Baál

Hímnemű napisten, akinek elsősorban Phoeniciában hódoltak (1 Kir. 16:31), de különböző módokon hódoltak neki más-más helyeken is: a moábiták Bál-Peórként (4 Móz. 25:1–3), Sikemben Baál-Beritként (Bír. 8:33; 9:4), Ekronban pedig Baálzebubként (2 Kir. 1:2). Lehetséges, hogy Baál ugyanaz, mind a babilóniai Bél és a görög Zeusz. A Baál szó az úr és rabszolgája közötti kapcsolatot fejezi ki. Baál általános szimbóluma a bika volt. Astarót volt az az istennő, akinek általában Baál mellett hódoltak.

A Baál szó mellé időnként más név vagy szó is társult, amely Baállal való kapcsolatra utalt, például: helynév, ahol hódoltak neki, vagy olyan személy neve, akinek Baálhoz hasonló tulajdonságai voltak. Később, mivel a Baál szó nagyon gonosz jelentéseket vett fel, az Isbóset szó váltotta fel ezekben az összevont nevekben. Isbóset azt jelenti, „szégyen”.