Lévi

Jákób megáldotta Lévit és leszármazottait (1 Móz. 49:5–7). Lévi leszármazottai szolgálatot végeztek Izráel szentélyeiben (4 Móz. 1:47–54). Áron lévita volt, leszármazottai pedig papok (2 Móz. 6:16–20; 28:1–4; 29). A leviták segítettek a papoknak, Áron fiainak (4 Móz. 3:5–10; 1 Kir. 8:4). Időnként zenészekként szerepeltek (1 Krón. 15:16; Nehém. 11:22); áldozatokat öltek le (2 Krón. 29:34; Ezsdr. 6:20); és általában segítettek a templomban (Nehém. 11:16). A levitákat az Úr szolgálatára szentelték, hogy szertartásokat végezzenek Izráel gyermekeinek. Magukat a levitákat ajánlották fel Izráel gyermekei nevében (4 Móz. 8:11–22); ezáltal Isten kizárólagos tulajdonává váltak, akiket az elsőszülöttek helyett adtak neki (4 Móz. 8:16). Nem szentelték fel, de megtiszították őket a hivatalukra (4 Móz. 8:7–16). Föld tekintetében nem volt örökségük Kánaánban (4 Móz. 18:23–24), de megkapták a tizedet (4 Móz. 18:21), negyvennyolc várost (4 Móz. 35:6), valamint annak jogát, hogy ünnepek idején övék legyen a nép adománya (5 Móz. 12:18–19; 14:27–29).