Megtéveszt, Megtévesztés Lásd még Álnokság; Hazug A szentírásokban megtéveszteni annyit tesz, mint elhitetni valakivel valamit, ami nem igaz. Aki nem esküszik megtévesztően, az megy fel az Úr hegyére, Zsolt. 24:4. Szabadíts meg engem a megtévesztőtől, Zsolt. 43:1. Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják, és a jót gonosznak, Ésa. 5:20 (2 Ne. 15:20). Senki ne tévessze meg magát, 1 Kor. 3:18. Senki ne tévesszen meg benneteket hiábavaló szavakkal, Eféz. 5:6. Gonosz emberek megtévesztenek és megtévednek, 2 Tim. 3:13. Kivettetett a Sátán, aki az egész világot megtévesztette, Jel. 12:9. Megkötözték a Sátánt, hogy többé ne tévessze meg a nemzeteket, Jel. 20:1–3. Az Urat nem lehet megtéveszteni, 2 Ne. 9:41. Ha követitek a Fiút, nem cselekedvén megtévesztést Isten előtt, akkor elnyeritek majd a Szentlelket, 2 Ne. 31:13. Sérem bevallotta, hogy megtévesztette őt az ördög hatalma, Jákób 7:18. Noé király népét megtévesztették a hízelgő szavak, Móziás 11:7. A bölcsek vezetőjükké fogadták a Szentlelket, és nem lettek megtévesztve, T&Sz 45:57. Jaj a megtévesztőknek, T&Sz 50:6. Lett belőle a Sátán, minden hazugságok atyja, hogy megtévessze és elvakítsa az embereket, Mózes 4:4.