Isten, Istenség

Az Isten megszólítással általában az Atyára, vagyis Elohimra utalunk. Atyának nevezzük, mert ő lelkünk atyja (Mal. 2:10; 4 Móz. 16:22; 27:16; Mát. 6:9; Eféz. 4:6; Zsid. 12:9). Az Atyaisten a világegyetem legfelsőbb uralkodója. Mindenható (1 Móz. 18:14; Alma 26:35; T&Sz 19:1–3), mindentudó (Mát. 6:8; 2 Ne. 2:24), és Lelke által mindenhol jelen van (Zsolt. 139:7–12; T&Sz 88:7–13, 41). Az emberiséget különleges kapcsolat fűzi Istenhez, ami minden más teremtett dologtól megkülönbözteti az embert: a férfiak és nők Isten lélekgyermekei (Zsolt. 82:6; 1 Ján. 3:1–3; T&Sz 20:17–18).

Kevés olyan feljegyzett eset van, amikor az Atyaisten megjelent vagy szólt az emberhez. A szentírások azt mondják, hogy beszélt Ádámmal és Évával (Mózes 4:14–31) és számos alkalommal bemutatta Jézus Krisztust (Mát. 3:17; 17:5; Ján. 12:28–29; 3 Ne. 11:3–7). Megjelent Istvánnak (Csel. 7:55–56) és Joseph Smith-nek (JST 1:17). Később megjelent Joseph Smith-nek és Sidney Rigdonnak is (T&Sz 76:20, 23). Akik szeretik Istent és megtisztítják magukat előtte, azoknak Isten időnként megadja annak kiváltságát, hogy maguk lássák és tudják azt, hogy ő Isten (Mát. 5:8; 3 Ne. 12:8; T&Sz 76:116–118; 93:1).

A Jehovaként ismert Isten a Fiú, Jézus Krisztus (Ésa. 12:2; 43:11; 49:26; 1 Kor. 10:1–4; 1 Tim. 1:1; Jel. 1:8; 2 Ne. 22:2). Jézus az Atya irányítása alatt dolgozik, és teljes összhangban van vele. Az emberiség minden tagja testvére neki, mert ő Elohim legidősebb lélekgyermeke. Egyes szentírás utalások az Isten szóval utalnak rá. Például azt mondja a szentírás, hogy „teremté Isten az eget és a földet” (1 Móz. 1:1), de valójában Jézus volt a Teremtő, igaz, az Atyaisten irányítása alatt (Ján. 1:1–3, 10, 14; Zsid. 1:1–2).

A Szentlélek szintén Isten, és más hasonló nevek és megszólítások mellett neveztetik a Szent Léleknek, a Léleknek, valamint Isten lelkének. A Szentlélek segítségével tudhatja meg az ember az Atyaisten akaratát, és tudhatja azt, hogy Jézus a Krisztus (1 Kor. 12:3).