1 És lőn, hogy Júda királyának, Akháznak, Jóthám fiának, Uzziás fiának napjaiban Rezin, Syria királya, és Péka, Izráel királya, Remália fia, felmentek Jeruzsálem felé, hogy háborúzzanak ellene, de nem tudták legyőzni.

2 És elmondták Dávid házának, mondván: Syria ^aEfraimmal szövetkezett. És megmozdult a szíve és népének a szíve, ahogyan az erdő fái mozdulnak meg a szélben.

3 Akkor így szólt az Úr Ésaiáshoz: Menj hát ki, hogy találkozz Akházzal, te és ^aSeár-Jásub fiad, a felső tó csatornájának végéhez, a ruhafestők mezejének útján;

4 És mondd néki: Légy óvatos és maradj nyugton; ^ane félj, és félénk se legyen a szíved, e két füstölgő üszkös fadarab miatt, Rezinnek ádáz haragja miatt Syriával és Remália fiával.

5 Mert gonosz tanácsot tartott ellened Syria, Efraim, és Remália fia, mondván:

6 Menjünk fel Júda ellen, és zaklassuk, és ^avágjunk abban rést magunknak, és állítsunk királyt annak közepébe, igen, Tábeal fiát.

7 Így szól az Úristen: Nem áll meg, se nem lészen ez.

8 Mert Syria feje Damaszkusz, és Damaszkusznak feje Rezin; és hatvanöt esztendőn belül megtöretik Efraim, hogy nem lesz egy nép.

9 És Efraim feje Samaria, és Samaria feje Remália fia. ^aHa nem hisztek, biztosan nem alapíttattok meg.

10 Ezenfelül az Úr ismét szólt Akházhoz, mondván:

11 Kérj ^ajelt az Úrtól, Istenedtől; kérd azt vagy a mélységekben, vagy a fenti magasságokban.

12 De Akház ezt mondta: Nem kérek, se nem ^akísértem az Urat.

13 És ezt mondta: Halljátok hát, Ó Dávid háza; kis dolog az nektek, hogy embereket fárasszatok, de fogjátok-e fárasztani az én Istenemet is?

14 Ezért maga az Úr fog nektek jelt adni – Íme, egy ^aszűz megfogan és fiút szül majd, és nevét ^bImmánuelnek fogja nevezni.

15 Vajat és mézet fog enni, hogy megtanulja a gonoszt visszautasítani és a jót választani.

16 Mert mielőtt a ^agyermek megtanulná a gonoszt visszautasítani és a jót választani, a földet, melytől rettegsz, elhagyja ^bmindkét királya.

17 ^aHoz majd az Úr rád, és népedre, és atyád házára olyan napokat, amik nem jöttek el attól a naptól fogva, hogy ^bEfraim elment Júdából, Asszíria királyát.

18 És lészen azon a napon, hogy az Úr ^asüvölt a legyekért, melyek Egyiptom legtávolabbi részén vannak, és a méhekért, melyek Asszíria földjén vannak.

19 És eljönnek és mindannyian megpihennek a lakatlan völgyekben, és a sziklák hasadékaiban, és minden tövisen, és minden bokron.

20 Ugyanazon a napon ^amegborotválja az Úr bérelt borotvával, a folyón túliak által, ^bAsszíria királya által a fejet, és a lábak szőrét; és ez a szakállt is felemészti.

21 És lészen azon a napon, egy ember egy fiatal tehenet és két juhot ^atáplál;

22 És lészen, hogy az általuk adott tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik mindenki, aki megmaradt ezen a földön.

23 És lészen azon a napon, minden hely lesz, ahol ezer ^aezüstdarabot érő ezer szőlőtőke volt, mely a tüskéké és a töviseké lesz.

24 Nyilakkal és íjakkal jönnek majd el ide az emberek, mert ez az egész föld tüske és tövis lesz.

25 És minden domb, melyet csákánnyal ásnak fel, nem jön el oda a tüskék és a tövisek félelme; hanem az ökrök kiterelésére lesznek azok, és a ^akisebb jószágok járására.