Felsőfokú hitoktatás
53. fejezet: Moróni 1–6

53. fejezet

Moróni 1–6

Bevezetés

Moróni könyvének első hat fejezete egyházi szertartásokról és eljárásmódokról szól Moróni napjaiban: keresztelés, konfirmáció és a Szentlélek ajándéka; a papság valakire történő ráruházása és a papság hivatalaiba való elrendelés; az úrvacsora, az új egyháztagok közösségbe való bevonása, és az egyházi gyűlések levezetése. Lehetnek olyan tanárok, akik hajlanak e fejezetek átugrására, mert azok tartalmát nagyon is jól ismerik az aktív utolsó napi szentek. Moróni azonban azért foglalta bele ezeket a tanításokat, mert úgy érezte, hogy „tán értékkel bírnak testvére[i], a lámániták számára, egy eljövendő napon” (Moróni 1:4). Segíthetsz a tanulóknak meglátni, hogy ezek a tanítások ma minden ember számára értékesek.

Néhány tan és tantétel

  • A papsági szertartásokra feltétlenül szükség van Jézus Krisztus evangéliumában (lásd Moróni 2–6).

  • Azért veszünk az úrvacsorából, hogy megújítsuk az Úrral kötött szövetségeinket (lásd Moróni 4–5).

  • A bűnbánat keresztelkedéshez vezet (lásd Moróni 6:1–3).

  • Őrködnünk kell egymás felett és táplálnunk kell egymást Isten szavával (lásd Moróni 6:4–9).

Javaslatok a tanításhoz

Moróni 1. „Én, Moróni, nem fogom megtagadni a Krisztust”

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg, hány évvel élte túl Moróni a Mormon könyvében feljegyzett utolsó csatát! Hívd fel a figyelmüket a Mormon 6-ra, és kérd meg őket, hogy keressék meg a dátumot a lap alján vagy a fejezet fejlécében (Kr. u. 385). Azután kérd meg őket, hogy keressék meg a dátumot a Mormon könyve utolsó oldalán vagy a Moróni 10 fejlécében (Kr. u. 421). (Moróni legalább 36 évvel túlélte az utolsó csatát.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Moróni 1-et!

  • Mit árul el nekünk ez a fejezet Moróni életének utolsó éveiről?

  • Szerintetek hogyan tartotta meg Moróni a hitét ebben a próbatételekkel teli időszakban?

Oszd meg a következő kijelentést Susan W. Tanner nőtestvértől, aki a Fiatal Nők általános elnökeként szolgált (a mellékelt DVD A is tartalmazza).

„Tudatában vagyok, hogy mi is sokszor érezzük magunkat egyedül és barátok nélkül egy gonosz világban. Néhányan úgy érezzük, hogy »nincs hova men[nünk]«, amint megpróbáltatásainkkal szembenézünk. De ti és én nemcsak túlélhetünk, hanem győzedelmeskedhetünk is, ahogy Moróni tette, erőfeszítéseinkben, hogy kiálljunk az igazság mellett a veszedelmes időkben. Mit tett, amikor egy elhagyatott és ellenséges világgal kellett szembenéznie? Apja utasításait híven követve befejezte az aranylemezek feljegyzéseit. Megismerkedett a próféták írásaival. Mindenekfelett az Úr jövőre vonatkozó ígéreteire támaszkodva kiküzdötte magát a csüggedésből. Azokba a szövetségekbe kapaszkodott, amelyeket Izráel házával kötött Isten, hogy örökre megáldja őket” (lásd Örömhír a Kumóra hegyéről. Liahóna, 2005. máj. 105.).

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el újra a Moróni 1:3-at!

  • Mi gyakorol rátok hatást Moróni szavaiból ebben a versben?

  • Hogyan tehettek szert Moróniéhoz hasonló erős bizonyságra és jellemre?

Moróni 2–6. A papsági szertartásokra feltétlenül szükség van Jézus Krisztus evangéliumában

Oszd csoportokra az osztályt! Kérd meg a csoportokat, hogy nézzék át a Moróni 2–6-ot és a Tan és a szövetségek 20:37–39, 46–60, 68–79-et, és keressenek hasonlóságokat Moróni napjainak egyháza, valamint az utolsó napok egyháza között (a szentírás-utalásokat felírhatod a táblára)! Elegendő idő eltelte után kérd meg az egyik csoportot, hogy nevezzen meg egy hasonlóságot! A válaszukat írd fel a táblára! Azután egyesével kérd meg a többi csoportot is, hogy nevezzenek meg egy-egy hasonlóságot! Válaszaikat írd fel a táblára! Haladjatok csoportról csoportra mindaddig, amíg már senki nem szolgál több meglátással e témát illetően!

  • Mit gondoltok, amikor azt látjátok, hogy a világ történelmének különböző időszakaiban ugyanazok a szertartások és tantételek léteztek az Úr egyházában?

  • Miért lehettek ezek a fejezetek hasznosak Joseph Smith számára, amikor az Úr rajta keresztül visszaállította az egyházát?

Segíts a tanulóknak megérteni, milyen fontos szerepet játszanak a papsági szertartások az Úr egyházában! A következő kérdések segítséget nyújthatnak:

  • Miért fontosak a szertartások Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjainak? (Miközben a tanulók megbeszélik ezt a kérdést, felkérheted őket Boyd K. Packer elnök és Dallin H. Oaks elder kijelentésének a felolvasására a tanulói kézikönyv 388–389. oldaláról. Kérd meg őket, hogy nevezzenek meg legalább két indokot arra, hogy miért fontosak a szertartások! Packer elnök két kijelentését a mellékelt DVD B C is tartalmazza).

  • Miért van szükség papsági felhatalmazásra minden szertartás elvégzéséhez?

  • Hogyan járul hozzá a szimbolizmus a szertartások szent természetéhez?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy a Mormon könyve elsődleges célja az, hogy segítsen nekünk Krisztushoz jönni! Moróni 2–6. fejezetei olyan szertartásokról írnak, amelyek segítenek nekünk Krisztushoz jönni.

Moróni 4–5. Azért veszünk az úrvacsorából, hogy megújítsuk az Úrral kötött szövetségeinket

Moróni 4 és 5 lejegyzi azokat az úrvacsorai imákat, amelyeket az Úr nyilatkoztatott ki egyházának az ősi Amerikában. Az Úr az utolsó napokban is kinyilatkoztatta ugyanezeket az imákat (lásd T&Sz 20:77, 79). Mutass rá, hogy ezek többet jelentenek puszta imáknál – egy szent szertartás két részét képezik! Vannak olyan szertartások, amelyek során az azt végzőknek mindig ugyanazokat a szavakat kell elmondaniuk.

Adj minden tanulónak egy-egy papírlapot! Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg, le tudják-e írni a kenyérre vonatkozó úrvacsorai imát anélkül, hogy belenéznének a szentírásokba! Kérd meg őket, hogy tegyék ugyanezt a vízre vonatkozó úrvacsorai imával!

Olvasd fel az úrvacsorai imákat, hogy a tanulók ellenőrizhessék az általuk leírtak helyességét! Azután kérd meg őket, hogy csendben gondolják át a következő kérdést:

  • Szerinted mennyire vagy áhítatos, amikor veszel az úrvacsorából?

Ha a tanulóknak elegendő idejük volt e kérdés átgondolására, levezethetsz egy beszélgetést a következő kérdések alapján:

  • Mit tehetünk azért, hogy hetente felkészüljünk az úrvacsoravételre?

  • Hogyan emlékeztetnek minket a keresztelési szövetségeinkre az úrvacsorai imák?

Kérd meg a tanulókat, hogy készítsenek keresztutalást a Tan és a szövetségek 20:37 és a Móziás 18:8–10, valamint a Moróni 4–5 között! Javasold, hogy a szentírásaik margójára írják le, mit gondolnak a keresztelőről és az úrvacsoráról!

  • Hogyan erősítheti meg a Mennyei Atyánkkal és Jézus Krisztussal való szövetséges kapcsolatunkat az, ha érdemesen veszünk az úrvacsorából?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak arra, amiről az imént beszélgettetek az úrvacsora vonatkozásában! Kérd meg őket, hogy osszanak meg egyvalamit, amit megtanultak belőle, vagy egy meglátást, amire most tettek szert!

Moróni 6:1–3. A bűnbánat keresztelkedéshez vezet

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 6:1-et!

  • Szerintetek mit jelent olyan gyümölcsöt hozni, ami megmutatja, hogy valaki érdemes a keresztelkedésre?

Hogy segíts a tanulóknak e kérdés megválaszolásában, kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a Moróni 6:2–3-at! Biztasd őket, hogy jelöljék meg a szentírásaikban, mire mondta Moróni, hogy az a „gyümölcs”, amely megmutatja, hogy valaki készen áll belépni a keresztelő vizébe!

  • Hogyan kapcsolódik a bűnbánat a megtéréshez?

  • Hogyan kapcsolódik a bűnbánat Krisztus mindvégig kitartó szolgálatához?

Magyarázd el, hogy mindig is ugyanazok voltak az egyháztagság alapvető követelményei: Jézus Krisztusba vetett hit, bűnbánat, Jézus Krisztus nevének magunkra vételére és a szolgálatára irányuló hajlandóság. Ezek a követelmények ránk is vonatkoznak, még keresztekedésünk és konfirmációnk után is.

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen erőfeszítéseket tesznek a hit gyakorlására, bűneik megbánására, Jézus Krisztus nevének magukra vételére és a szorgalmas szolgálatra! Adhatsz időt a tanulóknak gondolataik leírására.

Moróni 6:4–9. Őrködnünk kell egymás felett és táplálnunk kell egymást Isten szavával

Magyarázd el, hogy a Moróni 6:4-ben Moróni az új egyháztagokkal való törődés felelősségére tanítja az egyház tagjait!

Olvassátok el a tanulókkal a Moróni 6:4-et! Kérd meg a tanulókat, hogy mondják meg, mit tett az egyház Moróni napjaiban az új megtértek segítéséért!

  • Moróni azt mondta, hogy amikor az emberek csatlakoztak az egyházhoz, annak „népe közé számlálták őket; és felírták a nevüket”. Moróni 6:4 szerint miért fontos feljegyzést vezetni az emberek neveiről?

  • Szerintetek mit jelent „Isten jó szavával” táplálni valakit? Hogyan segíthetünk egymásnak „a helyes úton” maradni?

Olvasd fel a következő kijelentést Gordon B. Hinckley elnöktől (1910–2008), az egyház 15. elnökétől (a mellékelt DVD D is tartalmazza):

„Miután megtaláltunk és megkereszteltünk egy új megtértet, annak kihívása áll előttünk, hogy közösségbe fogadjuk őt, és megerősítsük bizonyságát e munka igaz voltáról. Nem tehetjük meg vele, hogy beengedjük a bejárati ajtón, aztán pedig ki a hátsón. Az egyházhoz való csatlakozás nagyon komoly dolog. Mindegyik megtért azzal az ígérettel veszi magára Krisztus nevét, hogy betartja az Ő parancsolatait. Az egyházba való belépés azonban kockázatos tapasztalat lehet. Ha nem szívélyes és erős kezek fogadják a megtértet, ha nem fordulnak felé szeretettel és törődéssel, ő meg fogja kérdőjelezni az általa megtett lépést. Ha nem fogadják őt barátságos kezek és üdvözlő szívek, és nem vezetik tovább az úton, akkor ő elmaradozhat.

Egyáltalán semmi értelme nincs a misszionáriusi munka végzésének, ha nem tartjuk meg ennek az erőfeszítésnek a gyümölcseit. E kettő elválaszthatatlan kell, hogy legyen. Értékesek ezek a megtértek. Minden megtért Isten fia vagy leánya. Minden megtért nagy és komoly felelősséget jelent. Teljes mértékben szükségszerű, hogy törődjünk azokkal, akik részünkké váltak” (Találjátok meg a bárányokat, és tápláljátok a juhokat. Liahóna, 1999. júl. 122.).

Ismételd meg Hinckley elnök kijelentését, mely szerint „egyáltalán semmi értelme nincs a misszionáriusi munka végzésének, ha nem tartjuk meg ennek az erőfeszítésnek a gyümölcseit.”

  • Mit jelent a számotokra ez a kijelentés?

  • Miért jelenthet a megtértek némelyikének nehézséget az, hogy keresztelkedés és konfirmáció után hű és aktív maradjon?

Oszd meg Hinckley elnök szavainak folytatását (a mellékelt DVD E is tartalmazza):

„[M]inden új megtértnek három dologra van szüksége:

1. Egy barátra az egyházban, akihez állandóan fordulhat, aki mellette fog járni, aki válaszolni fog a kérdéseire, aki megérti a problémáit.

2. Egy feladatra. A tevékenységben áll ennek az egyháznak a nagysága. Ez az a folyamat, amely által fejlődünk. […] Természetesen egy új megtért nem fog mindent tudni. Valószínűleg elkövet majd néhány hibát. [Na és?] Mindannyian követünk el hibákat. A tevékenységből származó fejlődés az, ami fontos. […]

3. Minden megtértet »Isten jó szavával kell táplálni« (Moróni 6:4)” (Találjátok meg a bárányokat, és tápláljátok a juhokat. Liahóna, 1999. júl. 122–123.).

  • Hogyan segít valakinek ez a három dolog abban, hogy tevékeny maradjon az egyházban?

  • Mit tehettek, amivel segítetek megadni ezt a három dolgot egyházközségetek új tagjainak, legyen szó újonnan keresztelkedettekről vagy beköltözött tagokról?

Ha vannak olyan tanulók, akik tizenévesként vagy felnőttként csatlakoztak az egyházhoz, kérd meg őket, hogy osszák meg néhány tapasztalatukat, amelyeket új megtértként szereztek! Biztasd őket, hogy beszéljenek róla, milyen kihívásokkal néztek szembe, és mit nyújtott nekik a közösség! Megkérhetsz egy tanulót, hogy olvassa fel a tanulói kézikönyv 391–392. oldaláról azt a történetet, amelyet Hinckley elnök mesélt el (a mellékelt DVD F is tartalmazza).

  • Hogyan segíthetünk mi személy szerint az új megtérteknek abban, hogy az egyházi tevékenységbe való átmenetük zökkenőmentes és örömteli legyen?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy akár új megtértek vagyunk, akár nem, mindannyiunknak szüksége van arra, hogy lelkileg tápláljanak minket és őrködjenek felettünk! Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 6:5–9-et!

  • Miért van szükségünk arra, hogy gyakran találkozzunk? Miként segítettek nektek az egyházi gyűlések, órák és tevékenységek? Mit láttatok másokon, hogyan nyernek erőt, miközben tevékenyen részt vesznek az egyházban?

  • Hogyan áldottak meg titeket olyan gyűlések, amelyeket „a Lélek munkálkodásának módja szerint és a Szentlélek hatalma által vezett[ek]”?

Oszd meg a bizonyságodat azokról az áldásokról, amelyekben minden egyháztag részesül, miközben barátkoznak egymással! Biztasd a tanulókat, hogy keressék meg annak módjait, ahogyan segíthetnek egymásnak Krisztushoz jönni és „a helyes úton” maradni! Biztasd őket, hogy különösen figyeljenek oda arra, hogyan tudják segíteni az új megtérteket!