Könyvtár
68. lecke: János 8:31–59


68. lecke

János 8:31–59

Bevezetés

A Szabadító a sátorok ünnepe után folytatja a tanítást a templomban. Tanít a bűntől való megszabadulásról. Amikor Jézus Krisztus kijelenti, hogy Ő a nagy Jehova, a zsidók megpróbálják megkövezni Őt.

Javaslatok a tanításhoz

János 8:31–36

Jézus a bűntől való megszabadulásról tanít

Hogy segíts a tanulóknak felidézni az előző órán tanultakat, mutass fel egy kisebb követ. Kérd meg a tanulókat, hogy röviden foglalják össze, miként reagált a Szabadító, amikor az írástudók és a farizeusok közül néhányan elé hoztak egy házasságtörésen ért nőt, és hogy mit tanított ezt követően (lásd János 8:1–30). (A Szabadító nem ítélte el az asszonyt, és azt mondta neki, hogy többé ne vétkezzen [lásd 11. vers]. Később Jézus azt tanította, hogy Ő „a világ világossága” [12. vers], és ha hiszünk Őbenne és engedelmeskedünk a tanításainak, akkor megismerjük az Atyát.)

  • A János 8:30 szerint milyen hatással voltak a zsidók közül sokakra Jézus tettei és szavai?

Mutass rá, hogy bár a zsidók közül sokan hittek Jézusban, voltak, akik tovább vitatkoztak vele, miközben a tanítványságról, az igazságról, valamint a szabadság és a szolgaság közti különbségről tanította az embereket.

Rajzold fel a táblára a következő ábrát:

Kép
diagram, blanks to freedom

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 8:31–32-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott Jézus, mit kell tennünk ahhoz, hogy szabadok legyünk.

Kérd meg a tanulókat, hogy jöjjenek ki a táblához és töltsék ki az üres helyeket annak alapján, amit Jézus mondott arról, hogy, mit kell tennünk ahhoz, hogy szabadok legyünk. A teljes ábra nézzen ki ehhez hasonlóan:

Kép
completed diagram, freedom
  • Mit jelent megmaradni Krisztus beszédében (lásd 31. vers)?

  • Hogyan foglalnátok össze egy tantételbeli állításként Jézus Krisztusnak a 31–32. versekben feljegyzett tanításait? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de győződj meg annak egyértelmű megfogalmazásáról, hogy ha megmaradunk Jézus Krisztus beszédében, akkor az Ő tanítványai leszünk, és megismerjük az igazságot, mely szabadokká tesz minket. Ezt a tantételt fel is írhatod a táblára. Arra is rámutathatsz, hogy a János 8:36 kihangsúlyozza, hogy Jézus Krisztus miatt válhatunk szabaddá.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Bruce R. McConkie eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, az osztály pedig figyelje meg, hogy mitől szabadulhatunk meg, ha a Szabadító szavai szerint élünk:

Kép
Elder Bruce R. McConkie

„Szabadok leszünk a hamis tan kárhoztató hatalmától; szabadok az étvágy és a kéjvágy rabságától, a bűn béklyóitól, mindenféle gonosz és romlott hatástól, minden korlátozó és gátló erőtől; és szabadon haladhatunk azon korlátlan szabadság felé, melyet annak teljességében csak a felmagasztosult lények élveznek” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:456–57).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 8:33-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit gondoltak a zsidók, mi teszi őket szabaddá.

  • Mit gondoltak a zsidók, mi teszi őket szabaddá? (Tévesen azt gondolták, hogy lelki szabadságot biztosít számukra csupán az, hogy ők Ábrahám leszármazottjai és az ábrahámi szövetség örökösei.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 8:34–36-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mire utalt Jézus, mitől kell megszabadulniuk az embereknek.

  • A 34. vers szerint mire utalt a Szabadító, mitől kell megszabadulniuk az embereknek?

Mutass rá, hogy a 34. versben található „cselekszik” szó azt sugallja, hogy valaki megmarad a bűnben és nem bánja meg azt.

  • Milyen tantételt tanulhatunk a 34. versből? (Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő tantételt: Ha bűnt követünk el és nem bánjuk meg azt, akkor a bűn szolgáivá válunk.)

  • Mit jelent a bűn szolgájának lenni? (Rámutathatsz, hogy az itt szereplő „szolga” szó helyett akár a „rabszolga” megnevezést is használhatnánk.)

Hogy segíts a tanulóknak elképzelni az általuk megfogalmazott két tantétel közötti kapcsolatot, rajzold fel a táblára a következő ábrát:

Kép
diagram, choice and consequences
  • Miért van az, hogy némelyek ma összekeverik ezeket az igazságokat és úgy gondolják, hogy a Szabadító követése rabságba taszít minket, míg a bűn elkövetése szabadságot eredményez?

Hogy segíts az osztálynak jobban megérteni az általuk megfogalmazott két tantételt, kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet D. Todd Christofferson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

Kép
Elder D. Todd Christofferson

„Ha engedünk [Sátán] kísértéseinek, az egyre szűkíti a választásaink körét, míg egy sem marad belőlük, csak a függőségek, melyeknek már nem tudunk ellenállni. […]

A világ Korihór szemüvegén át szemléli a dolgokat, és rabságnak tartja az Isten törvényei és szertartásai iránti engedelmességet (lásd Alma 30:24, 27). […]

Kételkedik-e bárki is abban, hogy mivel Isten minden világosságnak és igazságnak birtokában van, teljes mértékben szabadon létezhet és cselekedhet?

Hasonlóképpen gyarapszik a mi önrendelkezésünk is annak következtében, hogy egyre inkább megértjük az evangéliumi tanokat és tantételeket. Először is, mivel több olyan törvény áll rendelkezésünkre, amelyet betarthatunk, több választási lehetőségünk van, több mindent elérhetünk és nagyobb áldásokban részesülhetünk. […] Másodszor pedig, mivel több mindent értünk, okosabb döntéseket hozhatunk, hiszen nem csupán a választási lehetőségeket látjuk, hanem a lehetséges következményeiket is” (“Moral Agency,” Ensign, June 2009, 49, 50–51).

A tanulók alkossanak párokat, és mindegyik pár tanulmányozzon egy-egy kijelölt részt A fiatalság erősségéért (füzet, 2011) című kiadványból. Kérd meg a tanulókat, hogy rajzolják le a következő táblázatot a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba (te is felrajzolhatod a táblára). Mindegyik pár olvassa el közösen a nekik kijelölt részt A fiatalság erősségéért című kiadványból, és töltse ki a táblázatot.

A fiatalság erősségéért című kiadványban szereplő norma:

Milyen tekintetben eredményezhet szabadságot ennek a normának a betartása?

Milyen tekintetben eredményezhet rabságot az, ha nem élünk ennek a normának megfelelően?

Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy cseréljenek párokat és beszéljék meg a másikkal, hogy mit tudtak meg az általuk tanulmányozott normáról. Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy mondja el az osztálynak, mit tudott meg.

  • A fiatalság erősségéért által ígért szabadság mely megnyilvánulásaiban volt már személyesen is részetek?

Kérd meg a tanulókat, hogy írjanak le egy konkrét módot arra, miként igyekeznek majd szabadok lenni azáltal, hogy a Szabadító beszéde szerint élnek.

János 8:37–59

Jézus bizonyságot tesz isteni mivoltáról

Kérd meg a tanulókat, hogy röviden válaszoljanak a következő kérdésre:

  • Van-e olyan barátotok vagy ismerősötök, aki nagyon hasonlít az édesapjára? Ha igen, ki?

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a János 8:37–40 és 44–45-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, miben különböztek az Úrnak ellenszegülő zsidó vezetők Ábrahámtól, a nagyszerű ószövetségi prófétától, akit atyjuknak tartottak.

  • A 39. vers szerint mit mondott a Szabadító, mit tennének, ha Ábrahám gyermekei lennének?

  • A 40. vers szerint minek a megtételére törekedtek, amit Ábrahám soha nem tett volna?

  • A 44–45. versek szerint mit mondott Jézus, ki az ő atyjuk? (Az ördög.) Milyen szempontból követték az ördögöt?

A János 8:46–50 összegzéseként mondd el, hogy a Szabadító azt tanította, hogy akik Istentől valók, azok befogadják az Ő szavát. A zsidó vezetők sértegetni próbálták Jézust azzal, hogy szamaritánusnak nevezték őt (a zsidók általában megvetették a szamaritánusokat), és azt állították, hogy ördög van benne.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 8:51–53-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen kérdést tettek fel Jézusnak a zsidó vezetők.

  • Milyen kérdést tettek fel Jézusnak? (Felkérheted a tanulókat, hogy jelöljék meg a „nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál” kérdést az 53. versben.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 8:56–58-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit válaszolt Jézus a zsidók kérdésére.

  • Mit válaszolt Jézus a „nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál” kérdésre? (Felkérheted a tanulókat, hogy jelöljék meg a „mielőtt Ábrahám lett, én vagyok” kifejezést az 58. versben.)

Mondd el, hogy az 58. versben található „vagyok” szó Jehovára utal (lásd 2 Mózes 3:14), majd tedd fel a következő kérdéseket:

  • Mit jelent a „vagyok” szó? (A zsidók ezen a néven ismerték Jehovát, vagyis Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét. Megkérheted a tanulókat, hogy írják be a szentírásukba a következő igazságot: Jézus Krisztus Jehova, az Ószövetség Istene.)

  • Az 58. vers tanulmányozásából mi derül ki számotokra, mit válaszolt Jézus arra a kérdésre, hogy nagyobb-e Ő Ábrahámnál?

Kép
Three Men in the Fiery Furnace
Kép
Daniel in the Lion’s Den

Tegyél ki több olyan képet az Evangéliumi művészeti könyvből ([2009]; lásd még LDS.org), amelyek Ószövetség-beli feljegyzett csodákat jelenítenek meg (például A három férfi a tüzes kemencében, 25. sz.; vagy Dániel az oroszlánok vermében, 26. sz.).

  • Ha Jézus előtt álltatok volna, és hallottátok volna, amint kijelenti, hogy Ő az, aki az Ószövetségben feljegyzett csodákat véghezvitte, ti hogyan reagáltatok volna Rá?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 8:59-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogyan reagáltak a zsidó vezetők Jézus kijelentésére, mely szerint Ő Jehova. A tanulók mondják el, mit találtak.

  • Szerintetek miért fontos tudnunk azt, hogy Jézus Krisztus Jehova, az Ószövetség Istene?

Felkérhetsz néhány tanulót, hogy ossza meg az osztállyal a bizonyságát Jézus Krisztusról. Az órát befejezheted a saját bizonyságtételeddel.

Kép
scripture mastery icon
Szentírás-memoriter áttekintés

A röpdolgozatok és a tesztek lehetőséget adnak a tanulóknak, hogy próbára tegyék, mennyire emlékeznek a szentírás-memoriterekre. Rávezetésként mondhatsz kulcsszavakat vagy szentírás-utalásokat, idézhetsz a versekből, vagy leírhatsz az általuk tanított igazságokat szemléltető helyzeteket. A röpdolgozatokra és tesztekre szóban, a táblára felírva vagy papíron is sor kerülhet. Miután a tanulók végeztek egy-egy röpdolgozattal vagy teszttel, megteheted, hogy a magas pontszámot elért tanulókat párba állítod olyan tanulókkal, akiknek nehézséget jelentenek a memoriterek. A magasabb pontszámot elérő tanuló mentori szerepkörben segíthet az alacsonyabb pontszámot elérőnek a tanulásban és a fejlődésben. (Ha így döntesz, akkor figyelj oda rá, hogy a kivitelezési mód ne szégyenítse meg a nehézségekkel küzdő tanulókat!)

Megjegyzések és háttér-információk

János 8:33. „Ábrahám magva vagyunk”

A zsidók állítása, mely szerint ők Ábrahám magva, az ábrahámi szövetséggel és az előre elrendelés tanával kapcsolatos általános tévhitet jelez. A Bible Dictionary [Bibliaszótár] következő magyarázata nyilvánvalóvá teszi, milyen ígéretek és feladatok adattak Ábrahám magjának:

„Ábrahám először keresztelkedés által (mely a szabadítás szövetsége) részesült az evangéliumban. Azután reá ruháztatott a magasabb papság, és celesztiális házasságra lépett (mely a felmagasztosulás szövetsége), biztosítékot kapva ezzel arra, hogy örök gyarapodása lesz. Végül ígéretet kapott arra, hogy e szövetségek minden áldása fel lesz ajánlva összes halandó utódjának (T&Sz 132:29–50; Ábr. 2:6–11). […] Ábrahám utódai örök örökségként meg fognak kapni bizonyos földeket (1 Móz. 17; 22:15–18; Gal. 3; Ábr. 2). Együttesen ezek az ígéretek az ábrahámi szövetségnek neveztetnek. […]

A szövetségnek a személyes szabaduláshoz és az örök gyarapodáshoz kapcsolódó részei minden olyan egyénnel megújíttatnak, aki részesül a celesztiális házasság szertartásában (lásd T&Sz 132:29–33). Akik nem izráelita leszármazásúak – őket általában nemzsidókként ismerjük –, azok befogadtatnak Izráel házába, és az evangélium szertartásai által a szövetség örököseivé, valamint Ábrahám magjává válnak (Gal. 3:26–29).

Ha valaki az ábrahámi szövetség örököse, az önmagában még nem teszi őt »kiválasztott személlyé«, de jelzi, hogy ki lett választva a feladatra, hogy az evangéliumot a föld minden népéhez elvigye. Ábrahám napjai óta Ábrahám magja végzett misszionáriusi tevékenységet a föld minden nemzete között. (Máté 3:9; Ábr. 2:9–11)” (Bible Dictionary, “Abraham, Covenant of”).

János 8:58. Mit jelent a „mielőtt Ábrahám lett, én vagyok” kifejezés?

Russell M. Nelson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, mit jelent és miért fontos a „vagyok” kifejezés:

„Jézus volt Jehova (lásd 2 Móz. 6:3; Zsoltárok 83:19; Ésaiás 26:4). E név használatát az újkori szentírások is megerősítik (lásd Moróni 10:34; T&Sz 109:68; T&Sz 110:3; T&Sz 128:9). A Jehova szó a héber hayah szóból származik, ami azt jelenti: »lenni«, illetve »létezni«. Az Ótestamentom héber szövegében a hayah szó egyik formáját »VAGYOK«-ként fordították (lásd 2 Mózes 3:14).

Figyelemre méltó, hogy Jehova saját magát nevezte így: VAGYOK (lásd T&Sz 29:1; T&Sz 38:1; T&Sz 39:1). Olvassátok el az Ószövetségből származó következő érdekes párbeszédet! Mózes éppen akkor kapott egy olyan isteni megbízatást, amelyre nem vágyott, egy küldetést, hogy vezesse ki Izráel népét a rabságból. A jelenet a Sínai-hegy tetején játszódik:

»Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból?«

Nem kétséges: Mózes alkalmatlannak érezte magát elhívására, éppen úgy, ahogy ti vagy én érezhetünk, amikor egy kihívást jelentő feladatot kapunk.

»Mózes pedig [újra] monda az Istennek: Ímé én elmegyek az Izráel fiaihoz és ezt mondom nékik: A ti atyáitok Istene küldött engem ti hozzátok; ha azt mondják nékem: Mi a neve? mit mondjak nékik?

És monda Isten Mózesnek: VAGYOK A KI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.

És ismét monda Isten Mózesnek: Így szólj az Izráel fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem ti hozzátok. Ez az én nevem mind örökké« (2 Móz. 3:11, 13–15).

Jehova ekképpen nyilatkoztatta ki Mózesnek azt a bizonyos nevet, melyet Ő szelídségből és szerénységből saját, földi lét előtti létezésének meghatározásaképpen választott: »VAGYOK«” (vö. Jézus a Krisztus: Mesterünk és még annál is több. Liahóna, 2000. ápr. 6–9.).