A világ békessége vagy Krisztus békessége

Írta: Sarah Hanson

Jézus Krisztus tartós békességet tud adni nekünk, még a nehézségek és megpróbáltatások idején is.

Peace in the world versus Peace in Christ

Mire van szükség a társadalmi, politikai és vallási felfordulás által jellemzett világban ahhoz, hogy békességre lelhess? Jó barátokra? Szerető családra? Biztonságra és védelemre? Néha úgy gondoljuk, hogy akkor érezhetünk csak valódi békességet, ha az életünk megfelel az ilyen és hasonló elvárásoknak. Az élet azonban soha nem lesz 100%-osan tökéletes és könnyű. Akkor miképpen nézhetünk szembe a megpróbáltatásokkal úgy, hogy közben békességet is érezzünk?

A világ véleménye szerint csak akkor lehet békességet érezni, ha nincs semmiféle konfliktus. De ez nem igaz! Evangéliumán keresztül Jézus Krisztus olyan belső békét biztosít számunkra, amely meghaladja a világ által nyújtott békességet. Ha hittel Őrá tekintünk, bármilyen körülmény közepette békességet érezhetünk.

A Szabadító ezt tanította: „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja” (János 14:27; kiemelés hozzáadva). Íme néhány különbség a világ békessége és Jézus Krisztus békessége között.

A világ békessége

A békességnek azonnal kell jönnie – nem kellene, hogy várjunk rá!
A nehézségek közepette nem lelhetsz békességre.
A békesség azt jelenti, hogy nincs háború.
Úgy tehetsz szert békességre, ha tetszés szerinti életet élsz.
A hibáid és gyengeségeid beismerése nem hoz békességet.
Abból fakad a békesség, ha csak a saját szükségleteiddel törődsz.
Abból fakad a békesség, ha mások elismerésének kivívására törekszel.
Nekünk kell megpróbálnunk megteremteni a saját békességünket.

Békesség Krisztusban

Néha várnunk kell a békességre – de „ne add fel! […] Bízzál Istenben, és higgy az elkövetkezendő jó dolgokban!”¹
Békességre a megpróbáltatások közepette is szert tehetünk.
Bármilyen körülmény közepette békességre lelhetünk.
A békesség az evangélium szerinti élet és a parancsolatok betartása által érkezik.
Az őszinte bűnbánat békességet eredményez. „A bűnbánat szó egész szépsége a régi gondoktól és a régi szokásoktól és a régi bánkódásoktól és a régi bűnöktől való megszabadulás ígéretében rejlik. Az evangéliumi szókincs legreménytelibb és legbuzdítóbb – és igen: legbéketeljesebb – szavai közé tartozik.”²
A békesség mások szolgálatából és abból fakad, ha béketeremtők vagyunk másokkal.
Békességre akkor teszünk szert, amikor azon vagyunk, hogy jobb tanítványai legyünk Jézus Krisztusnak.
Az a békesség, „amely az igazlelkűség… jutalma”, az „a Szabadító küldetésének és engesztelő áldozatának egyik megígért ajándéka”³.

Ha Jézus Krisztusra összpontosítjuk az életünket, valóban érezni fogjuk, ahogy Ő „békét szól a lelkünkhöz” (vö. Alma 58:11). Át fogunk élni nehéz időszakokat ebben a világban, de áldást jelent számunkra az a tudat, hogy van valaki, akihez bármilyen küzdelmes helyzetben fordulhatunk. A Szabadító ezt mondta: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. „E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok; én [le]győztem a világot” (János 16:33). A Szabadító engesztelésének köszönhetően most és mindörökké lehetséges a békesség.