Alma 28
    Footnotes

    28. Fejezet

    Egy óriási csatában legyőzik a lámánitákat – Tízezreket ölnek meg – A gonoszok a végtelen jaj állapotának kiszolgáltatottjai lesznek; az igazlelkűek pedig soha véget nem érő boldogságot nyernek el. Mintegy Kr.e. 77–76.

    1 És most lőn, hogy miután Ammon népe letelepedett Jerson földjén, és egy gyülekezetet is megalapítottak aJerson földjén, és a nefiták felállították seregeiket Jerson földje körül, igen, az összes határvidéken Zarahemla földje körül; íme, a lámániták seregei követték testvéreiket a vadonba.

    2 És ebből egy óriási csata lett; igen, méghozzá olyan, amilyenről attól az időtől fogva, hogy Lehi elhagyta Jeruzsálemet, soha senki nem hallott az egész országban. Igen, lámániták tízezreit ölték meg és szórták szét!

    3 Igen, és óriási mészárlás volt Nefi népe között is; mindazonáltal akiűzték és szétszórták a lámánitákat, és Nefi népe újra visszatért országába.

    4 És ez egy olyan időszak volt, amikor nagy gyászolás és sírás-rívás hallatszott szerte az egész országban, Nefi népe között –

    5 Igen, özvegyek férjüket gyászoló kiáltása, és atyák fiaikat gyászoló, és a leány fivérét, igen, és a fivér atyját gyászoló kiáltása; és így, megölt rokonságukat gyászolva mindenhol gyász kiáltása hallatszott közöttük.

    6 És most, ez biztosan egy keserves nap volt; igen, a csendesedés ideje, valamint a sok aböjtölés és imádkozás ideje.

    7 És így végződött a bírák Nefi népe feletti uralmának tizenötödik éve.

    8 És ez Ammonnak és testvéreinek a beszámolója. Utazásaiknak Nefi földjén, szenvedéseiknek az országban, bánataiknak és megpróbáltatásaiknak, és asemmihez nem hasonlítható örömüknek, valamint testvéreik Jerson földjére történő befogadásának és ottani biztonságuknak. És most az Úr, minden ember Megváltója áldja meg az ő lelküket mindörökké.

    9 És ez a Nefiták közötti háborúk és viszálykodások beszámolója, valamint a nefiták és a lámániták közötti háborúké; és véget ért a bírák uralmának tizenötödik éve.

    10 És az első és a tizenötödik év közötti időszak sok ezer élet pusztulását hozta magával; igen, a vérontás rettenetes látványát hozta magával.

    11 És sok ezer ember teste fekszik mélyen a föld alatt, míg sok ezer ember teste aporlik halmokban a föld színén; igen, és sok ezer ember bgyászolja rokonai elvesztését, mert van okuk a félelemre, az Úrnak azon ígéretei szerint, hogy a végtelen jaj állapotának vannak kiszolgáltatva.

    12 Míg sok ezer más ember valóban gyászolja rokonai elvesztését, mégis örvendezik és ujjong a reményben, és még tudja is, az Úr aígéretei szerint, hogy azok felemeltetnek, hogy a soha véget nem érő boldogság állapotában Isten jobb keze felől lakjanak.

    13 És így látjuk, hogy mily nagy aegyenlőtlenség van az emberek között a bűn és a vétek, valamint az ördög hatalma miatt, mely az emberek szívének tőrbe csalására tervezett ravasz btervein keresztül valósul meg.

    14 És így látjuk az emberek szorgalmasságára történő nagy felhívást, hogy dolgozzanak az Úr aszőlőskertjeiben, és így látjuk a bánat és az örvendezés nagy okát – a bánatét az emberek közötti halál és pusztulás miatt, és az örömét Krisztus életre vivő bvilágossága miatt.