Bevezetés a 2 Korinthusbeliekhez

Miért tanulmányozzuk ezt a könyvet?

Pál apostolnak ez a levele a korinthusbeli egyháztagokhoz a következő témákkal tűnik ki: vigasz a megpróbáltatások közepette, erő a gyengeségek közepette (amint azt Pál maga példázta), és az igaz tanítók hamis tanítóktól való megkülönböztetése. Pál azon példája és tanításai, melyeket a 2 Korinthusbeliek feljegyez, lelkesíteni tudnak téged, hogy a körülményektől vagy a következményektől függetlenül is igaz és hű maradj az Istennel, az Örökkévaló Atyával kötött örök szövetségeidhez.

Ki írta ezt a könyvet?

Pál írta ezt a levelet a korinthusbeli szentekhez (lásd 2 Korinthusbeliek 1:1).

Mikor és hol íródott?

Nem sokkal azután, hogy Pál megírta azt a levelet, melyet mi a korinthusbelieknek szóló első levélként ismerünk, tanításai ellen zendülés támadt Efézusban (lásd Apostolok cselekedetei 19:23–40), ő pedig Macedóniába ment (lásd Apostolok cselekedetei 20:1; 2 Korinthusbeliek 2:13; 7:5). Úgy tűnik, hogy macedóniai tartózkodása idején írta meg a 2 Korinthusbelieket, valószínűleg Kr. u. 55–57 tájékán (lásd Kalauz a szentírásokhoz: Pál levelei; scriptures.lds.org).

Kinek íródott és miért?

Az általunk 2 Korinthusbeliekként ismert levél a Korinthusban élő egyháztagoknak íródott. Míg Pál harmadik misszionáriusi útja alatt Macedóniában tartózkodott, Titus hírt hozott neki Korinthusból, hogy egy általa korábban küldött levelet jól fogadtak az ottani szentek (lásd 2 Korinthusbeliek 7:6–13). Az egyház korinthusi gyülekezete fejlődött, de Pál hamis tanítókról is értesült, akik megrontották Krisztus tiszta tanait. Valamikor Pál első, és esetleges második korinthusi látogatása után (lásd 2 Korinthusbeliek 1:15–16), amikor is úgy tűnik, megfeddte a szentek egy részét (lásd 2 Korinthusbeliek 2:1; 12:21), Jeruzsálem környékéről prédikátorok érkeztek Korinthusba, és azt kezdték tanítani a szenteknek, hogy Pál tanításaival ellentétben zsidó szokásokat kell átvenniük. A 2 Korinthusbeliek nagy része e hamis tanítók által okozott gondokról szól.

Pál levele azokhoz is szólt, akik többet szerettek volna kapni a szavaiból (lásd 2 Korinthusbeliek 1–9), valamint azokhoz is, akik vonakodtak elfogadni a tanításait (lásd 2 Korinthusbeliek 10–13). A 2 Korinthusbeliek szövege általánosságban véve a levél számos célját felfedi:

Köszönetet mondani azoknak a szenteknek, akik korábbi levelére kedvezően reagáltak, és megerősíteni őket.
Figyelmeztetni a Krisztus tiszta tanát megrontó hamis tanítókra.
Védeni saját jellemét és Jézus Krisztus apostolaként kapott felhatalmazását (lásd 2 Korinthusbeliek 10–13).
Buzdítani a korinthusbeli szenteket, hogy adjanak nagylelkű pénzügyi felajánlást a nyomorgó jeruzsálemi szenteknek (lásd 2 Korinthusbeliek 8–9).

Milyen megkülönböztető jegyei vannak ennek a könyvnek?

Bár Pál levelei közül sok a tanra összpontosít, ennek a levélnek a nagy része a közte és a korinthusbeli szentek közötti kapcsolatra fektet hangsúlyt, valamint az ő irántuk érzett szeretetére és törődésére. Pál határozottan ellene szegült a kritikusainak, azonban a 2 Korinthusbeliekben végig gyengéd papsági vezetőként jelenik meg, aki szívén viseli a szentek boldogságát és jólétét. Megosztott néhány részletet az életéből is, és írt arról, hogy „tövis adatott” a testébe (2 Korinthusbeliek 12:7).

A 2 Korinthusbeliek 12:2–4-ben feljegyzett szent élményben Pál úgy említi magát, mint „egy embert a Krisztusban”, aki „elragadtatott a harmadik égig”, ahol kimondhatatlan dolgokat látott és hallott. Erre a látomásra, valamint a feltámadt testek dicsőségének különbözőségeire utaló korábbi tanbéli kijelentéseire (lásd 1 Korinthusbeliek 15:35–44) tekinthetünk úgy, mint a Tan és a szövetségek 76-ban feljegyzett látomás bibliai párhuzamára.

Vázlat

2 Korinthusbeliek 1–5. Pál bizonyságot tesz arról, hogy Isten minden próbatételben megvigasztalja a gyermekeit. Felhívást intéz a szentekhez, hogy szeressék egymást és bocsássanak meg egymásnak. Az evangélium és az Úr Lelkének munkálkodásai dicsőségesebbek Mózes törvényének betűjénél. Pál bátorítást nyújt az embert próbáló pillanatokat átélő olvasóinak, és emlékezteti őket Isten szeretetének és dicsőségének örök voltára. Segít az olvasóknak megérteni, hogy Jézus Krisztus engesztelése által meg kell békülniük Istennel.

2 Korinthusbeliek 6–13. Hamis tanítók kritikáival és ellenszegülésével találkozva Pál megvédi saját őszinteségét az Úr szolgájaként, és felhívást intéz az olvasóihoz, hogy szakadjanak el a világtól. Tanít az „Isten szerint való” szomorúságról (lásd 2 Korinthusbeliek 7:10). Pál megköszöni a korinthusbeli szentek jeruzsálemi szegényeknek tett felajánlásait, és arra biztatja őket, hogy továbbra is adakozzanak nagylelkűen. Határozottan szót emel a „hamis apostolok” (2 Korinthusbeliek 11:13) ellen. Az Úrban dicsekszik, és életrajzi részleteket oszt meg a megpróbáltatásairól és a Jézus Krisztusba vetett hitéről. Ír a harmadik mennyről szóló látomásáról, és felhívást intéz a szentekhez, hogy tartsanak önvizsgálatot és bizonyuljanak hithűnek.