Felsőfokú hitoktatás
33. fejezet: Alma 43–51


33. fejezet

Alma 43–51

Bevezetés

Időnként az igazlelkű embereknek harcolniuk kell Istentől kapott jogaik megvédéséért. A Mormon könyve történetének egy kritikus időszakában az Úr Moróni kapitányt és más nagyszerű embereket nevelt fel a népnek, hogy vezessék őket szabadságjogaik megvédésében. Ezra Taft Benson elnök (1899–1994), az egyház 13. elnöke azt mondta: „A Mormon könyvéből megtudjuk, hogyan élnek Krisztus tanítványai háborús időkben” (in Conference Report, Oct. 1986, 5; vagy Ensign, Nov. 1986, 7).

Vezetőik által inspirálva a nefiták megtanulták, hogyan harcoljanak megfelelő módon a vallásukat, szabadságukat és családjaikat fenyegető erők ellen (lásd Alma 46:12). Ha a tanulók összevetik a Moróni kapitányhoz hasonló igazlelkű, alázatos vezetők indítékait és módszereit az Amalikiáshoz hasonló gonosz és hataloméhes emberek indítékaival és módszereivel, megtanulhatják értékelni egyházi vezetőik igazlelkű indítékait. Azt is megtanulhatják, hogy mindig, még háború vagy más megpróbáltatások idején is legyenek szilárdak „a Krisztusba vetett hitben” (Alma 48:13).

Néhány tan és tantétel

  • A Mormon könyve háborús beszámolóinak tanulmányozása segíthet nekünk felkészülni napjaink ütközeteire (lásd Alma 43–51).

  • A viszály és a széthúzás pusztító erők (lásd Alma 43:4–8; 46:1–10; 50:21–35; 51:1–27).

  • Igazlelkűségünk felvértez minket Sátán hatalmával szemben (lásd Alma 48).

  • Az Isten iránti hűség boldogságot eredményez, még a zavaros időkben is (lásd Alma 49:25–30; 50:1–23).

Javaslatok a tanításhoz

Alma 43–51. A Mormon könyve háborús beszámolóinak tanulmányozása segíthet nekünk felkészülni napjaink ütközeteire

Ezek a fejezetek tele vannak olyan tantételekkel, amelyek háborús időkben segíthetnek az utolsó napi szenteknek Jézus Krisztus tanítványaiként élni. A fizikai csaták beszámolóiban található tantételek között vannak olyanok is, melyek a gonoszság ellen folytatott lelki háborúban is alkalmazhatók.

Ennek a résznek az első tanítási ötletét úgy állítottuk össze, hogy segítsen a tanulóknak beazonosítani azokat a tantételeket, amelyek utat mutatnak nekik a gonosz erőkkel szembeni mindennapos ütközeteikben, a második tanítási ötletet pedig úgy, hogy segítsen nekik beazonosítani azokat a tantételeket, amelyek utat mutatnak nekik, ha háborúval néznek szembe.

A tanulók olvassák el a 2 Nefi 9:10, 12-t; az Alma 42:9-et; és a Máté 10:28-at!

  • Ezekben a versekben kétféle halálról is szó van. Melyek ezek?

  • Miért komolyabb dolog a lélek sérülése a fizikai test halálánál?

Magyarázd el, hogy a Mormon könyve fizikai csatái leírásainak tanulmányozása során levonhatunk lelki tanulságokat! Mondj példát arra, hogy miként azonosíthatók be lelki igazságok valamely evilági dolog leírásában! Megkérhetsz például egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 43:19–20-at és 50:1-et, azután megkérheted az osztályt, hogy keressen lelki tantételt annak leírásában, ahogyan Moróni kapitány felkészíti seregeit az ütközetre. Felteheted a következő kérdéseket:

  • Hogyan készítette fel Moróni kapitány az embereit saját maguk megvédésére?

  • Mi az, amit mindennap megtehetünk azért, hogy készen álljunk a lelki csatákra?

Adj lehetőséget az osztálynak, hogy a lent felsorolt szentírások segítségével lelki igazságokat keressenek! Oszd a tanulókat kis csoportokra! Utasítsd az egyes csoportokat, hogy osszák fel egymás között egyenlően a felsorolt szentírásokat! Minden tanuló tanulmányozza a neki kiadott szentírásokat, és keressen olyan tantételeket, amelyek napjainkban alkalmazhatók! Kérd meg őket, hogy minden tanuló osszon meg legalább egy szentírásbeli meglátást a csoporttársaival! Miután a tanulók csoportokban már beszélgettek, kérj önkénteseket, akik csoportjuk meglátásait megosztják az osztály egészével!

Alma 43:9; 48:10

Alma 46:11–13, 20

Alma 43:23–26

Alma 48:7–9

Alma 43:48–50

Alma 49:3–5

Alma 44:1–5

Alma 49:30

Alma 45:20–22

Alma 50:1–7

Írd fel a táblára a következő kérdéseket és szentírás-utalásokat:

Mikor jogos a háború? (Lásd Alma 43:9, 45–47; 48:14.)

Mi a megfelelő hozzáállás a vérontást illetően? (Lásd Alma 48:23–24; 61:10–11.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a kérdések utáni verseket! Azután kérd meg őket, hogy mondják el, hogyan válaszolnák meg a kérdéseket!

Rámutathatsz, hogy az utolsó napi próféták kijelentései szerint az igazlelkű embereknek időnként kötelességük megvédeni a családjaikat és másokat. Gordon B. Hinckley elnök (1910–2008), az egyház 15. elnöke, az egyik általános konferencián az Alma 43:45–47-et és 46:12–13-at idézte, majd azt mondta:

„Ezekből és más írásokból tisztán láthatjuk, hogy vannak idők, amikor a nemzeteknek indokolt, sőt [kötelességük], hogy családjaikért és szabadságukért harcoljanak a zsarnokság, a fenyegetés és az elnyomás ellen” (Liahóna, 2003. máj. 80.).

Hinckley elnök világosan megmondta, hogy időnként harcolnunk kell. Mindazonáltal segíts a tanulóknak megérteni, hogy mielőtt az emberek háborúba kezdenek, mindent meg kell tenniük annak elkerülésére ! Ehhez oszd meg az Első Elnökség kijelentését a tanulói kézikönyv 251. oldalán!

Alma 43:4–8; 46:1–10; 50:21–35; 51:1–27. A viszály és a széthúzás pusztító erők

Mondd el, hogy a szentírások sok helyen óvnak a viszálykodástól!

  • Szerintetek miért kell minket újra és újra figyelmeztetni a viszálykodás veszélyeire?

Magyarázd el, hogy ezek a fejezetek a Mormon könyvében nemcsak óvnak a viszálykodástól, hanem el is mondják a viszálykodás veszélyeit. A viszálykodásnak ezekben a fejezetekben leírt esetei hitehagyást példáznak – amikor az emberek fellázadnak az igazság és az egyház ellen.

  • Hogyan kapcsolódik a széthúzás vagy az elpártolás a viszálykodáshoz?

Mutasd meg a viszálykodás pusztító erejét – oszd négy csoportra az osztályt, és kérd meg az egyes csoportokat, hogy olvassanak el egyet-egyet a következő szentírásrészek közül: (1) Alma 43:4–8; (2) Alma 46:1–10; (3) Alma 50:21–35; (4) Alma 51:5, 9, 12, 19, 22–23, 26–27. Kérd meg őket, hogy az egyes részekben keressék meg a viszály forrásait és a viszály következményeit! Néhány perc elteltével kérj fel mindegyik csoportból egy-egy tanulót, hogy foglalja össze a csoport meglátásait! A tanulók válaszait felírhatod a táblára. A felsorolás lehet valami ehhez hasonló:

Szentírás

A viszály forrásai

A viszály következményei

Alma 43:4–8

Zerahemna, a zorámiták és az amalekiták

  1. Folyamatos háborúk a lámániták és a nefiták között

  2. A gyűlölködés és a harag egyre növekvő érzése a lámánitákban és a hozzájuk csatlakozókban

Alma 46:1–10

Amalikiás és követői

  1. Sok ember elszakadt a nefitáktól és az egyháztól

  2. Amalikiás egyre növekvő hatalma, amely sokakat rávett arra, hogy felejtsék el az Urat és tegyenek gonosz dolgokat

Alma 50:21–35

Moriánton és népe

  1. Moriánton rosszul bánt egy szolgálóleánnyal

  2. Csata, amelyben sokan meghaltak

Alma 51:5, 9, 12, 19, 22–23, 26–27

A királypártiak és Amalikiás

  1. 4000 szakadár, valamint ismeretlen számú nefita katona meghal, más szakadárokat pedig börtönbe vetnek

  2. Amalikiás elfoglal egy nefita várost

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 11:29-et az osztálynak!

  • Milyen tekintetben gyengíti meg a viszálykodás a családokat, a közösségeket és a nemzeteket?

  • Mit találtatok, ami segít az embereknek a viszálykodás és a széthúzás legyőzésében?

A széthúzásra példát látunk az Alma 47-ben. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 47 fejlécét, egy másikat pedig, hogy olvassa fel az Alma 47:36-ot!

  • Mit jelez a fejezet fejléce, minek a megtételére volt hajlandó Amalikiás azért, hogy hatalomhoz jusson?

  • Szerintetek miért van az, hogy az igazságtól elszakadók gyakran „makacsabbak” lesznek azoknál, akik soha nem ismerték az igazságot? (Lásd még Alma 24:30.)

Oszd meg Neal A. Maxwell elder kijelentését a tanulói kézikönyv 256. oldalán!

  • Milyen meglátásokat osztott meg Maxwell elder a széthúzás veszélyeiről?

Alma 48. Igazlelkűségünk felvértez minket Sátán hatalmával szemben

Kérd meg a tanulókat, hogy nevezzenek meg néhány hőst!

  • Milyen hősi jellemvonásaik és képességeik vannak ezeknek az embereknek? (A beszélgetés vezetése során tartsd szem előtt, hogy e rész célja az, hogy kiemeljétek, milyen jellemvonásai és tulajdonságai voltak Moróni kapitánynak Jézus Krisztus követőjeként! Gyorsan térjetek rá Moróni kapitányra!)

Mondd el, hogy Moróni kapitányt már fiatalon kinevezték az összes nefita hadsereg parancsnokává, hogy védje meg népét egy erős ellenségtől (lásd Alma 43:16–17). Írd fel a táblára:

Ha minden ember olyan volna, mint Moróni…

Kérd meg a tanulókat, hogy kutassák át az Alma 48:11–13, 17–18-at, és azonosítsák be azokat a jellemvonásokat, amelyek hőssé teszik Moróni kapitányt! Válaszaikat sorold fel a táblán!

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 48:14–16-ot!

  • Milyen hatással volt Moróni jellemére a Krisztusba vetett hite? Milyen hatással volt a hite a népe megvédésére irányuló erőfeszítéseire?

  • Mormon azt mondta, hogy ha minden ember olyan volna, mint Moróni kapitány, akkor „az ördögnek soha többé nem lenne hatalma [a szívük] felett” (Alma 48:17). Miért van ez így?

  • Az Alma 48:19–20 szerint milyen tekintetben hasonlított Morónihoz Hélamán és testvérei?

Biztosítsd a tanulókat arról, hogy ők is élhetnek olyan életet, melynek során fel lesznek vértezve Sátán hatása ellen, és segíteni tudnak szeretteiknek ugyanezen védelem elnyerésében.

A beszélgetés vezetéséhez használd a tanulói kézikönyv 255. oldalán található táblázatot! Ez a táblázat összehasonlítja Morónit és Amalikiást. Amikor a tanulók elolvassák a táblázatban felsorolt szentírásokat, kérd meg őket, hogy azonosítsanak be olyan tantételeket, amelyeket alkalmazhatnak az életükben! Beszéljétek meg, hogyan vértez fel minket Sátán hatalmával szemben az, ha e tantételek szerint élünk!

Alma 49:25–30; 50:1–23. Az Isten iránti hűség boldogságot eredményez, még a zavaros időkben is

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 50:21–23-at! Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak életük legboldogabb időszakaira!

  • Mitől lesz valaki boldog?

  • Szerintetek hogyan lehettek ennyire boldogok a nefiták, annak ellenére, hogy háború fenyegette őket? (Miközben a tanulók megbeszélik ezt a kérdést, javasolhatod, hogy tanulmányozzák át hozzá az Alma 49:25–30-at és 50:1–23-at.)

  • Milyen más példákat találunk a szentírásokban arra, hogy az emberek nagy megpróbáltatások közepette is örömteliek voltak? (Lásd 2 Korinthusbeliek 7:1–7; Móziás 24:10–15; T&Sz 127:2.)

  • Milyen ígéreteket tett az Úr a hithűeknek, ami még akkor is lehetővé teszi a boldogságot, amikor megpróbáltatások jönnek? (Miközben a tanulók megbeszélik ezt a kérdést, javasolhatod, hogy olvassák el a következőket: János 16:33; Rómabeliek 8:18; Zsidók 12:11; T&Sz 58:3–4; 121:33; és 122:1–2, 7–9.)

Adj lehetőséget az osztály tagjainak, hogy megosszák azzal kapcsolatos érzéseiket vagy tapasztalataikat, hogy miként lehetünk a megpróbáltatások idején is boldogok! A beszélgetést lezárhatod a bizonyságoddal.