23. rész: 1. nap

1 Korinthusbeliek 15:1–29

Bevezetés

Pál apostol megtudja, hogy Korinthusban némely egyháztag azt tanítja, hogy a halottak nem támadnak fel. Bizonyságot tesz arról, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és elmagyarázza, hogy mit jelent a feltámadás Mennyei Atyánk minden gyermeke számára.

1 Korinthusbeliek 15:1–10

Pál bizonyítékkal szolgál Jézus Krisztus feltámadására

Olvasd el a következő idézetet Thomas S. Monson elnöktől: „Kedves fivéreim és nőtestvéreim, nevetünk, sírunk, dolgozunk, játszunk, szeretünk és élünk. Utána pedig meghalunk. A halál a mi egyetemes örökségünk. Mindenkinek át kell haladnia a kapuin. A halál igényt tart az öregekre, akik elfáradtak és kimerültek. Meglátogatja a fiatalokat üde reménységük és dicső várakozásaik közepette. Szorításából még a kisgyermekek sem szabadulnak ki. Pál apostol szavaival: »[E]lvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak.« [Zsidók 9:27]” (Tudom, hogy él kegyes Megváltóm! Liahóna, 2007. máj. 24–25.).

Gondolj vissza, milyen gondolatokat vagy érzéseket tapasztaltál meg, amikor meghalt valaki, akit ismertél.

Az 1 Korinthusbeliek 15:1–29 tanulmányozása során keress olyan tantételeket, amelyek segíthetnek, amikor meghal valaki, akit ismersz.

Pál apostol a korinthusbeli szentekhez írt levele végén beszélt egy hamis elképzelésről, melyet néhány egyháztag tanított. Olvasd el az 1 Korinthusbeliek 15:12-t, és nézd meg, hogy milyen hamis elképzelést tanítottak.

Szerinted miért aggasztotta Pált ez a hamis elképzelés?

Olvasd el az 1 Korinthusbeliek 15:3–8-at, és nézd meg, mit írt Pál, hogy segítsen az egyháztagoknak megérteni a Szabadító feltámadásának valóságát. (Tartsd szem előtt, hogy a Kéfás név itt Péter apostolra utal.)

Ezekből a versekből megtudhatjuk, hogy az apostolok bizonyságot tesznek arról, hogy Jézus Krisztus meghalt a bűneinkért és feltámadt a halálból. (Ezt az igazságot meg is jelölheted a szentírásodban vagy be is írhatod.)

Monson elnök a következő bizonyságot osztotta meg erről: „Teljes szívemből és lelkem erejéből, különleges tanúként bizonyságomat teszem arról, és kijelentem, hogy Isten valóban él. Jézus az Ő Fia, az Atya Egyszülöttje a testben. Ő a mi Megváltónk, és Ő a Közbenjárónk az Atyánál. Ő az, aki meghalt a kereszten, hogy engesztelést hozzon a bűneinkért. Ő lett a feltámadás zsengéje. Mivel Ő meghalt, mindenki újra élni fog. »Így zengem szívem örömét: Tudom, hogy jó Megváltóm él!« [Tudom, hogy jó Megváltóm él. Himnuszok, 78. sz.]. Tudja meg az egész világ, és éljen e tudás szerint” (vö. Tudom, hogy él kegyes Megváltóm! 25.).

Gondold át, hogyan segített megerősíteni a Szabadítóba és az Ő feltámadásába vetett hitedet az apostolok Jézus Krisztus feltámadásáról tett bizonysága.

1 Korinthusbeliek 15:11–29

Pál kifejti a feltámadás tanát

Amint azt az 1 Korinthusbeliek 15:11–15 kifejti, Pál apostol kérdőre vonta a korinthusbeli szenteket, amiért kételkedni kezdtek a feltámadás valóságában. Azzal érvelt, hogy ha nincsen halottak feltámadása, akkor Jézus Krisztus sem támadt fel. És ha Jézus Krisztus nem támadt volna fel a halálból, akkor feltámadásának minden tanúja hamis tanú lenne, és nem lenne értelme hirdetni az evangéliumot.

Joseph Smith próféta azt tanította: „Vallásunk alapvető tantételei az apostolok és a próféták bizonysága Jézus Krisztusról; az, hogy Ő meghalt, eltemették, és harmadnap feltámadt, és felemelkedett a mennybe; és a vallásunkra vonatkozó minden más dolog ennek csupán függeléke” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 52.).

1. Másold be ezt a táblázatot a szentírás-tanulmányozási naplódba, majd olvasd el a táblázat bal oszlopában feltüntetett szentírásrészeket, és nézd meg, te hogyan egészítenéd ki a jobb oszlopban található, hozzájuk kapcsolódó mondatokat. Ezután egészítsd ki ezeket a mondatokat a szentírás-tanulmányozási naplódban.

   Tartsd szem előtt, hogy a zsengéjök szó az 1 Korinthusbeliek 15:20-ban a terménynek a földműves által elsőként learatott részére utal. Éppen úgy, ahogyan az aratás zsengéje kerül mind közül először learatásra, Jézus Krisztus volt az első, aki feltámadt. (Ne feledd, hogy az 1 Korinthusbeliek 15:20–22 szentírás-memoriter. Megjelölheted valamilyen egyedi módon, hogy később könnyen megtalálhasd.)

   1 Korinthusbeliek 15:16–19	Ha Jézus nem támadt volna fel a halálból, akkor…
   1 Korinthusbeliek 15:20–22	Mivel Jézus feltámadt a halálból,…

Nézd meg Pál kijelentését az 1 Korinthusbeliek 15:19-ben: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.” Pálnak a 20–22. versekben található bizonyságából megismerhetjük azt az igazságot, hogy Jézus Krisztus feltámadása miatt remény adatott számunkra.

2. Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogyan adhat neked reménységet Jézus Krisztus feltámadása olyankor, amikor meghal egy ismerősöd, vagy amikor félelem fog el téged annak kapcsán, hogy végül te is meg fogsz halni.

3. Végezd el az alábbi feladatok közül az egyiket, vagy akár mindkettőt a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Írd le a bizonyságodat a feltámadás valóságáról, valamint annak fontosságáról Mennyei Atyánk szabadítástervében. Meg is oszthatod valakivel bizonyságodat a feltámadásról.

   2. Kérd meg az egyik szülődet, barátodat vagy egyházi vezetődet, hogy ossza meg veled bizonyságát a feltámadásról. Írd le, hogy mit tudtál meg, és milyen érzések voltak benned e bizonyság hallatán.

Amint azt az 1 Korinthusbeliek 15:23–24 feljegyzi, Pál azt tanította, hogy a feltámadásnak lesz egy rendje. Először Jézus Krisztus támad fel, azután pedig a hithű követői. A Tan és a szövetségek azt tanítja, hogy ezek a hithű követők celesztiális dicsőséget fognak örökölni (lásd T&Sz 76:50–70; 88:97–98). Akik nem hősiesek a bizonyságukban Jézus Krisztusról, és akik gonoszok, azok később fognak feltámadni (lásd T&Sz 76:71–86; 88:99–101). Pál azt is tanította, hogy amikor itt „a vég” (a millennium), akkor Jézus Krisztus „átadja [a királyságot]” a Mennyei Atyának, miután eltörölt „minden [világi] hatalmat és erőt” (1 Korinthusbeliek 15:24).

Olvasd el az 1 Korinthusbeliek 15:25–26-ot, és nézd meg, hogy mit tanított Pál, mi történik majd Jézus Krisztus ellenségeivel a millennium idején.

Figyeld meg, hogy mi az utolsó ellenség, melyet Jézus Krisztus elpusztít, eltöröl. Miért tekinthető a halál Jézus Krisztus és Mennyei Atyánk terve ellenségének? (Lásd Mózes 1:39.)

Olvasd el az 1 Korinthusbeliek 15:29-et, és nézd meg, hogy milyen szertartást végeztek a korinthusbeli szentek.

Saját szavaiddal foglald össze, mit kérdezett Pál a szentektől a halottakért végzett keresztelkedésekben való részvételük kapcsán:

Az 1 Korinthusbeliek 15:29-ből megismert egyik igazság az, hogy akik keresztelkedés nélkül haltak meg, azok is részesülhetnek ebben a nélkülözhetetlen szertartásban.

Gordon B. Hinckley elnök kifejtette, hogy a templomok a feltámadásba vetett hitünket jelképezik: „Minden templom, legyen bár nagy vagy kicsi, régebbi vagy új, azt a bizonyságunkat juttatja kifejezésre, hogy a sír utáni élet olyan valós és biztos, akárcsak a halandóság. Nem lenne szükség templomokra, ha az emberi lélek és lény nem volna örökkévaló. Az ezekben a szent házakban végzett szövetségek mindegyikének örökké tartó következményei vannak” (“This Peaceful House of God,” Ensign, May 1993, 74).

A Utahi Payson templom

Ha egy templom közelében laksz, akkor gondolj egy olyan alkalomra, amikor keresztelkedéseket végeztél a halottakért vagy templomi szertartásokra készítetted elő őseid neveit. Milyen érzéseid voltak, amikor templomi szertartásokra készítettél elő neveket, vagy munkát végeztél értük a templomban? Ha nem laksz templom közelében, akkor gondod át, mit tehetnél azért, hogy segédkezz a halottak szabadításának munkájában.

4. Válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Mit tehetsz azért, hogy még teljesebb mértékben részt vegyél a családtörténeti és a templomi munkában, és szerinted hogyan segíthet a részvételed megerősíteni a feltámadásról való bizonyságodat?

Írj le egy papírlapra egy arra vonatkozó személyes célkitűzést, hogy mi módon vehetsz részt még jobban a családtörténeti és a templomi munkában. Tedd ezt a lapot olyan helyre, ahol emlékeztetni fog téged arra, hogy munkálkodj a célod elérésén.

Szentírás-memoriter – 1 Korinthusbeliek 15:20–22

5. Ennek a szentírásrésznek (1 Korinthusbeliek 15:20–22) a memorizálása segíteni fog, hogy meglegyenek a megfelelő szavaid és tudásod ahhoz, hogy tanítani tudd másoknak a feltámadás tanát. Tölts néhány percet a 22. vers memorizálásával, majd mondd fel anélkül, hogy belepillantanál a szentírásodba. Tedd meg ugyanezt a 21. verssel, és mondd fel a 21–22. verseket; majd a 20. verssel, és mondd fel sorrendben mind a három verset. Végezetül próbáld meg emlékezetből leírni az egész szentírás-memoritert a szentírás-tanulmányozási naplódba.

6. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam az 1 Korinthusbeliek 15:1–29-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: