A Segítőegylet és az egyén felelőssége

Nauvoo Női Segítőegylete, melyet Joseph Smith próféta szervezett meg, fontos szerepet játszott a szegények megsegítésében és a nőtestvérek megerősítésében 1842 és 1844 között, Nauvoo-ban. Joseph vértanúhalálát követően több évig szünetelt a Segítőegylet 1854-ben a nőtestvérek szegényekért végzett munkájának indíttatására Brigham Young Segítőegyleteket alapított meg néhány egyházközségben, Utah államban. Amikor azonban az Egyesült Államok 1857-ben Utáh-ba küldte a Johnston hadtestet, ismét megszűntek az egyházközségek szervezetei, beleértve ebbe a Segítőegyleteket is. 1867 végén úgy döntött Young elnök, hogy nem lehet hatékonyan ellátni a szegények szükségleteit, ha nem hoznak létre egy szervezetet a nőtestvéreknek. Felszólította a püspököket, hogy ismét alapítsanak Segítőegyleteket: „Most pedig, püspökök, ott vannak az okos nők, a feleségeitek. … ; alapítsanak hát Női Segítőegyleteket a különböző egyházközségekben. Sok tehetséges nő van közöttünk, és szeretnénk a segítségüket kérni ebben az ügyben. Néhányan talán úgy gondolják, hogy ez egy jelentéktelen dolog, de nem az; és rá fogtok jönni, hogy a nőtestvérek lesznek a mozgalom fő mozgatórugói. Adjátok meg nekik a bölcsességetekből és a tapasztalataitokból származó előnyöket, bocsássátok rendelkezésükre a befolyásotokat, bölcsen és jól vezessétek és irányítsátok őket, és akkor megfogják találni a szegények helyét, és tízszer gyorsabban megszerzik a támogatásukhoz szükséges eszközöket, mint ahogyan azt akár a püspökök megtehetnék” (DEN, 1867. december 14., 2). Ma a Segítőegylet nőtestvérei együtt dolgoznak családjaik és közösségeikfejlesztésén, valamint Isten királyságának a felépítésén.

Brigham Young tanításai

A Segítőegylet nőtestvérei segítenek gondoskodni a szegényekről, a betegekről és a szerencsétlenekről.

Van egy rövid prédikációm a nőtestvéreimnek. Szeretném, ha a püspökeitek és bölcs férfiak irányításával Segítőegyleteket alapítanátok, és a férfitestvérek irányításával megszerveznétek magatokat (DBY, 218).

Találjatok jó felfogóképességű nőtestvéreket, hogy a vezetőitek legyenek, majd kérjétek ki a megértő férfitestvérek tanácsát! Kövessétek a bennetek lévő adottságokat, és ismerjétek meg azokat a nemes jellemvonásokat, melyek nemetekhez tartoznak (DNSW, 1868. április 28., 2)!

Folyamodjon egy nőtestvér a szenvedés és a szegénység enyhítéséért, és majdnem biztosan sikerrel fog járni, különösen akkor, ha a nőkhöz fordul. Ha ezt az utat követitek, sokkal jobban ki tudjátok majd elégíteni a szegények szükségleteit, mint ahogyan azokat most ellátják (DEN, 1867. december 14., 2).

Azt mondom most az utolsó napi szenteknek, ha igaz szándékkal és segítőkész kezekkel tápláljátok a szegényeket, akkor sem ti, sem a gyerekeitek nem fognak koldusbotra jutni. Igazuk van az embereknek ezekben a dolgokban; igazuk van a Női Segítőegyletek megalapításában, hogy az özvegyek és az árvák szíveit felvidítsák az áldások, melyek oly bőségesen és szabadon adatnak meg nekik (DBY, 217).

Nőtestvérek, láttok szegényesen öltözött vagy cipő nélkül szaladgáló gyerekeket a környéketeken? Ha igen, akkor azt mondom nektek, Női Segítőegyleteknek, hogy szedjétek össze ezeket a gyerekeket, elégítsétek ki a szükségleteiket, és küldjétek őket iskolába! És ha láttok fiatal, középkorú vagy idős hölgyeket, akik szükséget szenvednek, akkor találjatok nekik valami tennivalót, hogy fenntarthassák magukat; de ne elégítsétek ki a lusták szükségleteit, mert azoknak a megsegítése, akik képesek rá, de nem hajlandók dolgozni, romboló hatással van minden közösségre (DBY, 217).

Elégítsétek ki minden szükséget látó egyén szükségleteit a környéketeken. Erre képes és ez áll hatalmában a Női Segítőegyleteknek, mely nem áll hatalmában a püspököknek (DBY, 218).

Tekintsetek magatokba, mire vagytok képesek segítőegyletekként ebben a városban, és szerte a hegyek között. Nézzétek meg helyzeteteket! Gondolkozzatok el ezen magatok, majd döntsétek el, hogy nekiláttok-e, és megismeritek, milyen befolyás van a birtokotokban, majd ennek a befolyásnak a gyakorlásával tesztek-e jót, és megsegítitek-e a szegényeket az emberek között (DNW, 1869. augusztus 14., 2).

Vezessenek feljegyzéseket ezeknek a Női Segítőegyleteknek minden cselekedetéről, és nyilvánvalóvá válik, kik buzgólkodtak és kik vitték hithűen véghez a nekik adott tanácsokat, melyek arra szolgáltak, hogy itt a földön képesek legyenek felmagasztalni az elhívásaikat (MS, 31:269).

Előbbre vihetik Isten munkáját azok a nőtestvérek, akik okosan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló dolgokkal.

Szeretném felhívni nőtestvéreink figyelmét a Segítőegyleteinkre. Boldogan mondhatjuk, hogy sokan közülük nagyon sok mindent megtettek már. Azt kívánjuk nekik, hogy folytassák ezt és fejlődjenek. Sok hasznos változtatást szeretnénk eszközölni a Segítőegyleteinkben. Szeretnénk, ha a tapasztalattal rendelkező nőtestvéreink megtanítanák a fiatal lányoknak, hogy ne törekedjenek annyira képzelt vágyaik kielégítésére, hanem elégedjenek meg azokkal a dolgokkal, amikre valóban szükségük van. A vágyaknak nincsenek határai. … Túlságosan hamar engedünk utat szívünk képzelgéseinek, de ha bölcsesség vezérel minket, akkor helyére kerül az ítélőképességünk, és rájövünk, hogy nagyon sokat fejlődhetünk még (DBY, 218).

Hölgyek, ha ti sodorjátok adósságba ezt az egész népet, hogy nyomorba süllyedjen; lesz valami, amit számon fognak kérni tőletek? Úgy gondolom, lesz; mert a cselekedeteitek alapján lesztek megítélve. Nem ugyanolyan tékozlóak a férfiak, mint a nők? De igen, ez minden bizonnyal így van, és éppen olyan esztelenek is (DBY, 213).

Egy jó házvezető spórol és takarékoskodik. Megtanítja a gyermekeinek, hogyan legyenek jó házvezetők, és hogyan gondoskodjanak mindenről, amit a gondjaikra bíztak (DBY, 213).

Nézzetek utána, hogy gyermekeitek nem pazarolják a kenyeret vagy a többi ételt! Ha van fölösleges kenyeretek, adjátok azt oda a szegényeknek, és győződjetek meg arról, hogy gyermekeitek nem dobják azt el! Ne engedjétek, hogy elszaggassák a drága ruhákat, hanem adjatok rájuk erős, tartós ruházatot, és spóroljatok ott, ahol tudtok, majd amit megspóroltatok, adjátok oda, hogy segédkezzetek a szegények összegyűjtésében (DNW, 1861. május 29., 2)!

Meg kell tanulnunk, hogyan birtokoljunk minden olyan áldást és kiváltságot, melyet Isten jóvoltából elérhetünk, és hogyan használjuk időnket, tehetségeinket és minden tevékenységünket az Ő királyságának előbbrevitelére itt a földön (DBY, 53).

Az itt töltött idő az életünk, a birtokunk, a tőkénk és a vagyonunk; és ezt az időt nyereségesen kell felhasználnunk (DBY, 217)!

Most pedig, nőtestvérek, ha elgondolkoztok ezeken a dolgokon, akkor rögtön meglátjátok, hogy az idő jelenti minden tőkénket itt a földön; és ha értékesnek tartjátok időtöket, akkor az vagyont jelent majd nektek, és ha megfelelően használjátok azt, akkor olyan dolgokat hoz el nektek, melyek jólétetekre, kényelmetekre és elégedettségetekre fognak szolgálni. Gondolkozzunk el ezen, és ne üljünk tovább ölbe tett kézzel, az időt pocsékolva, mert minden férfinak és nőnek kötelessége megtenni minden lehetséges dolgot, mely előremozdítja Isten országát itt a földön (DBY, 214)!

A nőtestvérek „magasztalják fel, vigyék előre és tartsák tiszteletben az életet, mellyel most rendelkeznek”!

Itt vannak a fiatal, középkorú és idős nők, akik mindannyian rendelkeznek tapasztalatokkal aszerint, amiket átéltek. … Úgy folytatnám, hogy azt mondom nekik, a nőtestvéreimnek: Isten, családjaik és testvéreik előtt sürgető kötelességük munkához látni aszerint, hogy milyen poszton vannak és mire képesek; hogy felmagasztalják, előrevigyék és tiszteletben tartsák az életet, mellyel most rendelkeznek (MS, 31:267).

A nőtestvérek gondoskodjanak magukról és tegyék magukat széppé; és ha közületek bárki olyan gyanakvó és tudatlan, hogy ezt gőgnek nevezi, annak azt mondhatom, hogy nincs tudatában annak, milyen gőg jelent bűnt az Úr előtt. Ezen kívül nem ismeri a mennyek tökéletességét és azt a szépséget sem, mely az Istenek között van. Ha egy angyalt látnátok, egy csodálatos, szép teremtmény állna előttetek. Jóságban és szépségben is tegyétek magatokat hasonlóvá az angyalokhoz (DBY, 215)!

Első anyánk az Éva nevet vagy címet kapta, mert valóban ő volt az, aki minden emberi lény anyjává lett, aki utána a földön élt. Egy olyan gyülekezetre tekintek most, melynek a tervek szerint pontosan ilyen lényekből kell állnia (MS, 31:267).

Engedjétek meg, nőtestvéreim, hogy ezt mondjam: felruháztak minket annak képességével, hogy örvendezhessünk, szenvedhessünk és örömünk legyen. Örömünket leljük abban, ami visszataszító? Nem; hanem abban, ami gyönyörű és jó (MS, 31:267).

Tanuljatok rendet és tisztaságot a különböző foglalatosságaitokban! Díszítsétek városotokat és környezeteteket! Tegyétek széppé otthonaitokat és díszítsétek fel szíveteket Isten kegyelmével (DBY, 200)!

Elmondhatom a nőtestvéreknek: ha vannak kiemelkedő tehetségeitek, akkor keljetek fel és engedjétek, hogy fényljék a ti világosságotok! Bizonyítsátok be a szomszédaitoknak és a közösségeteknek, hogy képesek vagytok azoknak a nőtestvéreknek a tanítására, akiket tudatlanoknak vagy hanyagoknak tartotok (DNW, 1859. június 15., 2).

Gyakran mondogattam nőtestvéreimnek a Női Segítőegyletekben, hogy vannak olyan nőtestvéreink, akiknek ha lenne lehetőségük a tanulásra, akkor éppen olyan jó matematikusok vagy könyvelők lennének belőlük, mint a férfiakból; és mi úgy gondoljuk, meg kell adni nekik a tudás ezen területei tanulmányozásának kiváltságát, hogy kifejleszthessék magukban a képességeket, melyekkel felruházták őket. Hitünk szerint a nők nemcsak arra jók, hogy házakat söpörjenek, edényeket mosogassanak, ágyakat vessenek és csecsemőket neveljenek, de ott kellene állniuk a pult mögött, tanulniuk kellene jogot vagy orvostudományt, vagy jó könyvelőkké kellene válniuk, hogy képesek legyenek bármely könyvelőirodában ellátni a munkát; és mindezt azért, hogy kitágítsák tevékenységeik körét, a társadalom nagyobb egységeinek hasznára (DBY, 216–217).

Nagyon sok jót tettek és tesznek a nőtestvérek a Női Segítőegyletekben. Meg tudjátok mondani, mennyi jó elvégzésére képesek az anyák és a leányok Izraelben? Nem, ez lehetetlen. És a jó cselekedeteik követni fogják őket az egész örökkévalóságon át (DBY, 216).

Javaslatok a tanuláshoz

A Segítőegylet nőtestvérei segítenek gondoskodni a szegényekről, a betegekről és a szerencsétlenekről.

Milyen áldásokat ígért Young elnök azoknak, akik „igaz szándékkal és segítőkész kezekkel táplálják a szegényeket?” Ezen kívül milyen áldásokat kaphatnak még az egyének, a családok és a közösségek, ha megosztják a készleteiket? Miért fontos ezt igaz szándékkal tenni?
Miért van minden közösségre „romboló hatással” az, ha segélyt adnak azoknak, akik képesek lennének rá, de nem hajlandók dolgozni? Miért ilyen fontos tantétel a munka?
Young elnök azt tanácsolta a nőtestvéreknek: „Elégítsétek ki minden szükséget látó egyén szükségleteit a környéketeken”. Milyen szükségleteik vannak az embereknek? Pontosan milyen szükségleteket figyeltetek meg ti és mások a környezetetekben? Miként szolgálhatjátok azokat, akiknek szükségük van valamire a családotokban, az egyházközségetekben és gyülekezetetekben, valamint a közösségetekben?
Hogyan lehet az, hogy a Segítőegylet nőtestvérei jót tegyenek „ennek a befolyásnak [mely az ő befolyásuk] a gyakorlásával”? Mit láttatok, mivel tettek többet a Segítőegylet nőtestvérei együtt, mint amit a nőtestvérek egyedül megtehettek volna?
Hogyan támogathatjátok a Segítőegylet munkáját? Milyen áldásokat kaptatok a Segítőegyleten keresztül?

Előbbre vihetik Isten munkáját azok a nőtestvérek, akik okosan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló dolgokkal.

Young elnök azt tanácsolta a Segítőegylet nőtestvéreinek, hogy tanítsák meg a fiatal lányokat szükségleteik, de nem feltétlenül kívánságaik kielégítésére. Hogyan lehet megállapítani a különbséget a „képzelt vágyak” és a „valódi szükségletek” között? Hogyan tanulhatjuk meg, hogy elégedettebbek legyünk azzal, amink van; ahelyett, hogy arra vágynánk, amink nincs?
Miért fontos bölcsen és takarékosan bánni a rendelkezésünkre álló dolgokkal? Miként támogatja Isten királyságának a felépítését a szentek takarékos életmódja? Hogyan használhatjátok fel bölcsebben a rendelkezésetekre álló dolgokat?
Young elnök a következő szavakkal utalt az időre: „tőkénk,” „birtokunk” és „vagyonunk”. Miért ilyen értékes az idő? Hogyan győződhetünk meg arról, hogy bölcsen gazdálkodunk az időnkkel?

A nőtestvérek „magasztalják fel, vigyék előre és tartsák tiszteletben az életet, mellyel most rendelkeznek”!

Hogyan lehet „felmagasztalni, előrevinni és tiszteletben tartani” az életet, mellyel most rendelkezünk?
Hogyan járulhatunk hozzá a „rendhez és tisztasághoz” különböző foglalatosságainkban? Miért fontos a rend és a tisztaság? Mit jelent „Isten kegyelmével” díszíteni szívünket? Hogyan tehetik magukat az utolsó napi szent asszonyok jóságban és szépségben is „hasonlóvá az angyalokhoz”?
Miért fontos, hogy a nők kifejlesszék magukban tehetségeiket? Ti milyen tehetségekkel járulhattok hozzá Isten királyságának a felépítéséhez? Hogyan segíthetitek Isten királyságának az előrehaladását a mindennapos tevékenységeitekkel?