Sém

Az Ószövetségben Noé igazlelkű fia, és a hagyomány szerint a sémi, vagy szemita népek ősatyja, beleértve ebbe az arabokat, a hébereket, a babilóniaiakat, a syriaiakat, a föníciaiakat és az asszírokat (1 Móz. 5:29–32; 6:10; 7:13; 9:26; 10:21–32; Mózes 8:12). Utolsó napi kinyilatkoztatás úgy utal Sémre, mint „a nagyszerű főpap” (T&Sz 138:41).