését.
Hogy felkészítsd a tanulókat a Szabadító haragról szóló tanításainak tanulmányozására, kérd meg őket, hogy gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor megharagudtak valakire.
Milyen veszélyeket rejt az, ha nem tartjuk ellenőrzés alatt a haragunkat?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:21–22-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Mózes törvénye az erőszakról és a haragról, és milyen további igazságokat tanított az Úr a magasabb törvény részeként a haragról.
Mit tanított a Szabadító az erőszakról és a haragról? (Magyarázd el, hogy a Ráka kifejezés a 22. versben azt jelenti: bárgyú, bolond, üresfejű ember.)
E versek szerint mi történik, ha nem tanuljuk meg ellenőrzés alatt tartani a haragunkat?
Magyarázd el, hogy a Máté 5:22 Joseph Smith fordítása kiveszi ebből a versből az „ok nélkül” szavakat, és így fogalmaz: „Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.”
Mi a jelentősége az „ok nélkül” szavak eltávolításának ebből a versből?
Hogyan segít nekünk a tökéletesség irányába fejlődnünk az, ha ellenőrzés alatt tartjuk a haragunkat?
Írd fel a táblára a következő kifejezést: Azért, ha te hozzám jössz, vagyis hozzám szeretnél jönni…
Magyarázd el, hogy a Joseph Smith fordítás a 23. vers elejéhez hozzáfűzi, hogy „azért, ha te hozzám jössz, vagyis hozzám szeretnél jönni”, és így ez áll benne: „Azért, ha te hozzám jössz, vagyis hozzám szeretnél jönni, vagy ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened” (Joseph Smith fordítás, Máté 5:25).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:23–24-et, és fűzze hozzá a Joseph Smith fordítás által tett kiegészítést is. Az osztály kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított a Szabadító, mit kell tennünk a mások iránt érzett haragunkkal, ha Őhozzá szeretnénk jönni.
Mit jelent a „hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el” felszólítás? (Mielőtt valaki áldozatot ajánl az Úrnak, először hozza rendbe a másokhoz fűződő kapcsolatait.)
A 24. vers szerint mit kell tennünk, ha Krisztushoz szeretnénk jönni? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmazzák a következő igazságot: Ha Jézus Krisztushoz szeretnénk jönni, akkor először meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy megbékéljünk másokkal.)
Mit jelent megbékélni valakivel? (Elrendezni a vitákat és helyreállítani a kapcsolatban az összhangot. Azok is ide tartoznak, akiknek velünk szemben vannak rossz érzései, és azok is, akikkel szemben nekünk vannak rossz érzéseink.)
Szerintetek miért kell elrendezni a vitáinkat másokkal ahhoz, hogy Krisztushoz jöhessünk?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:25–26-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott a Szabadító, mit tehetünk azért, hogy megbékéljünk másokkal.
Szerintetek mit jelent hamar jóakarója lenni a te ellenségednek? (Magyarázd el, hogy az itt található „jóakaró” szó egy olyan görög kifejezésből származik, amely azt sugallja, hogy legyenek jó gondolataid róla, legyél iránta jó szándékú.)
Hogyan segíthet nekünk elrendezni egy vitát vagy helyrehozni egy rossz kapcsolatot az, ha úgy döntünk, hogy jó gondolataink lesznek valakivel kapcsolatban?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan időszakra, amikor elrendeztek valakivel egy vitát, és ennek eredményeként közelebb tudtak kerülni az Úrhoz. Megkérhetsz egy vagy két tanulót, hogy ha nem túl magánjellegű, akkor meséljenek az élményeikről. Buzdítsd a tanulókat, hogy rendezzék el a vitáikat, és ezáltal fejlődjenek abba az irányba, hogy tökéletessé válhassanak, mint Mennyei Atyánk.
Kép
dandelions
Mutass egy gyomnövényt (vagy képet róla).
Mi történhet, ha nem gyomláljuk ki a kertet?
Milyen szempontból hasonlíthatjuk gyomhoz a bűnt?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:27–28-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen bűnre figyelmeztetett a Szabadító, és milyen magasabb törvény betartását várja el a tanítványaitól.
Mit tanított a Szabadító azokról, akik buja gondolatokat vagy vágyakat dédelgetnek? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg annak leszögezéséről, hogy ha buja gondolatok vagy vágyak dédelgetése mellett döntünk, akkor az olyan, mintha házasságtörést követnénk el a szívünkben.)
Magyarázd el, hogy bár a tisztátalan gondolatok bejutását az elménkbe nem mindig tudjuk megakadályozni, de azt igen, hogy ott is maradjanak.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:29–30-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított a Szabadító a tisztátalan gondolatok eltávolításáról.
Mit mondott a Szabadító, mit kell tennünk a tisztátalan gondolatok eltávolításához?
Szerintetek mit jelent ezekben a versekben a szem kivájása és a kéz levágása?
Mondd el, hogy a Máté 5:30 Joseph Smith fordítása a következő mondatot fűzi hozzá a vers végéhez: „És most, ezt példázatként mondom a bűneitekről; vessétek azért el őket magatoktól, hogy ne vágassatok ki és vettessetek a tűzre.” Miközben felolvasod ezt a kiegészítést, az osztály nézze meg, hogyan segít nekünk a Joseph Smith fordítás megérteni, hogy mit jelent ezekben a versekben a szem kivájása és a kéz levágása. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.
Annak alapján, amit az Úr a Máté 5:29–30-ban tanított, mi történhet velünk, ha nem távolítjuk el az életünkből a bűnöket? (Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő tantételt: Ha úgy döntünk, hogy nem távolítjuk el az életünkből a bűnt, akkor az lelkileg el fog minket pusztítani.)
Mit tehetünk azért, hogy eltávolítsuk az életünkből a bűnöket?
Mit kell tennünk azért, hogy eltávolítsuk az életünkből a bűnöket, és biztosan ne kövessük el újra azokat?
Buzdítsd a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan bűnre, amelyet szeretnének eltávolítani az életükből, majd tűzzék ki célul ennek megtételét azáltal, hogy bűnbánatot tartanak és igazlelkű cselekedetekkel helyettesítik azt.
A Máté 5:31–37 összefoglalásaként mondd el, hogy az Úr itt a válásról, a házasságról és az eskütételről tanított.
A tanulók képzeljék el, hogy egy iskolatársuk kegyetlen, rosszindulatú dolgokat mond róluk. Kérdezd meg a tanulóktól, ők hogyan reagálnának erre.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:38-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit tanított Mózes törvénye az egyéneknek a bűneik vagy vétkeik miatti büntetéséről. Mondják el, mit találtak. Magyarázd el, hogy a „szemet szemért és fogat fogért” kifejezés azt jelenti, hogy Mózes törvénye szerint a büntetésnek összhangban kellett állnia a vétek súlyával.
Oszd párokra a tanulókat. A párok egyik fele olvassa el a Máté 5:39–42-t, a másik fele pedig a Máté 5:43–47-et, és keressék meg a magasabb törvényt. Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy beszéljék meg a párjukkal a következő kérdéseket (melyeket felírhatsz a táblára vagy készíthetsz belőlük kiosztandó anyagot):
A Szabadító szerint mi a magasabb törvény?
Mit tanít nekünk a magasabb törvény, hogyan viselkedjünk azokkal szemben, akik vétkeznek ellenünk?
Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy mondják el az osztálynak, mit válaszoltak.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel újra a Máté 5:45-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mi történik, ha szeretjük az ellenségeinket és jót teszünk azokkal, akik gyűlölnek minket.
Mi történik, ha szeretjük az ellenségeinket és jót teszünk azokkal, akik gyűlölnek minket?
Tudván, hogy mindannyian Isten lélekgyermekei vagyunk, szerintetek mit jelent ebben a versben az, hogy legyünk a mi Mennyei Atyánknak a gyermekei? (Azt jelenti, hogy legyünk olyanok, mint Ő, és váljunk az Ő királyságának örököseivé.)
Miként példázta élete során a Szabadító az ellenségei iránti szeretetét és azt, hogy jót tesz másokkal?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják végig, mit tanultak a Máté 5-ből, mit kell tennünk azért, hogy tökéletessé váljunk, akárcsak Mennyei Atyánk.
Milyen dolgokat kell megtennünk azért, hogy tökéletessé váljunk, akárcsak Mennyei Atyánk? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzanak meg egy, a következőhöz hasonló tantételt: A Szabadító tanításait és parancsolatait követve tökéletessé válhatunk, akárcsak Mennyei Atyánk.)
Emlékeztesd a tanulókat, hogy csakis Jézus Krisztus és az Ő kegyelme által válhatunk tökéletessé (lásd Moróni 10:32).
Hogy segíts a tanulóknak megérteni a tökéletesedés folyamatát, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő idézetet Russell M. Nelson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Russell M. Nelson
„Nem kell elcsüggednünk, ha a tökéletességre irányuló buzgó erőfeszítéseink most még oly fáradságosnak és vég nélkülinek tűnnek. A tökéletesség folyamatban van. A maga teljességében csak a feltámadás után érkezhet el, és csak az Úr által. Mindazokra vár, akik szeretik Őt és betartják a parancsolatait” (“Perfection Pending,” Ensign, Nov. 1995, 88).
Nelson elder szerint mikor fogjuk elérni a tökéletességet?
Hogyan segíthet ez a megállapítás annak, akit nyomasztanak és elcsüggesztenek a tökéletlenségei?
Buzdítsd a tanulókat, hogy továbbra is engedelmeskedjenek Isten parancsolatainak, mert így végül olyanná válhatnak, mint Mennyei Atyánk.
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőképp magyarázta a Ráka kifejezés tágabb jelentését:
„Minden népnek és kornak megvannak a maga káromló és közönséges kifejezései; ez a szentírás minden olyan beszédet szándékozik elítélni, mely helytelen érzéseket fejez ki valakivel szemben” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:222).
Máté 5:27–28. „Valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért”
Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőket mondta a buja vágyakozás bűnének komoly voltáról:
„Hogy miért halálos bűn a bujaság [vagyis a buja vágyakozás]? Nos, azon túl, hogy teljesen eltaszít bennünket a Lélektől, s ezzel megsebzi a lelkünket, úgy vélem, azért is bűn, mert beszennyezi a legmagasztosabb és legszentebb kapcsolatot, melyet Isten a halandóságban ad nekünk – azt a szeretetet, melyet egy férfi és egy nő érez egymás iránt, valamint a házaspárok azon vágyát, hogy gyermekeket hozzanak egy olyan családba, melyet az örökkévalóságra szántak. […] A szeretet arra késztet bennünket, hogy kinyújtsuk kezünket Isten és a többi ember felé. A [testi vágy] viszont minden, csak nem Istentől származó, és csak az élvezeteknek hódol. A szeretet kitárt karokkal és szívvel érkezik, a testi vágy csupán hatalmas étvággyal” (Nincs hely többé lelkem ellenségének.Liahóna, 2010. máj. 44–45.).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta a pornográfia hatásáról azokra, akik élnek vele:
„A pornográfia csorbítja annak képességét, hogy valaki normális érzelmi, szerelmi és lelki kapcsolatot létesítsen a másik nemmel. Elmossa azon erkölcsi határokat, melyek a helytelen, a természetellenes, vagy a törvénytelen viselkedést ellenzik. Amint a lelkiismeret érzéketlenné válik, a pornográfia használói megteszik azt, aminek tanúi voltak, attól függetlenül, hogy az milyen hatással lesz a saját életükre vagy mások életére” (A pornográfia.Liahóna, 2005. máj. 89.).
Jézus napjaiban a zsidó értelmiségiek egyik csoportja úgy értelmezte a mózesi normát (lásd 5 Mózes 24:1–2), hogy az jelentéktelen indokkal is lehetővé teszi a válást. Ha például egy férfi fiatalabb vagy vonzóbb feleségre vágyott, vagy ha a felesége elrontotta a vacsorát, fedetlen fővel jelent meg nyilvánosan, netán zsémbes volt, akkor a férjnek lehetősége volt válásért folyamodni. Amint azt a Máté 5:31–37, illetve a hegyi beszéd más részei feljegyzik, Jézus az igazlelkűség magasabb normájára kívánta felhívni követői figyelmét, és meg akarta értetni velük, hogy a házasság olyan intézmény, melyet azon minta szerint kell tiszteletben tartani és megőrizni, amit Ádám és Éva örökkévaló házasságával fektetett le Isten. (Lásd Bruce R. McConkie, The Mortal Messiah, 4 vols. [1979–81], 3:291–97; lásd még Máté 19:3–9.)
A „szeresd felebarátodat” parancsolat a 3 Mózes 19:18-ban megtalálható, azonban az Ószövetség egyik szentírása sem parancsolja meg nekünk, hogy gyűlöljük az ellenségeinket. Úgy tűnik, a Szabadító itt egy akkoriban elterjedt mondásra utalt.