Elizeus

Az Ószövetségben Izráel északi királyságának a prófétája, és az ország számos királyának bizalmas tanácsadója.

Elizeus nagyon gyengéd és érző lelkű volt, híján annak a heves buzgalomnak, amely mesterének, Illésnek volt az ismertetőjele. Figyelemre méltó csodái (2 Kir. 2–5; 8) tanúskodnak arról, hogy valóban megkapta Illés hatalmát, amikor prófétaként Illés helyére lépett (2 Kir. 2:9–12). Meggyógyította például egy keserű forrás vizét, kettéválasztotta a Jordán-folyó vizét, megsokasította egy özvegy olaját, feltámasztott egy fiút a halálból, meggyógyított egy leprás embert, a víz színén lebegtetett egy vasfejszét, és vaksággal sújtotta a syriabelieket (2 Kir. 2–6). Elrendelt szolgálata több mint ötven évig tartott, Jórám, Jéhu, Joákház és Joás uralkodása alatt.