Felsőfokú hitoktatás
42. fejezet: 3 Nefi 15–17

42. fejezet

3 Nefi 15–17

Bevezetés

Amikor a Szabadító Nefi népét tanította, így utalt magára: „a törvény és a világosság” (3 Nefi 15:9), valamint népének „pásztor[a]” (lásd 3 Nefi 15:17, 21; 16:3). Ezek a megnevezések jobban megértetik velünk a Szabadítónak a nefiták közötti szolgálatát. Mindig is ő volt „a törvény” és „a világosság”, azonban az izráeliták nem voltak hajlandóak a törvény teljessége szerint élni, ezért mindaddig alacsonyabb törvény szerint kellett élniük, amíg készen nem álltak arra, hogy az igaz világossághoz jöjjenek, „amely minden embert megvilágosít” (T&Sz 93:2). Az amerikai földrészen Jézus Krisztus, a Jó Pásztor, tanította „más juhai” (3 Nefi 15:17) egy részét, és arra biztatta őket, hogy kövessék Őt, az igazi világosság forrását.

Ez a szentírásrész szívbe markoló lelki élménnyel zárul, amelyben a Bőség földjén lévő nefitáknak volt részük. Csodálatos alkalom ez arra, hogy bizonyságot tegyél Jézus Krisztus irántunk érzett szeretetéről. Biztathatod a tanulókat, hogy elmélkedjenek és imádkozzanak, ahogyan a Szabadító a nefitáknak is parancsolta, ami segíteni fog felkészülniük a Szabadító és tanításai alaposabb megértésére. A 3 Nefi 17 tanítási ötleteinek megerősítéseként használhatod a Mormon könyve rövidfilmek „Teljes az örömöm” című, négy perces rövidfilmjét (cikkszám 54011).

Néhány tan és tantétel

  • Jézus Krisztus adta és töltötte be Mózes törvényét (lásd 3 Nefi 15:1–10).

  • A Szabadító azt mondta, hogy „más juhai” is hallani fogják a hangját (lásd 3 Nefi 15:11–24; 16:1–6).

  • Az elmélkedés és az imádkozás segít nekünk megérteni Jézus Krisztus szavait (lásd 3 Nefi 17:1–4).

  • A Szabadító könyörülettel és irgalommal van népe iránt (lásd 3 Nefi 17:5–25).

Javaslatok a tanításhoz

3 Nefi 15:1–10. Jézus Krisztus adta és töltötte be Mózes törvényét

Mondd el a tanulóknak a következő szituációt: Képzeljétek el, hogy olyan társadalomban éltek, ahol a törvények nagyon pontosan megszabják, hogyan cselekedjenek az emberek! Aztán eljön az a nap, amikor az embereket arra kérik, hogy új törvény szerint éljenek, amely kevésbé összpontosít az emberek által tett konkrét dolgokra, inkább az emberek tettei mögött meghúzódó szándékokra és a személyes felelősségükre fekteti a hangsúlyt.

  • Milyen hatással lehet ez a törvény arra, ahogyan az emberek cselekednek?

  • Mi határozza meg, hogy kudarcot vallotok vagy sikerrel jártok az új törvény szerinti életben?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 1:24–25-öt!

  • Mely törvényről tudták az emberek, hogy egy napon be fog teljesedni?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 15:1–10-et!

  • E versek olvasásakor mit láttok a Szabadító Mózes törvénye feletti felhatalmazásáról? (A tanulók válaszait sorold fel a táblán!)

  • Szerintetek mire gondolt Jézus Krisztus, amikor azt mondta, hogy Ő „a törvény” és „a világosság”?

  • A Szabadító azt mondta: „Tekintsetek rám” (3 Nefi 15:9). Mit jelent ez számotokra? Milyen szempontból befolyásolja az Úr iránti szeretetünk azt, hogy miként tekintünk Őreá és hogyan követjük Őt?

3 Nefi 15:11–24; 16:1–6. A Szabadító azt mondta, hogy „más juhai” is hallani fogják a hangját

Állíts ki egy földgömböt vagy világtérképet! (Ha a tanulóknak megvan a hármas kiadás, akkor abban a könyv vége felé, az Egyháztörténeti kronológia, térképek és fényképek részben van világtérkép is.) A tanulók keressék meg, hol voltak az Úr újszövetségi juhai! (A Szentföldön, a Közel-Keleten.) Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a János 10:11–16-ot! Azután a tanulók készítsenek keresztutalást e versek és a 3 Nefi 15:16–20 között! Kérd meg őket, hogy keressék meg azon „más juh[ok]” körülbelüli helyét, akikről a János 10-ben beszélt Jézus Krisztus! (Figyelj oda, hogy ne menjetek bele feltételezgetésekbe egy konkrét területtel kapcsolatban!)

  • Mennyit tudtak a zsidók az Úr „más juhai[ról]”?

  • Miért nem mondott el többet Jézus a zsidóknak az Ő „más juhai[ról]”? (Lásd 3 Nefi 15:18–20.)

  • Kik azok a nemzsidók, akikre a 3 Nefi 15:22–23-ban utal a Szabadító?

Oszd meg a nemzsidók szó következő magyarázatát:

„A szentírások szóhasználatában számos jelentése van a nemzsidók szónak. Időnként nem izráelita leszármazású embereket jelöl, időnként nem zsidó leszármazású embereket, időnként pedig olyan nemzeteket, amelyek nem rendelkeznek az evangéliummal, bár előfordulhat, hogy van némi izráelita vér a nép között. Ez utóbbi használat különösen azokra a szavakra jellemző, amelyek a Mormon könyvében és a Tan és a szövetségekben találhatók” (Kalauz a szentírásokhoz: Nemzsidók. scriptures.lds.org).

Olvassátok el a tanulókkal a 3 Nefi 16:1–3-at! Kérdezd meg tőlük, hogy van-e elképzelésük arról, kik lehetnek ezek a „más juh[ok]”?

Javasold, hogy a tanulók készítsenek keresztutalást a 3 Nefi 16:1–3, valamint a 2 Nefi 10:22; a 29:12–14; és a 3 Nefi 17:4 között!

Oszd meg a következő kijelentést Bruce R. McConkie eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Nem látogatta-e meg Jézus őket [Izráel más törzseit], miután már szolgált a nefiták között? Válasz: De igen, természetesen, egy vagy több helyen is, ahogyan az céljainak megfelelt. Ugyanúgy összegyűjtötte őket, ahogyan a nefitákat is összegyűjtötte a Bőség földjén, hogy hallhassák a hangját, és érezhessék a szögek nyomait a kéz- és lábfejein. Ez nem is lehet kérdéses” (The Millennial Messiah: The Second Coming of the Son of Man [1982], 216; kiemelés az eredeti szerint).

3 Nefi 16:8–20. A Szabadító figyelmeztette az utolsó napokban élő embereket

Írd fel a táblára a következő kérdéseket:

Mi hoz csapásokat a nemzsidókra és Izráel gyermekeire is?

Mi történik az utolsó napokban azokkal, akik nem bánják meg a bűneiket?

Milyen áldásokat kapnak azok, akik bűnbánatot tartanak?

Oszd két fős csoportokra az osztályt! Mindenki nézze át a 3 Nefi 16:8–20-at, a párok egyik fele keressen a nemzsidóknak szóló figyelmeztetéseket és ígéreteket, másik fele pedig Izráel gyermekeinek szóló figyelmeztetéseket és ígéreteket! Kérd meg őket, hogy közösen dolgozva válaszolják meg a táblán lévő kérdéseket! Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg az osztállyal, amit találtak!

3 Nefi 17:1–4. Az elmélkedés és az imádkozás segít nekünk megérteni Jézus Krisztus szavait

Kérd meg a tanulókat, hogy vizsgálják meg a 3 Nefi 17:1–3-at! Javasold, hogy jelöljék meg azokat a szavakat, amelyek leírják, hogyan érthetjük meg az Úr szavait! Kérd meg őket, hogy mondják el a válaszaikat!

  • Hogyan vonatkozhatnak ezek a versek valakire, aki felsőfokú hitoktatásra jár; úrvacsorai gyűlésen vesz részt; elmegy a templomba? Hogyan vonatkozhatnak a személyes szentírás-tanulmányozásra?

  • Miért van szükség elmélkedésre az evangélium alaposabb megértéséhez?

3 Nefi 17:5–25. A Szabadító könyörülettel és irgalommal van népe iránt

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 17:5–15-öt! Kérd meg a tanulókat, hogy mondják meg, milyen jellemvonásokat tanúsított az Úr, míg a nép között volt! Válaszaikat sorold fel a táblán! A válaszok között ott lehetnek a következők:

  1. Könyörületes (lásd 6. vers).

  2. Irgalmas (lásd 7. vers).

  3. Észreveszi a szükségleteinket (lásd 8. vers).

  4. Hatalommal bír (lásd 9. vers).

  5. Szereti a kisgyermekeket (lásd 11. vers).

  6. Gyűlöli a bűnt (lásd 14. vers).

  7. Az Atyához imádkozott (lásd 15. vers).

Olvasd fel a következő kijelentést Ezra Taft Benson elnöktől (1899–1994), az egyház 13. elnökétől:

„Az a legnagyobb, legáldottabb és legörömtelibb, akinek élete a legjobban megközelíti Krisztus példáját. Ennek semmi köze a földi gazdagsághoz, hatalomhoz vagy tekintélyhez. A nagyság, az áldottság, az örömteliség egyetlen igazi fokmérője az, hogy az illető élete mennyire közelíti meg a Mesterét, Jézus Krisztusét” (“Jesus Christ—Gifts and Expectations,” Ensign, Dec. 1988, 2).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa el a 16–25. verseket, miközben a többi tanuló elgondolkozik az ott leírt szent eseményeken! Kérd meg a tanulókat, hogy képzeljék el, milyen lehetett ott lenni a Szabadító látogatásakor! Azután a beszélgetés vezetésénél felhasználhatsz néhányat – vagy akár mindet – a következő kérdések közül:

  • Szerintetek milyen érzés lett volna az, ha tanúi vagytok ezeknek az eseményeknek?

  • Milyen hatással lett volna ez rátok?

  • Az élmény mely része tette volna rátok a legnagyobb benyomást? Miért?

A Szabadító kisgyermekek iránti szeretetének kihangsúlyozásához kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a Máté 19:13–14-et!

  • Mit tanulhatunk a Szabadító kisgyermekek iránti viselkedéséből?

Kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg a gondolataikat vagy érzéseiket erről a történetről!

Megoszthatod a kisgyermekek iránti szeretet napjainkból vett példáját is, amelyet Eduardo Ayala elder mesélt a Hetvenektől:

„A gyermekek iránti szeretet egyik legnagyszerűbb megnyilvánulását akkor láttam, amikor cövekelnökként szolgáltam Chilében. Spencer W. Kimball elnök egy területi konferenciára Chilébe látogatott. Az egyház tagjai négy országból egy körülbelül tizenötezer férőhelyes stadionban gyűltek össze. Megkérdeztük Kimball elnököt, hogy mit szeretne csinálni a konferencia után. Könnyes szemmel válaszolta: »Szeretném látni a gyermekeket.« Az egyik papsági vezető a mikrofon segítségével bejelentette, hogy Kimball elnök szeretne kezet fogni a stadionban lévő minden egyes gyermekkel, vagy megáldani őket. Az emberek teljesen megdöbbentek – nagy csönd lett. Kimball elnök mintegy kétezer gyermeket üdvözölt egyesével, sírva fogott kezet velük, puszilta meg őket vagy tette kezeit a fejükre és áldotta meg őket. A gyermekek nagyon tisztelettudóak voltak, reá néztek és ők is sírtak. Kimball elnök azt mondta, még életében nem érzett ilyen lelkiséget. Óriási jelentőségű pillanat volt ez minden ott lévő egyháztag életében” (in Janet Peterson and Eduardo Ayala, “Friend to Friend,” Friend, Mar. 1996, 6–7).