Felsőfokú hitoktatás
21. fejezet: Móziás 18–24

21. fejezet

Móziás 18–24

Bevezetés

Miután Alma Abinádi prédikálását követően megtért, tanítani kezdte azokat az embereket, akik hajlandóak voltak meghallgatni. Követőivel együtt egy Mormon nevű helyre szökött, ahol részesültek a keresztség szertartásában és eggyé váltak a hitben. Békésen letelepedtek az általuk Hélámnak nevezett földön, azonban fogságba ejtette őket Amulon, Noé király korábbi papja, aki csatlakozott a lámánitákhoz. Nem sokkal ezelőtt azt a népet, amely Lehi-Nefi földjén maradt, és akiket ebben az időben Noé király igazlelkű fia, Limhi vezetett, szintén fogságba ejtették a lámániták. Mindkét csoport megtapasztalta, hogy „senki más nem tudja őket kiszabadítani, csak az Úr, az ő Istenük” (Móziás 23:23). Miközben megbeszélitek a tanulókkal ezeket a beszámolókat, jobban fogjátok értékelni az Úr azon hatalmát, hogy bármilyen fogságtól megszabadítson minket. Biztathatod a tanulókat szövetségek megkötésére és betartására, valamint arra, hogy legyenek alázatosak, tartsanak bűnbánatot, imádkozzanak és bízzanak az Úrban.

Néhány tan és tantétel

  • Keresztelési szövetségeink által nyerjük el az Úr Lelkét és az örök élet ígéretét (lásd Móziás 18:1–16).

  • Ahhoz, hogy egyenes derékkal járunk, hozzá tartozik az is, hogy engedelmeskedünk Istennek és szolgálunk (lásd Móziás 18:17–30).

  • Isten irgalmas, és ki tud szabadítani minket a fogságból (lásd Móziás 19–24).

  • Isten próbára teszi a türelmünket és a hitünket (lásd Móziás 23–24).

Javaslatok a tanításhoz

Móziás 18:1–16. Keresztelési szövetségeink által nyerjük el az Úr Lelkét és az örök élet ígéretét

Kezdd azzal, hogy megkéred a tanulókat: képzeljék el, hogy egy barátjuk úgy döntött, megkeresztelkedik és részesül a konfirmációban. Megkérdezi tőlük, mit tehet azért, hogy lelkileg felkészüljön erre.

  • Milyen tanácsot adnátok?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Móziás 18:1–7-et, bizonyítékokat keresve arra, hogy az emberek fel voltak készülve a keresztelkedésre!

  • Milyen bizonyítékokat találtatok?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és a szövetségek 20:37-et! Mielőtt olvasni kezdene, kérd meg a tanulókat, hogy figyeljenek benne további olyan magatartásokra vagy tettekre, amelyek megerősítik, hogy valaki készen áll a keresztelkedési szövetség megkötésére és betartására!

  • Hogyan segíthetnek nekünk az általunk megbeszélt hozzáállások és tettek minden evangéliumi szövetség megkötésében és betartásában?

Olvasd fel a Móziás 18:8–10-et! Olvasás előtt kérd meg a tanulókat, hogy ők is kövessék a történetet a szentírásaikban, és keressék ki a keresztelkedési szövetség alkotóelemeit!

  • Mi a mi részünk a keresztelkedési szövetségben, amelyet felvázolnak ezek a versek?

  • Mit ígér az Úr, ha betartjuk a keresztelkedési szövetségünket?

Kérd meg a tanulókat, hogy alkossanak párokat, és olvassák el a párjukkal a Móziás 18:11–16-ot! Kérd meg őket, hogy jelöljék és beszéljék meg, milyen dolgokra vágyott Alma népe, mielőtt megkeresztelkedtek volna! Arra is kérd meg őket, hogy nézzék meg, milyen érzések voltak az emberekben keresztelkedés után, és milyen áldásokat kaptak!

  • Mire vágyott Alma, miközben felkészült az Úr munkájának végzésére? (Lásd Móziás 18:12.)

  • Miért van szükségünk a Lélekre ahhoz, hogy „megszentelt szívvel” szolgálhassunk?

  • Keresztelkedésük után Alma és népe „eltel[t] a Lélekkel” (Móziás 18:14), és „betöltötte őket Isten kegyelme” (Móziás 18:16). Miért fontos minden egyháztag számára ezen áldások elnyerése? Ti mikor kaptátok meg ezeket az áldásokat?

Tegyél bizonyságot azokról az ígéretekről és áldásokról, melyeket akkor kapunk, ha betartjuk a keresztelkedési szövetségünket és követjük a Szent Lélek útmutatását!

Móziás 18:17–30. Ahhoz, hogy egyenes derékkal járunk, hozzá tartozik az is, hogy engedelmeskedünk Istennek és szolgálunk

Írd fel a táblára: Egyenes derékkal jártak Isten előtt.

  • Mit jelent a számotokra ez a kijelentés?

Párokban vagy egyénenként nézzék át a tanulók a Móziás 18:17–30-at, és keressék ki Alma azon tanácsait, amelyek oda vezettek, hogy az emberek „egyenes derékkal jártak Isten előtt”! Javasold, hogy a tanulók írják le a talált tantételeket! Miután elegendő időt hagytál nekik, kérd meg őket, hogy osszák meg, amit találtak! Miközben a tanulók válaszolnak, megkérdezheted tőlük, milyen áldásokat tudnak megnevezni – az adott szentírás-részből vagy saját tapasztalataik alapján –, amelyek ennek a tanácsnak a megfogadásából erednek!

Biztasd a tanulókat, hogy kövessék Alma tanácsát, és mindennap járjanak „egyenes derékkal” azáltal, hogy engedelmeskednek Istennek és szolgálják az embereket!

Móziás 19–24. Isten irgalmas és ki tud szabadítani minket a fogságból

A tanulói kézikönyvben van egy táblázat, amely összehasonlítja Limhi népének tapasztalatait Alma népének tapasztalataival (lásd 160–161. oldal). Megkérheted a tanulókat, hogy a Móziás 19–24 megbeszélése során kísérjék figyelemmel ezt a táblázatot.

Nézzék meg a tanulók a „Jelentős nefita vándorlások Móziás könyvében” elnevezésű térképet a tanulói kézikönyv 147. oldalán! Keressék meg a térképen a Móziás 19–24-ben említett városokat és embereket! Győződj meg róla, hogy a tanulók tudják: Limhi és követői Lehi-Nefi földjén voltak, Alma és követői pedig Hélám földjén!

Magyarázd el, hogy Mormon arról szóló beszámolójáról fogtok beszélni, hogy miként szabadította ki az Úr Limhi népét és Alma népét a lámániták fogságából! Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzanak a Móziás 21:5-höz, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel! Hangsúlyozd ki Mormon kijelentését, mely szerint „nem volt módja annak, hogy [a nefiták] ki tudják szabadítani magukat a lámániták kezéből”.

Írd fel a táblára: Móziás 21:13–19; 24:9–16. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban ezeket a verseket, és nézzék meg, milyen konkrét dolgokat tett meg mindkét csoport azért, hogy elnyerjék Isten irgalmát és szabadítását! Kérd meg a tanulókat, hogy e konkrét cselekedetek alapján soroljanak fel olyan tantételeket, amelyek a saját nehéz körülményeik közepette utat mutathatnak nekik! Kérd meg a tanulókat, hogy írják le a talált tantételeket! (Megjegyzés: Boyd K. Packer elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából így határozta meg a tantételt: „…maradandó igazság, törvény, szabály, amely alkalmazva utat mutathat a döntéshozatalnál” [in Conference Report, Apr. 1996, 22; vagy Ensign, May 1996, 17]. Felhasználhatod ezt a meghatározást, hogy segíts a tanulóknak megérteni, milyen tantételeket szeretnél felsoroltatni velük.)

A következő táblázat megmutatja e tevékenység levezetésének egyik módját. Felrajzolhatod a táblára, és javasolhatod, hogy a tanulók ennek mintájára készítsék el saját változatukat. Írd fel az első cselekedetet és tantételt (a Móziás 21:13–14 vonatkozásában), hogy megmutasd a tanulóknak, hogyan töltsék ki a táblázatot! Azután biztasd a tanulókat, hogy találjanak minél több cselekedetet, és mindegyikhez írjanak egy-egy tantételt!

Móziás 21:13–19; 24:9–16

Mit tettek a nefiták

Tantétel

Megalázkodtak és buzgón Istenhez imádkoztak (lásd Móziás 21:13–14).

Isten megválaszolja azok imáit, akik alázatosan könyörögnek Hozzá.

Türelmesek voltak (lásd Móziás 24:16).

A tanulók által meghatározott más cselekedetek

Miután a tanulóknak elég idejük volt a tanulmányozásra és a gondolkozásra, kérd meg őket, hogy osszák meg, milyen cselekedeteket és tantételeket soroltak fel! Adj nekik lehetőséget olyan alkalmak elmesélésére is, amikor alkalmazták ezeket a tantételeket és az Úr megáldotta őket! Fejezd be arról való bizonyságoddal, hogy a lelki fogságból nem tudjuk kiszabadítani magunkat, és szükségünk van az Úr végtelen irgalmára, valamint megváltó szeretetére!

Móziás 23–24. Isten próbára teszi a türelmünket és a hitünket

Emlékeztesd a tanulókat, hogy Alma népe és Limhi népe valamikor Noé király alattvalóihoz tartozott! Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el Abinádi figyelmeztetését a Móziás 11:23–25-ben! Amikor a nép nem hallgatott erre a figyelmeztetésre, Abinádi visszatért. A tanulók olvassák el szavait a Móziás 12:1, 5-ben! Alma népe később bűnbánatot tartott, de elszenvedték annak következményeit, hogy korábban nem voltak hajlandók bűnbánatot tartani.

Olvassátok el az osztállyal közösen a Móziás 23:21–24 és a 24:10–16-ot, vagy tedd lehetővé, hogy a tanulók magukban elolvassák ezeket a részeket! Miután a tanulók elolvasták a verseket, kérd meg őket, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre! Kérd meg őket, hogy egyrészt merítsenek a kijelölt részeknél található kifejezésekből, másrészt osszák meg saját szavaikkal is a meglátásaikat!

  • Napjainkban milyen terheket viselhetnek az emberek? Szerintetek miért könnyebb viselni a terheinket, ha vidáman alávetjük magunkat az Úr akaratának?

  • Hogyan látogatja meg az Úr népét „a megpróbáltatásaikban”? (Lásd Móziás 24:14.)

Kérd meg a tanulókat, hogy idézzenek fel olyan alkalmakat, amikor az Úr meglátogatta őket a megpróbáltatásaikban! Ha helyénvaló, akkor kérdezd meg, hogy szeretne-e valaki mesélni ezekről az élményekről.

Olvasd fel a következő kijelentést Jeffrey R. Holland eldertől, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja:

„Az életben sok nehézség lehet és lesz is. A Krisztushoz jövő lélek azonban, aki ismeri az Ő hangját és próbál úgy cselekedni, ahogy Ő, ahogy a himnusz is mondja, erőt nyer majd általa. [„Lásd, követlek, Uram” Himnuszok, 140.] […]

Testvérek, bármi is legyen a problémátok, kérlek titeket, ne adjátok fel, és [kérlek,] ne engedjetek a félelemnek! […]

Ha magányos vagy, tudd, hogy vigaszra lelhetsz. Ha elcsüggedtél, tudd, hogy reményre lelhetsz. Ha lélekben szegény vagy, tudd, hogy megerősödhetsz. Ha úgy érzed, hogy valami eltört benned, azt tudd, hogy meg lehet javítani” (Liahóna, 2006. máj. 71.).

  • Hogyan tanúsíthattok türelmet a megpróbáltatások közepette?

  • Mikor ismertétek fel Isten erőt adó kezét az életetekben?

Biztasd a tanulókat, hogy bízzanak Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus erejében, vigaszában és gyógyításában!