2008
A legjobb befektetés
2008. május


A legjobb befektetés

Ha mindig becsületesen fizetitek a tizedeteket, az Úr megáld benneteket. Ez lesz életetek legjobb befektetése.

Kép
Elder Sheldon F. Child

Amikor kisfiú voltam, az egyik szomszédunknak volt egy tehéncsordája. Az egyik tehene elpusztult, egy újszülött borjút hagyva maga után, amelyet nekem adott. Gondját viseltem a borjúnak, etettem, nevelgettem. Az a nap, amikor az édesapám kivitte a karámba, hogy eladja, vegyes érzésekkel teli nap volt számomra: Nagyon szívemhez nőtt a borjú, mégis alig vártam, hogy részesüljek a munkámért járó jutalomban. Egyetlen kérésem az volt, hogy a borjú eladásából származó pénzt ezüst dollárokban kapjam. Emlékszem, ahogy édesapám hazajött aznap, és 20 ezüst dollárt szórt a markomba. Akkoriban nehezen lehetett pénzhez jutni, és én azt hittem, enyém a világ összes kincse. Gondosan megszámoltam, megcsodáltam és kifényesítettem minden egyes pénzérmét. Amikor eljött a vasárnap, vonakodva tettem be két csillogó érmét a zsebembe, hogy kifizessem a tizedemet. Akármilyen nehéz is volt átadnom a drága ezüst dollárjaimat a püspöknek, még mindig emlékszem, milyen jó érzéssel töltött el, hogy engedelmeskedtem az Úrnak.

Az egyházból hazafelé menet édesanyám elmondta nekem, milyen büszke rám. Majd így folytatta: „A nagyapád mindig azt mondta nekünk, gyermekeknek, hogy ha hithűen és becsületesen fizetjük a tizedünket, az Úr megáld minket, és ez lesz a legjobb befektetésünk, amit valaha is tehetünk.”

A nagyapám megértette, hogy „van egy törvény, amely már a világ megalapítása előtt visszavonhatatlanul el lett rendelve a mennyben, amelyen minden áldás alapszik – és amikor bármilyen áldásban részesülünk Istentől, az ama törvény iránti engedelmesség által történik, amelyen az áldás alapszik”1. A tized egy Istentől jövő parancsolat, és amikor engedelmeskedünk az Ő törvényének, kötelezve van rá, hogy megáldjon bennünket. Ezt még hétéves kisfiúként is meg tudtam érteni. Thomas S. Monson elnök Isten törvényeiről beszélve kijelentette: „Szegjétek meg őket, és maradandó következményeket szenvedünk. Engedelmeskedjetek nekik, és véget nem érő örömben lesz részünk.”2

Emlékeztek rá, hogy amikor Izráelt megfeddték, amiért meglopták Istent, az emberek ezt kérdezték: „Mivel [lopunk meg] téged?” A válasz pedig így hangzott: „A tizeddel és az áldozni valóval.” Ezután az izraelitáknak megígérték, hogy ha engedelmeskednek a tized törvényének, érdemesek lesznek rá, hogy elnyerjék az Ő áldásait. Az Úr ezt mondta: „Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba…, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.”3

Az Úr arra kérte Izráelt, hogy tegyék Őt próbára, higgyenek Őbenne, hogy be tudja tartani a nekik tett ígéreteit. Ugyanezen parancsolat és ugyanezen ígéret még ma is érvényben van. Amikor betartjuk a tized törvényét, az Úr ígérete kétségtelen: áldásokban részesülünk mind fizikailag, mind lelkileg, az Úr bölcsessége és időzítése szerint.

A feleségemnek, Joannek, és nekem abban a kiváltságban volt részünk, hogy a világ számos részén olyan csodálatos emberek között élhettünk, akik minden nap az Úrra támaszkodtak a legalapvetőbb fizikai szükségleteik kielégítése terén. Azok, akik hittel lépnek előre, és befizetik a tizedüket, tanúsítják, hogy a menny ablakai megnyílnak számukra. Emlékszem, amikor a Fülöp-szigeteken egy hithű édesapa elmesélte, hogy egy vasárnap kifizette szerény tizedét a püspöknek, majd elindult az egyházból hazafelé a gyermekeivel, jól tudván, hogy nem lesz mit enniük. Miközben így sétáltak, egy hatalmas gyümölcs esett le közvetlenül előttük egy kenyérfáról. Azonnal feltekintett az égre, és megköszönte Istennek, hogy megnyitotta a menny ablakait, és kenyérfa-gyümölcsöt küldött neki, hogy meg tudja etetni a gyermekeit.

Kihívást jelentő gazdasági helyzetben élünk. Ha azonban visszatekintünk az elmúlt évekre, látjuk majd, hogy voltak és továbbra is lesznek viszonylag bőséges vagy anyagilag bizonytalan időszakok. Ám körülményeinktől függetlenül, ha először megfizetjük tartozásunkat az Úrnak, majd pedig bölcsességet és józan ítélőképességet gyakorlunk, az Úr segíteni fog nekünk ügyesen bánnunk a tőle kapott forrásokkal.

Heber J. Grand elnök kijelentette: „Azt szeretném mondani nektek, hogy ha becsületesek vagytok az Úrral szemben, befizetitek a tizedeteket és betartjátok a parancsolatait, akkor Ő nem csupán az Ő Szent Lelkének világosságával és sugalmazásával áld meg benneteket, hanem dollárokkal és centekkel is; ki fogjátok tudni fizetni az adósságaitokat, és az Úr bőségesen áraszt majd ki rátok fizikai áldásokat.”4

1936-ban, a gazdasági világválság tetőfokán az Egyesült Államokban, amikor az emberek küszködve keresték meg mindennapi betevőjüket, John A. Widtsoe elder arra figyelmeztette a szenteket, hogy fizessék be a tizedüket a lelki áldásokért, melyeket majd kapni fognak. Ezt mondta: „A tized törvényének való engedelmesség… olyan mély, belső örömöt eredményez…, melyet semmilyen más módon nem lehet elnyerni… Az igazság tantételei világosabbá válnak… Az imádkozás könnyebbé válik… Kiélesedik a lelki érzékenység; [és] …az ember mindinkább olyanná válik, mint az ő Mennyei Atyja.”5

Egy nyugat-afrikai édesanya megosztotta velünk a tizedről szerzett bizonyságát. Piactéri kereskedőként dolgozott. Minden nap, amikor hazaért, kiszámolta a tizedét, és félretette. Majd pedig vasárnap hithűen elvitte pénzt a püspökének. Elmondta nekünk, miként bővült egyre jobban az üzlete, és miként áldatott meg a családja egészséggel, erővel és elegendő élelemmel. Majd könnyes szemmel ezt mondta: „Minden áldás közül azonban a legnagyobb az, hogy a gyermekeim szeretik az Urat, és hogy örökkévaló család vagyunk.”

Ez az alázatos édesanya megértette, hogy a teljes tized fizetésből adódó egyik legnagyobb áldás az a kiváltságunk, hogy beléphetünk az Úr házába, és részt vehetünk azokban a szent szertartásokban, melyek lehetővé teszik, hogy a családok örökké együtt lehessenek.

Miközben hithűen fizetjük a tizedünket, az Úr valóban megnyitja az egek csatornáit, és annyi áldást áraszt ki ránk, hogy nem lesz elég helyünk begyűjteni azokat. Szeretném, ha mindannyian tudnátok – és különösen a gyermekeim és az unokáim –, hogy én tudom, ahogyan a nagyapám is tudta, hogy ha mindig becsületesen fizetitek a tizedet, az Úr megáld benneteket. Ez lesz életetek legjobb befektetése. Erről teszem tanúbizonyságomat Jézus Krisztus nevében, ámen.

Jegyzetek

  1. T&Sz 130:20

  2. Pathways to Perfection: Discourses of Thomas S. Monson (1973), 126.

  3. Malakiás 3:8, 10

  4. Conference Report, Apr. 1898, 16

  5. “Tithing Testimonies of Our Leaders,” Deseret News, May 16, 1936, Church Section, 5.