2 Nefi 20
    Footnotes
    Theme

    20. Fejezet

    Asszíria elpusztítása mintaképe a gonoszok elpusztításának a második eljövetelkor – Kevés ember marad meg azután, hogy ismét eljön az Úr – Jákób maradéka visszatér azon a napon – Vö. Ésaiás 10. Mintegy Kr.e. 559–545.

    1 Jaj azoknak, akik hamislelkű rendeleteket rendelnek el, és akik terheket írnak, melyeket ők írtak elő;

    2 Hogy elutasítsák a szükséget látókat az aigazságosságtól, és elvegyék a jogot népem szegényeitől, hogy zsákmányukká lehessenek az bözvegyek, és hogy kirabolhassák az árvákat!

    3 És mit tesztek majd a ameglátogatás napján, és az elnéptelenedésben, mely messziről jön el? Kihez szöktök majd segítségért? És hol hagyjátok majd a dicsőségeteket?

    4 Nélkülem a foglyok alá hanyatlanak, és a megöltek alá esnek. Mindezzel nem fordult el haragja, hanem ki van még nyújtva a keze.

    5 Ó asszíriai, haragom rúdja, és kezükben a pálca a afelháborodásuk.

    6 aKépmutató nemzet ellen küldöm, és haragom népe ellen adok neki megbízatást, hogy elvegye a zsákmányt, és elvegye a prédát, és letapossa őket, mint az utcák sarát.

    7 Ő mégsem így vélekedik, szíve sem így gondolja; hanem az van szívében, hogy nemzeteket pusztítson el és vágjon ki, nem is keveset.

    8 Mert ezt mondja: Hercegeim nem mind királyok-e?

    9 Nem olyan-e Kalnó, mint Kárkemis? Nem olyan-e Hamáth, mint Árpád? Nem olyan-e Samaria, mint Damaszkusz?

    10 Ahogyan akezem megalapította a bálványok királyságait, és amelyeknek faragott képei felülmúlták azokat Jeruzsálemben és Samariában.

    11 Ahogyan Samariával és az ő bálványaival tettem, ne tegyek-e úgy Jeruzsálemmel és az ő bálványaival?

    12 Lészen tehát, hogy amikor az Úr egész munkáját teljesítette Sion hegyén és Jeruzsálemen, megbünteti aAsszíria királya bdölyfös szívének gyümölcsét és magas pillantásainak dicsőségét.

    13 Mert aő ezt mondja: Kezem erejével és bölcsességemmel tettem ezeket a dolgokat; mert okos vagyok; és elmozdítottam a nép határait, és elraboltam kincseiket, és mint vitéz férfi legyőztem a lakosokat;

    14 És kezem fészekként találta meg a nép vagyonát; és ahogy az ember összegyűjti az otthagyott tojásokat, úgy gyűjtöttem össze az egész földet; és nem volt senki, aki szárnyat mozdított, szájat nyitott vagy sipogott volna.

    15 aDicsekszik-e a bfejsze azzal szemben, aki vág vele? Felmagasztalja-e magát a fűrész azzal szemben, aki húzogatja? Mintha a rúd huzigálná magát azzal szemben, aki felvette, vagy a pálca emelné fel magát, mintha nem is fa volna!

    16 Ezért az Úr, a Seregek Ura, kövérjeire sorvadást bocsát; és adicsősége alatt olyan égést szít, mint a tűz égése.

    17 És lészen Izráel világossága tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég, és egy napon megemészti tüskéit és töviseit;

    18 És felemészti erdejének és gyümölcsöző mezejének dicsőségét, alelket is és testet is; és olyanok lesznek, mint a zászlótartó, amikor elalél.

    19 És erdeje fáinak amaradéka oly kevés lesz, hogy egy gyermek is felírhatja azokat.

    20 És lészen aazon a napon, hogy Izráel maradéka, és bJákób házából azok, akik megmenekültek, nem ctámaszkodnak többé arra, aki lesújtott rájuk, hanem igazán az Úrra támaszkodnak, Izráel Szentjére.

    21 A amaradék visszatér, igen, méghozzá Jákób maradéka, a hatalmas Istenhez.

    22 Mert ha néped, Izráel, annyi volna is, mint a tenger homokja, csak a maradék tér vissza közülük; elrendelt apusztításukat belárasztja az igazlelkűség.

    23 Mert a Seregek Úristene apusztítást végez, méghozzá elhatározottat, ezen az egész földön.

    24 Ezért így szól a Seregek Úristene: Ó népem, mely Sionban lakik, ne félj az asszíriaitól; rúddal súlyt le rád, és felemeli ellened pálcáját, aEgyiptom módja szerint.

    25 Mert már csak egy kevés idő van, és megszűnik felháborodásom, és haragom az elpusztításukban.

    26 És a Seregek Ura ostort serkent neki, a amidiáni öldöklés szerint Oreb sziklájánál; és rúdja a tengeren volt, hogy felemelje azt, Egyiptom módja szerint.

    27 És lészen azon a napon, hogy leveszik aterhét a válladról, és igáját a nyakadról, és elpusztítják az igát, a bfelkentség miatt.

    28 Ajjáthba ajött, átment Migronba; Mikmásnál lerakta kocsijait.

    29 Átmentek az átjárón; szállást Gébában foglaltak el; Ráma fél; Saul Gibeája elmenekült.

    30 Emeld fel hangod, Ó Gallim leánya, tedd, hogy Laisig meghallják, Ó szegény Anathóth.

    31 Madména eltávolíttatott; Gébim lakói összegyűlnek, hogy elmeneküljenek.

    32 Most még Nóbban marad azon a napon; megrázza kezét Sion leányának hegye, Jeruzsálem dombja ellen.

    33 Íme, az Úr, a Seregek Ura borzalommal vágja le a nagy ágat; és ledöntik a termetre amagasakat; és megalázzák a gőgösöket.

    34 És vassal vágja le az erdők sűrűjét, és ledől Libanon egy hatalmas által.