Míg újra találkozunk
Az evangélium minden igazságot felölel
Írta: Dieter F. Uchtdorf elnök
második tanácsos az Első Elnökségben
A „Seeing Beyond the Leaf” című beszéd alapján, amely 2014. március 7-én, a Brigham Young Egyetem egyháztörténeti szimpóziumán hangzott el Salt Lake Cityben.
Az általunk látott falevél egyszerűen egyetlen mikroszkopikus pillanatkép – része a lenyűgöző tudás végtelenül hatalmas erdejének.
A történelem fontos. Ha pedig a történelemből levont tanulságokhoz horgonyozzuk magunkat, az lehetővé fogja tenni számunkra, hogy az emberi létezés legjobb példáit kövessük.
Michael Crichton, a néhai író, állítólag ezt mondta: „Ha nem ismered a történelmet, akkor nem tudsz semmit. Olyan falevél vagy, amely nem tudja, hogy egy fához tartozik.” A történelem nemcsak a létezés leveleiről tanít; tanít az élet gallyairól, ágairól, törzseiről és gyökereiről is. És ezek a leckék fontosak.
Halandókként az egyik gyengeségünk, hogy azt gondoljuk, a mi „levelünkön” kívül nincs más – hogy a mi igazságunk teljes és egyetemes. Egy régi jiddis közmondás [szerint]: „A tormában lévő kukacnak torma a világ.” Szeretném kihangsúlyozni, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza által megragadott igazság túlterjed a leveleken, és határozottan túlterjed a tormán! Túlterjed időn és téren, és minden igazságot felölel.
Jézus Krisztus evangéliuma nemcsak a volt és a van, hanem a lehet és a lesz igazságát is felöleli. Ez minden igazság közül a leggyakorlatiasabb. A tanítvány útjára tanít – olyan ösvény ez, amelyen a közönséges, hibákkal bíró halandók dicsőséges, halhatatlan és határtalan lényekké változnak, kiknek isteni lehetőségei meghaladják szegényes képzelőerőnket.
Igen, ez gyakorlatias igazság. Ez az igazság elképzelhetetlenül értékes. Ez a legmagasabb rendű igazság. Azért vagyunk ezen a földön, hogy megtudjuk, hogyan keressük, fedezzük fel és alkalmazzuk az igazságot. Jézus Krisztus evangéliuma minden igazságot felölel, és emellett olyan tudásra összpontosít, mely a legnagyobb értékkel fog bírni számunkra ebben az életben és az eljövendő örökkévalóságokon keresztül.
Hát nem figyelemre méltó érzés olyan egyházhoz tartozni, amely megragadja az igazságot – tekintet nélkül annak forrására –, és azt tanítja, hogy még sokkal több fog adatni, mivel Isten „ezután is ki fog nyilatkoztatni sok nagyszerű és fontos dolgot Isten királyságát illetően” [Hittételek 1:9]? Ennek eredményeképpen alázattal viszonyulunk a rendelkezésünkre álló igazsághoz. Tisztában vagyunk vele, hogy tudásunk egy folyamatban lévő mű; hogy az általunk látott falevél egyszerűen egyetlen mikroszkopikus pillanatkép – a lenyűgöző tudás végtelenül hatalmas erdejének része.