32. fejezet
Moróni kapitány és a szabadság zászlaja
Ha Amalikiás király lett volna, megpróbálta volna elpusztítani Isten egyházát, és elvenni az emberek szabadságát.
Amikor Moróni kapitány, a nefita seregek vezetője hallott Amalikiás tervéről, hogy király legyen, dühbe gurult.
Moróni szétszakította a köpenyét, hogy zászlót készítsen belőle. Ráírt egy üzenetet, amely arra emlékeztette az embereket, hogy védjék meg a vallásukat, szabadságukat és békéjüket.
Moróni egy rúdra tűzte a zászlót, és a szabadság zászlajának nevezte. Ezután felöltötte a páncélzatát, és letérdelt imádkozni.
Megkérte Istent, hogy védje meg azokat, akik hisznek Jézus Krisztusban, és imádkozott, hogy szabadság legyen az országban. A szabadság földjének nevezte azt.
Moróni elment a néphez. A szabadság zászlaját lengette, és hívta őket, hogy jöjjenek, és segítsenek megvédeni a szabadságukat.
Az egész országból jöttek emberek. Megígérték, hogy engedelmeskednek Isten parancsolatainak, és harcolnak a szabadságukért.
Amikor Amalikiás látta, hogy mennyi nefita csatlakozott Morónihoz, megijedt. Ő és a követői elmentek, hogy a lámánitákhoz csatlakozzanak.
Moróni és a serege megpróbálták megállítani őket, de Amalikiás és néhány embere elmenekült.
Moróni egy szabadság zászlaját tűzött ki minden toronyban szerte a nefiták országában. A nefiták megőrizték a szabadságukat, és újra békében éltek.