Felsőfokú hitoktatás
41. fejezet: 3 Nefi 12–14

41. fejezet

3 Nefi 12–14

Bevezetés

Ez a szentírásrész tartalmazza azt a beszédet, amelyet a feltámadt Krisztus mondott a népnek a Bőség földjén. Ez a beszéd, amely nagyon hasonlít a Máté 5–7-ben feljegyzett hegyi beszédhez, olyan tantételeket tartalmaz, amelyek megmutatják, hogyan kövessük a Szabadítót és érjük el a következő életben a tökéletességet. Harold B. Lee elnök (1899–1975), az egyház 11. elnöke azt tanította, hogy ebben a beszédben „a Mester valamelyest megjelenítette előttünk saját jellemét, amely tökéletes volt, …és ennek megtételével modellt állított saját életünkhöz” (Az egyház elnökeinek tanításai: Harold B. Lee [2000]. 199–200.).

E kézikönyv legtöbb fejezetéhez hasonlóan ez a fejezet is több anyagot tartalmaz, mint amennyit egy óra alatt át tudtok beszélni. Válaszd ki azokat a tanítási ötleteket, amelyek leginkább megfelelnek a tanulóid szükségleteinek!

Néhány tan és tantétel

Javaslatok a tanításhoz

3 Nefi 12:1–12. A boldogmondások irányvonalakat adnak a boldogság elnyeréséhez

Magyarázd el, hogy a 3 Nefi 12:3–12 (és Máté 5:3–12) tanításait gyakran nevezik boldogmondásoknak. Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzanak a tanulói kézikönyv 308. oldalára, és olvassák el a 3 Nefi 12:3–12 szövegmagyarázatának első bekezdését! Kérd meg őket, hogy nézzék meg a boldogmondások szó jelentését! Kérdezd meg tőlük, szerintük miért kezdődik a boldogmondások mindegyike az áldottak szóval!

Adj időt a tanulóknak, hogy csendben megvizsgálják a 3 Nefi 12:3–12-t! Javasold, hogy e versekhez nézzék meg a tanulói kézikönyv meglátásait! Kérd meg őket, hogy sorolják fel ezekből a versekből azokat a tulajdonságokat vagy helyzeteket, amelyek boldogságot eredményezhetnek! Azután oszd a tanulókat kis csoportokra, és osszák meg egymással a meglátásaikat, valamint beszéljék meg, hogyan irányíthatják életünket ezek a tulajdonságok és helyzetek! A csoportokból egy-egy tanuló foglalja össze az osztály egészének a csoportjuk meglátásait! Sorold fel a táblán a tanulók ötleteit! Megoszthatod Harold B. Lee elnök azon meglátását, mely szerint négy boldogmondás a személyes életünkről és Istennel való kapcsolatunkról szól, négy pedig a másokkal való kapcsolatunkról (lásd Decisions for Successful Living, 54–62).

A tanulók olvassák fel a 3 Nefi 12:3–12 szövegmagyarázatának második bekezdését (a tanulói kézikönyv 308. oldaláról)!

  • Hogyan épít minden egyes boldogmondás az azt megelőzőre?

3 Nefi 12:13–16. Legyünk mi „a földnek sója” és más emberek „világossága”!

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 12:13-at! Mutass meg egy sótartót! Kérd meg a tanulókat, hogy hasonlítsák össze azt, amire a sót használjuk, azzal, amilyen hatással mások életére lehetnek az utolsó napi szentek!

Kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel a Tan és a szövetségek 101:39-et! Hívd fel a tanulók figyelmét a szövetségek megkötése és a közötti kapcsolatra, hogy legyünk „a földnek sója”! Mutass rá, hogy a só nemcsak ízletesebbé teszi az ételt, de képes azt is megakadályozni, hogy megromoljon.

  • Ha betartjuk az Úrral kötött szövetségeinket, azzal hogyan segíthetünk abban, hogy mások ne „romoljanak meg” lelki értelemben?

Olvasd fel Carlos E. Asay elder kijelentését a tanulói kézikönyv 310. oldalán (a mellékelt DVD A is tartalmazza). Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit kell tenniük „ízük” megőrzéséért?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 12:14-et! Tegyél ki egy elem- vagy más lámpát! Kérdezd meg a tanulóktól, milyen szempontból lehet mások számára világosság az utolsó napi szentek élete!

Miután a tanulók válaszoltak, tegyél az asztalra egy zseblámpát vagy meggyújtatlan gyertyát (ne felejtsd el, hogy egyházi épületben nem szabad meggyújtani) úgy, hogy az felfelé nézzen! Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 12:15-öt! A zseblámpára vagy a meggyújtatlan gyertyára boríts rá valamit, például egy dobozt!

  • Végül mi történik a gyertya lángjával, ha a gyertyát letakarjuk?

  • Hogyan rejthetjük el szándékosan vagy akaratlanul a világosságunkat?

Olvassátok el a 3 Nefi 12:16-ot!

  • Miként engedhetjük meg világosságunk ragyogását, anélkül, hogy kevélyek lennénk? (Lásd még 3 Nefi 18:24.)

3 Nefi 12:17–47. Jézus Krisztus a Törvényhozó

Óra előtt készíts elő öt különböző papírlapot! Az egyes papírlapokra írj fel egyet-egyet a következő szentírás-utalásokból és kérdésekből:

  1. 3 Nefi 12:21–26. Hogyan kapcsolódik bántó tettekhez a harag?

  2. 3 Nefi 12:27–30. Hogyan kapcsolódnak tetteinkhez a gondolataink?

  3. 3 Nefi 12:33–37. Ezekben a versekben a Szabadító arra tanít, hogy mindig tartsuk be a szavunkat. Hogyan tisztíthatja meg életét a tisztességtelenségtől az, aki tisztességtelen?

  4. 3 Nefi 12:38–42. Milyen következményei lehetnek annak, ha valaki bosszút áll valaki más bántó szavaiért vagy tetteiért?

  5. 3 Nefi 12:43–46. Milyen hatással van ránk az, ha rossz érzések vannak bennünk mások iránt?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 12:19-et!

  • Ki adta Mózes törvényét?

Írd fel a táblára: Jézus Krisztus a Törvényhozó!

Magyarázd el, hogy a 3 Nefi 12:21–47-ben a Szabadító megemlíti Mózes törvénye hagyományos értelmezésének elemeit, majd egy magasabb törvényre tanít! Segíts a tanulóknak meglátni, hogy amikor ezekben a versekben a „hallottátok, hogy megmondták a régiek”, vagy a „meg van írva” kifejezéseket használja, akkor Mózes törvényének régi értelmezését mutatja be. Amikor viszont így szól: „Ám én azt mondom nektek”, akkor egy magasabb törvényről kezd el beszélni.

Oszd öt csoportra az osztályt! Mindegyik csoportnak adj oda egyet az óra előtt elkészített papírlapokból (lásd ennek a tanítási ötletenek az elejét)! Kérd meg őket, hogy olvassák el együtt a szentírást, és beszéljék meg a hozzá kapcsolódó kérdést! Néhányhoz további segítség található a tanulói kézikönyv 310–311. oldalán. Kérd meg az egyes csoportokat, hogy készüljenek egy osztály előtti bemutatóra, amelyben:

  1. Felolvassák a szentírást.

  2. Összefoglalják Mózes törvényének e részben szereplő értelmezését.

  3. Megválaszolják a papíron található kérdést.

  4. Javaslatot tesznek arra, mit kell tennünk életünkben azért, hogy a magasabb törvényt kövessük.

(A 43. verssel kapcsolatban jegyezd meg, hogy az Ószövetség sehol nem jegyez fel olyan törvényt Mózestől, amely feljogosítja az embert, hogy szeresse felebarátját, de gyűlölje ellenségét. Ez valószínűleg olyan elképzelés, amely Mózes napjai után férkőzött be Izráel házába, majd elfogadták a Mózes törvényéhez kapcsolódó filozófia részeként.)

3 Nefi 12:48. Tökéletessé válhatunk

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 12:48-at!

  • Hogyan tudjuk betartani ezt a parancsolatot? (További meglátásokért hívd fel a tanulók figyelmét James E. Faust elnök kijelentésére a tanulói kézikönyv 313. oldalán!)

Kérj meg egy tanulót, hogy jöjjön ki az osztály elé! Magyarázd el, hogy a következő személtetésben az osztály előtt lévő terület, ahol most a tanuló áll, azt jelképezi, ahol most tart a tökéletesség elérésére irányuló erőfeszítéseiben, az osztály hátsó fala pedig a tökéletességet jelképezi! Kérd meg a tanulót, hogy tegyen egy lépést az osztályterem hátsó része felé!

  • Elérte a tökéletességet?

  • Vajon kárba vesző lépés volt, mert nem juttatta el őt a tökéletességhez?

  • Hogyan fogja elérni valaha is a tökéletességet?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy ha el akarjuk érni végső célunkat, a tökéletességet, akkor lépésről lépére kell haladnunk! Ennek összefoglalásaként olvasd fel a következő kijelentést Joseph Smith prófétától:

„Amikor létrát másztok, az alján kell kezdenetek, és lépésről lépésre kell felfelé haladnotok, míg el nem éritek a tetejét; így van ez az evangélium tantételeivel is – az elsővel kell kezdeni, és továbbhaladni mindaddig, amíg meg nem tanuljátok a felmagasztosulás összes tantételét. Az azonban jóval a fátyol átlépése után fog megtörténni, hogy mindet megtanuljátok” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 281.).

Ha úgy érzed, hogy a tanulóknak további biztatásra van szükségük a Szabadító tökéletességre szólító parancsa vonatkozásában, megkérheted őket, hogy olvassák el Spencer W. Kimball elnök kijelentését a tanulói kézikönyv 313. oldalán.

Mielőtt befejezitek ezt a beszélgetést, segíts a tanulóknak megérteni, hogy a tökéletesség eléréséhez hitet kell gyakorolnunk Jézus Krisztusban és az Őáltala hozott engesztelésben, és Őhozzá kell jönnünk! Még ha meg is teszünk mindent, ami tőlünk telik, erőfeszítéseink az engesztelés hatalma nélkül nem lesznek elegendőek. Amikor megosztod ezt az igazságot, elolvastathatod a tanulókkal a Moróni 10:32–33-at és a Tan és a szövetségek 76:50–53, 69–70-et. Kérd meg a tanulókat, hogy írják körül, milyen kapcsolatban áll egymással Isten kegyelme és az, hogy elérjük-e a tökéletesség célját!

3 Nefi 13:1–6, 16–18. Megfelelő indítékokkal kell az evangélium szerint élnünk

Írd fel a táblára az alábbi szentírás-utalásokat:

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban ezeket a szentírás-utalásokat, és készüljenek fel arra, hogy beszéljenek a jelentésükről (elmagyarázhatod nekik, hogy az alamizsna szó adományokra utal, például a szegények megsegítésére felajánlott pénzre vagy ételre). Minden verscsoporttal kapcsolatban tedd fel a következő kérdéseket:

  • Mire figyelmeztetett a Szabadító azzal kapcsolatban, ahogyan alamizsnát adunk (vagy ahogyan imádkozunk, illetve ahogyan böjtölünk)?

  • Milyen példái vannak a szegények helyénvaló megsegítésének (vagy az imádkozás, illetve a böjtölés helyénvaló módjának)?

Ha úgy érzed, hogy a tanulóknak további beszélgetésre van szükségük a parancsolatok megfelelő indítékokkal való betartásáról, megkérheted őket, hogy olvassák el a Moróni 7:6–9-et, valamint Dallin H. Oaks elder kijelentését a tanulói kézikönyv 394–395. oldalán.

3 Nefi 13:7–13. A Szabadító megtanította nekünk, hogyan imádkozzunk

Nézzétek át a Szabadító tanácsát az imáról – kérj meg tanulókat, hogy egymást versenként váltva olvassák fel a 3 Nefi 13:7–13-at! Kérd meg a tanulókat, hogy az egyes versek elolvasása után saját szavaikkal mondják el az adott versben található tantételt vagy tantételeket! Azután kérdezd meg, hogy szeretne-e még valaki további meglátásokat vagy személyes tapasztalatokat fűzni az adott vershez!

3 Nefi 13:19–24. „Senki sem szolgálhat két mestert”

Írd fel a táblára a következő kijelentést Marion G. Romney elnöktől (1897–1988) az Első Elnökségből (idézve “The Price of Peace,” Ensign, Oct. 1983, 6):

„Vannak, akik úgy próbálják meg szolgálni az Urat, hogy közben ne sértsék meg az ördögöt.” Marion G. Romney

  • Szerintetek mit jelent ez a kijelentés?

  • Miben hasonlít ez a kijelentés a 3 Nefi 13:24-hez?

Oszd meg James E. Faust elnök (1920–2007) következő tanácsát:

„Sokan próbálunk ma két mestert szolgáni – az Urat és saját önző érdekeinket – úgy, hogy közben ne sértsük meg az ördögöt. Isten, a mi Örökkévaló Atyánk hatása arra bizat, arra kér minket és azt sugalmazza nekünk, hogy Őt kövessük. Ezzel szemben Sátán hatalma arra biztat, hogy ne higgyünk, és hagyjuk figyelmen kívül Isten parancsolatait

[Marion G.] Romney elder [azt tanította]: »A [halandó ember] döntéseinek ’mindent vagy semmit’ következményei vannak. Nem menekülhet el az egymással szemben álló hatalmak befolyásától. Mindenképp vezeti őt az egyik, vagy a másik. Istentől kapott szabad önrendelkezése hatalmat és lehetőséget ad neki a választásra. Azonban választania kell. És nem teheti meg, hogy egyszerre mindkettőt szolgálja«” (“Serving the Lord and Resisting the Devil,” Ensign, Sept. 1995, 2, 4; lásd még Conference Report, Oct. 1962, 94).

3 Nefi 13:25–34. „Először Isten királyságát és az ő igazlelkűségét” kell keresnünk

Magyarázd el, hogy a Szabadító a 3 Nefi 13:25–34-ben tizenkét nefita tanítványának adott utasításokat, akiknek minden idejüket az egyházi szolgálatnak kellett szentelniük, a 3 Nefi 13:33-at azonban minden egyháztag alkalmazhatja az életében.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 13:33-at!

  • Mit jelent ez számotokra? (Biztass egynél több válaszadásra!)

3 Nefi 14. Jézus Krisztus követői meghallják és megteszik, amit mond

Egyik kezedben tarts egy követ, a másikban pedig homokot! Engedd, hogy a homok leperegjen az ujjaid közt!

  • E két anyag közül inkább melyikre építenétek házat? Miért?

Rövid megbeszélés után kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 14:24–27-et!

  • A Szabadító szerint milyen két dolgot teszünk meg akkor, ha bölcsek vagyunk?

  • Miért van mindkettőre szükségünk ahhoz, hogy örök életet nyerjünk?

Írd fel a táblára:

A Szabadító ezt mondta a 3 Nefi 14-ben:

Utasítsd a tanulókat, hogy olvassák el magukban a táblára felírt nyolc szentírásrész mindegyikét! Mondd el nekik, hogy mindegyik részben tanácsol valamit a Szabadító egy bizonyos igazlelkű viselkedésformáról. Miután volt idejük a részek tanulmányozására, kérd meg őket, hogy mondják meg, milyen igazlelkű viselkedésformákat követel meg Jézus az Őt követőktől! (1–2. vers: igazlelkű ítélkezés; 3–5. vers: inkább a saját hibáinkra összpontosítsunk, ne mások hibáira; 6. vers: mutassunk tiszteletet az iránt, ami szent; 7–11. vers: keressünk személyes kinyilatkoztatást kérdéseink megválaszolására; 12. vers: bánjunk úgy másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak; 13–14. vers: válasszuk az örök élethez vezető evangéliumi ösvényt; 15–20. vers: kövessünk igaz prófétákat; 21–23. vers: tegyük Isten akaratát!)

Oszd nyolc csoportra az osztályt! Bízd meg az egyes csoportokat, hogy készítsenek rövid előadást a fent felsorolt igazlelkű viselkedésmódok valamelyikéről! Az előadások ne tartsanak tovább két-három percnél! Az egyes előadásokban benne lehetnek a következő dolgok:

  1. Az igazlelkű viselkedésmód megnevezése.

  2. Az alapművek valamelyikéből idézett szentírás, amely segít nekünk az adott igazlelkű viselkedés alaposabb megértésében.

  3. Napjainkból hozott példa az adott igazlelkű viselkedésmód fontosságára, valamint annak életünkben játszott szerepére.

  4. Személyes bizonyság az adott igazlelkű viselkedésről, valamint annak áldásairól, ha életünk részévé tesszük azt.

Amikor a csoportok előadják, amivel készültek, sorold fel a táblán az igazlelkű viselkedésmódokat! Ha nem praktikus a táblára írni ezeket, akkor készíts az óra előtt posztert és a tedd ki a tanításnak ezen a pontján!

Kérd meg a tanulókat, hogy magukban mindannyian válasszanak ki egy igazlelkű viselkedésmódot, amelyre összpontosítani fognak! Időt adhatsz a tanulóknak arra, hogy a jegyzetfüzetükbe vagy egy papírra feljegyezzék gondolataikat és a fejlődésükkel kapcsolatos céljaikat.

Az előző tanítási ötlet áttekintéseként és a lecke egészének összefoglalásaként felolvashatjátok a Szabadító beszédének végét, amely a 3 Nefi 14:24–27-ben található. Oszd meg a bizonyságodat arról, hogy miért fontos biztos alapra építeni! Biztasd a tanulókat, hogy fogadják meg a Szabadító tanácsát, és hallják és tegyék meg, amit mond (lásd 24. vers)! Arra is megkérheted a tanulókat, hogy énekeljék el az „Isten gyermeke vagyok” kezdetű himnuszt (Himnuszok, 189.), amely emlékezteti őket, hogy miért akarjuk követni az e beszédben álló tantételeket.

3 Nefi 14:6. Gonddal kell kezelni „azt, ami szent”

Kérdezd meg a tanulóktól, hogy szerintük mit jelent a 3 Nefi 14:6-ban található szimbólum! Javasold, hogy készítsenek keresztutalást a 3 Nefi 14:6 és a Tan és a szövetségek 63:64 között! Magyarázd el, hogy az, „ami szent” (3 Nefi 14:6), bármi lehet, ami különleges lelki természetű dolog, például imára kapott válasz, papsági áldás, személyes kinyilatkoztatás, szent élmény stb.!

  • Milyen veszélyt rejt magában az, ha olyanokkal beszélgetünk szent élményekről, akik nem tudják vagy nem akarják megérteni azokat?

  • Hogyan vonatkozhat szent élmények megosztására a Tan és a szövetségek 63:64-ban rejlő tanács?

3 Nefi 14:12. Az aranyszabály

Olvassátok el a 3 Nefi 14:12-t, amelyet aranyszabályként ismerünk!

  • Hogyan tükrözi az aranyszabály a Szabadító beszédének más tantételeit?

Kérd meg a tanulókat, hogy meséljenek olyan alkalmakról, amikor hasznukra vált ez a tantétel!