A szentírások szóhasználatában időnként az Úr vagy küldöttei által elmondott hangos üzenetet jelent. A Lélek hangja emellett lehet hallhatatlan, a szívhez vagy az elméhez szóló.
Az igazlelkűek követik a Jó Pásztor hangját, Ján. 10:1–16 .
Aki az igazságból való, mind meghallja hangom, Ján. 18:37 .
Engedelmeskedtem a Lélek hangjának, 1 Ne. 4:6–18 .
Egy hang szólt hozzám, mondván: Énós, bűneid meg vannak bocsátva, Énós 1:5 .
Egy tökéletesen szelíd, halk hang volt, és ez egészen a lelkük legmélyéig hatolt, Hél. 5:29–33 (3 Ne. 11:3–7 ).
Akár saját hangom, vagy szolgáim hangja által, ugyanaz, T&Sz 1:38 .
Amit akkor mondanak, amikor a Szentlélek készteti őket, az Úr hangja lesz, T&Sz 68:2–4 .
Minden lélek, aki hangomnak engedelmeskedik, látni fogja az arcomat és tudni fogja, hogy vagyok, T&Sz 93:1 .