Bőségesen megáldva
Megerősödött a bizonyságunk. Hiszem, hogy elkötelezettebbek lettünk az iránt, hogy Jézus Krisztus evangéliumának tantételei szerint éljünk.
Már hosszú ideje járok a konferenciákra. De azt hiszem, soha nem éreztem még ilyen bőséggel az áldásokat, mint ezen az ülésen. Sok beszélőtől villámüzeneteket hallottunk, de mindannyian nagyon fontos témát érintettek. A hit, a szeretet, és a tanácsok svédasztaláról válogathattunk ma. Tegyük életünk részévé ezeket a dolgokat!
Ballard testvér, drága feleségem néhány évvel ezelőtt kórházba került. Egy üzenetet hagyott a gyermekeknek: „Drága gyermekeim, ne engedjétek, hogy apátok hozzáérjen a mikrohullámú sütőhöz – vessző – vagy a tűzhelyhez, vagy a mosogatógéphez, vagy a szárítógéphez! Szégyellem folytatni a listát.
Azt hiszem, Uchtdorf testvér mondta, hogy „a közönségnek ma az anyai örökségedről beszéltél. Mi van az apai oldallal?” Ezért befejezésként egy-két szót ejtenék az édesapám ágáról is.
Édesapám apja Svédországból, a felesége pedig Angliából érkezett. Az ide tartó hajón találkoztak egymással. Nagyapám megvárta, míg a nagyanyám felnő, majd megkérte a kezét. A Salt Lake templomban kötöttek házasságot, és ezt írta a naplójába: „Ez életem legboldogabb napja. A szent templomban összeházasodtunk kedvesemmel az időre és az örökkévalóságra.”
Három nappal később, 1898. április 23-án ezt írta: „A Rio Grande nyugati állomáson felszálltam a Skandináviába tartó vonatra, ahová elhívtak misszionáriusnak.” Majd elutazott Svédországba, otthon hagyva feleségét, akit három napja vett el.
A ceruzával írt naplóját egyik nagybácsikámtól kaptam meg, aki valamiért engem választott, hogy megkapjam az édesapja naplóját. „A lábaim csuromvizesek” volt a leggyakrabban megtalálható bejegyzés a naplóban. Ám a leggyönyörűbb bejegyzés így szólt: „Ma elmentünk Janssonék otthonába. Találkoztaunk Jansson nőtestvérrel. Finom vacsorát főzött nekünk. Jó szakácsnő.” Majd ezt írta: „A gyerekek mindannyian énekeltek, harmonikáztak vagy előadtak egy kis táncot, ő pedig befizette a tizedét. Öt koronát az Úrnak, egyet a társamnak, Ipson eldernek, és egyet nekem.” Majd felsorolta a gyermekek nevét.
Amikor ezt olvastam a naplóban, ott volt felsorolva a feleségem édesapjának a neve a család egyik tagjaként. Ő volt az egyik, aki talán énekelt, aki az apja lett annak az egyetlen leánynak, a lánynak, akit feleségül vettem.
Az első nap, mikor megláttam Francest, tudtam, hogy megtaláltam az igazit. Az Úr később összehozott minket, és én elhívtam őt randevúzni. Elmentem látogatóba hozzájuk. Bemutatott, az édesapja pedig így szólt: – „Monson”. Ez svéd név, ugye?
– Igen – feleltem.
– Jó – mondta ő.
Majd bement egy másik szobába, és kihozott egy képet két cilinderes misszionáriusról, Mormon könyvével a kezükben.
– A rokona vagy ennek a Monsonnak, Elias Monsonnak? – kérdezte.
– Igen, ő a nagyapám testvére – feleltem. – Svédországban szolgált missziót.
Édesapja sírva fakadt. Mindig könnyen fakadt sírva. Ezt mondta: – Ő és a társa voltak azok a misszionáriusok, akik az édesanyámnak és az édesapámnak, valamint minden testvéremnek, köztük nekem is, megtanították az evangéliumot. Megcsókolta az arcomat. Ezután az édesanyja is elsírta magát, és megcsókolta az arcom másik felét. Ekkor a tekintetemmel Francest kerestem. – Megyek, hozom a kabátomat – mondta.
Néhány évvel ezelőtt drága Francesem szörnyű őszt élt át. Kórházba került. Körülbelül 18 napig feküdt kómában. Ott ültem mellette. Egyetlen izmát sem tudta mozgatni. A gyermekeink sírtak, az unokáink sírtak, én pedig zokogtam. Egyetlen mozdulatot sem tett.
Majd egyik nap kinyitotta a szemét. Megdöntve a gyorsasági rekordot, odafutottam hozzá. Megcsókoltam, magamhoz öleltem, és ezt mondtam: – Hát visszajöttél?! Szeretlek! Ő pedig így szólt: – Én is szeretlek, Tom, de nagy bajban vagyunk. Azt gondoltam, mit tudsz te a bajról, Frances? Ezt mondta: – Elfelejtettem beküldeni az utolsó negyedéves jövedelemadó-bevallásunkat!
Ezt mondtam neki: – Frances, ha ezt akkor mondtad volna, mielőtt megcsókoltál és azt mondtad, hogy szeretsz, lehet, hogy itt hagytalak volna.
Fivérek, bánjuk méltóságteljesen és tisztelettel a feleségeinkkel! Ők a mi örökkévaló társaink. Nőtestvérek, becsüljétek meg a férjeteket! Szükségük van a jó szóra. Szükségük van barátságos mosolyra. Szükségük van arra, hogy kimutassátok irántuk a szívből jövő, igaz szereteteteket.
Elkanyarodva egy pillanatra a saját családomtól: fivéreim és nőtestvéreim, ez egy csodálatos konferencia volt! Bölcs és sugalmazott üzenetek építettek bennünket. Megerősödött a bizonyságunk. Hiszem, hogy elkötelezettebbek lettünk az iránt, hogy Jézus Krisztus evangéliumának tantételei szerint éljünk.
Nem csak az elhangzott nagyszerű beszédek áldását élvezhettük, hanem a csodálatos zene is felemelt bennünket, melyet hallhattunk. Bőséges áldásokban részesülünk az egyházban azokon keresztül, akik megosztják velünk zenei tehetségeiket. Az elmúlt két napban minden kórus nagyszerű előadást nyújtott.
Hatalmas szeretetet érzek mindazok iránt, akik ma jelen voltak és mindazokért, akik hallgattak minket. Éreztem értem mondott imáitokat, és rengeteg támogatást és áldást kaptam az elmúlt két hónapban, mióta elvesztettük szeretett Hinckley elnökünket. Újfent nagyra értékelem támogató szavazatotokat.
Nem tudom eléggé kifejezni az evangélium visszaállításáért való hálámat ezekben az utolsó napokban, valamint hogy az mit jelentett az életemben. Mindannyiunkra hatással volt és formált bennünket, amikor a Szabadítót követtük, és ragaszkodtunk az Ő evangéliumának tantételeihez.
Szülők, nektek azt mondom, mutassatok szeretetet gyermekeitek iránt! Ti tudjátok, hogy szeretitek őket, de győződjetek meg róla, hogy ezt ők is tudják! Oly becsesek ők. Tudassátok velük! Minden nap kérjétek Mennyei Atyánk segítségét szükségleteik kielégítésében, és a szülőséggel járó elkerülhetetlen kihívásaitok közepette. Felnevelésükhöz többre van szükségetek a saját bölcsességeteknél.
Megdicsérjük csodálatos fiataljainkat, akik ellenállnak a világ gonoszságának, és a tőlük telhető legjobban élnek a parancsolatok szerint.
Nektek, akik el tudtok menni a templomba, azt tanácsolom, menjetek gyakran. Ha ezt teszitek, az megerősíti a házasságotokat és a családotokat.
Legyünk kedvesek egymáshoz, vegyük észre egymás szükségleteit, és próbáljunk meg segíteni azokban.
Kedves fivéreim és nőtestvéreim, szeretlek benneteket, és imádkozom értetek. Kérlek benneteket, imádkozzatok értem! És majd együtt learatjuk azokat az áldásokat, melyeket Mennyei Atyánk tartogat mindannyiunk számára. Ezért imádkozom és könyörgöm, és erről teszem tanúbizonyságomat. Ez a munka igaz. Jézus Krisztus nevében, ámen.