1 Nefi 20
    Footnotes
    Theme

    20. Fejezet

    Az Úr kinyilatkoztatja céljait Izráelnek – Izráelt a megpróbáltatás kemencéjében választották ki, és ki kell mennie Babilonból – Vesd össze: Ésaiás 48. Mintegy Kr.e. 588–570.

    1 Hallgassatok erre és halljátok meg ezt, Ó Jákób háza, akiket Izráel nevén neveznek, és akik Júda vizéből, vagyis a akeresztelés vizéből jöttek elő, akik az Úr nevére esküsznek és emlegetik Izráel Istenét, de nem igazságban, se nem igazlelkűségben esküsznek!

    2 Mégis a aszent városból valónak nevezik magukat, de nem Izráel Istenére btámaszkodnak, aki a Seregek Ura; igen, Seregek Ura az ő neve.

    3 Íme, kezdettől fogva kijelentettem a akorábbi dolgokat; és az én számból jöttek elő, és megmutattam őket. Hirtelen mutattam meg őket.

    4 És ezt azért tettem, mert tudtam, hogy ate makacs vagy, és vasizom a nyakad, és homlokod réz.

    5 És már a kezdetektől kijelentettem neked; mielőtt bekövetkeztek, megmutattam neked ezeket; és attól félve mutattam meg, hogy különben azt mondod: aBálványom tette ezeket, és faragott képem, és öntött képem parancsolta ezeket.

    6 Láttad és hallottad mindezt; mégsem jelented ki őket? És hogy új dolgokat mutattam meg neked ettől fogva, méghozzá rejtett dolgokat, és te nem tudtad őket.

    7 Most teremtem őket, és nem a kezdetektől fogva, azon nap előtt sem jelentették azokat ki neked, mielőtt hallottad őket, különben azt mondanád: Íme, tudtam őket.

    8 Igen, és nem hallottad; igen, és nem tudtad; igen, attól az időtől kezdve nem volt nyitva a füled; mert tudtam, hogy nagyon hűtlenül viselkednél, és avétkesnek hívtak anyád méhétől fogva.

    9 Mégis, anevemért halasztom majd haragomat, és dicséretemért tartózkodom veled szemben, hogy ki ne vágjalak.

    10 Mert íme, megtisztítottalak; a amegpróbáltatás kemencéjében választottalak ki téged.

    11 Önmagamért, igen, önmagamért fogom ezt megtenni, mert nem fogom megengedni, hogy anevemet beszennyezzék, és bnem fogom másnak adni a dicsőségemet.

    12 Hallgass rám, Ó Jákób, és Izráel, elhívottam, mert én vagyok ő; én vagyok az aelső, és én vagyok az utolsó is.

    13 Kezem afektette le a föld alapzatát is, és jobb kezem feszítette ki a mennyeket. Szólítom őket, és együtt felállnak.

    14 Mindannyian, gyűljetek össze, és halljátok; közülük ki jelentette ki nekik ezeket a dolgokat? Az Úr szerette őt; igen, és abetölti szavát, amit általuk jelentett ki; és kedve szerint cselekszik bBabilóniával, és karja lesújt a káldeusokra.

    15 És még, mondja az Úr; én, az Úr, igen, én szóltam; igen, én hívtam el, hogy kijelentse, én hoztam őt, és ő sikeressé teszi az útját.

    16 Gyertek közel hozzám; nem atitokban szóltam; a kezdetektől fogva, attól az időtől fogva, hogy kijelentették azt, én szóltam; és az Úristen és az ő Lelke küldött engem.

    17 És így szól az Úr, aMegváltód, Izráel Szentje: Én küldtem őt, az Úr, a te Istened tette ezt, aki javadra tanít, aki azon az úton bvezet, amelyen járnod kell.

    18 Ó, bár hallgattál volna aparancsolataimra – akkor békességed olyan lett volna, mint a folyó, és igazlelkűséged, mint a tenger hullámai.

    19 aMagod is olyan lenne, mint a homok; bensőd ivadékai, mint annak fövénye; neve nem lett volna sem kitörölve, sem kivágva előlem.

    20 aMenjetek ki Babilóniából, meneküljetek a káldeusoktól, éneklő hanggal jelentsétek ki, mondjátok ezt, hangoztassátok a föld végéig; mondjátok: Az Úr megváltotta bszolgáját, Jákóbot.

    21 És nem aszomjaztak; a sivatagokon át vezette őket; a kősziklából vizet fakasztott nekik; a bkősziklát is meghasította, és víz ömlött ki belőle.

    22 És annak ellenére, hogy mindezt megtette, és még nagyobbakat is, nincs abékesség, mondja az Úr, a gonoszoknak.