Éljünk a próféták szavai szerint!
    Footnotes

    Éljünk a próféták szavai szerint!

    Hogy összhangban legyünk a menny isteni céljaival, támogatjuk a prófétát, és folyamatosan azt választjuk, hogy a szavai szerint élünk.

    Mennyei Atyánk minden gyermekét szereti, és arra vágyik, hogy ismerjék és értsék az Ő boldogságtervét. Ezért prófétákat hív el, akiket hatalommal és felhatalmazással rendeltek el, hogy Isten nevében cselekedjenek gyermekei megszabadításáért. Az igazlelkűség hírnökei ők, tanúi Jézus Krisztusnak és végtelen engesztelése hatalmának. Viselik Isten királyságának kulcsait a földön, és felhatalmazást adnak a szabadító szertartások elvégzésére.

    Az Úr igaz egyházában „egyszerre soha nincs egynél több valaki a földön, akire rá lenne ruházva ez a hatalom és ennek a papságnak a kulcsai”1. Thomas S. Monson elnököt prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként támogatjuk. Kijelenti az Úr szavát, hogy vezesse és irányítsa az egész egyházat. Ahogyan J. Reuben Clark elnök magyarázta: „Egyedül az egyház elnökének… van joga kinyilatkoztatást kapni az egyházra.”2

    Az élő prófétát illetően az Úr a következő parancsot adja egyháza népének:

    „…szívleljétek meg minden szavát és parancsolatát, amelyet úgy ad nektek, ahogyan ő kapja azokat, teljes szentségben járva énelőttem;

    Mert az ő szavát úgy fogadjátok, mintha az én számból eredne, teljes türelemmel és hittel!

    Mert megtéve e dolgokat a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni felettetek”3.

    Hogy összhangban legyünk a menny isteni céljaival, támogatjuk a prófétát, és folyamatosan azt választjuk, hogy a szavai szerint élünk.

    Monson elnök tanácsosait és a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjait is prófétákként, látnokokként és kinyilatkoztatókként támogatjuk. „Joguk, hatalmuk és felhatalmazásuk van arra, hogy kijelentsék [az Úr] gondolatát és akaratát…, az egyház elnökének alárendelve.”4 Krisztus nevében szólnak. Krisztus nevében jövendölnek. Mindent Jézus Krisztus nevében tesznek. Szavaikban halljuk az Úr hangját és érezzük a Szabadító szeretetét. „És amit akkor mondanak, amikor a Szentlélek készteti őket, az szentírás lesz…, és Isten szabadulásra vezető hatalma.”5 Maga az Úr ezt mondta: „…akár saját hangom, akár szolgáim hangja által, az ugyanaz.”6

    Hálásak vagyunk, hogy az egyház „az apostoloknak és prófétáknak alapkövé[re épült], lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus”7. Az Úr háza a rend háza, és soha nem kell tévedésben élnünk azt illetően, hogy hová forduljunk válaszokért a kérdéseinkre, vagy bizonytalannak lennünk abban, hogy melyik hangot kövessük. Nem kell, hogy „ide s tova hány[jon minket] a hab és hajt[son] a tanításnak akármi szele”8. Isten az Ő elrendelt szolgáin keresztül kinyilatkoztatja a szavát, „a szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére”9. Amikor úgy döntünk, hogy a próféták szavai szerint élünk, azon a szövetséges ösvényen járunk, amely örök tökéletesedéshez vezet.

    Egy egyedülálló anyától, aki az éhínség idején a túlélésért küzd, megtudjuk, mit jelent támogatni a prófétát. Az Úr arra utasította Illés prófétát, hogy menjen el Sareptába, ahol találni fog egy özvegyasszonyt, akinek Isten megparancsolta, hogy lássa el őt. Amikor Illés a városhoz ért, meglátta az asszonyt, amint fát szedeget. Így szólt hozzá: „Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.”10

    „De mikor az elment, hogy vizet hozzon, [ismét] utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.

    Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi sült kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészítem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.”

    Ekkor Illés így válaszolt: „Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss”11.

    Képzeljétek el egy pillanatra, milyen nehéz dolgot kért a próféta az éhező anyától. Isten bizonyára képes lett volna élelmet biztosítani hithű szolgája számára. Ám az Úr nevében cselekedve Illés azt tette, amire utasítást kapott, vagyis arra kérte Isten egy szeretett leányát, hogy áldozza fel, amije van, azért, hogy támogassa a prófétát.

    Illés azonban áldást is ígért az engedelmességért: „Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül”12. Az Úr lehetőséget adott az özvegyasszonynak, hogy azt válassza: hisz a próféta szavainak és engedelmeskedik azoknak.

    Egy olyan világban, melyet az igazlelkűség utáni éhezés és lelki éhínség fenyeget, megparancsolták nekünk, hogy támogassuk a prófétát. Amint követjük, helyeseljük és megerősítjük a próféták szavát, tanúi leszünk, hogy van hitünk alázatosan alárendelni magunkat az Úr akaratának, bölcsességének és időzítésének.

    Akkor is figyelmezünk a próféták szavára, amikor az logikátlannak, terhesnek vagy kényelmetlennek tűnik. A világ normái szerint talán népszerűtlen, politikailag inkorrekt vagy társadalmilag elfogadhatatlan a próféta követése. Ám a próféta követése mindig helyes döntés. „Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!”13 „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.”14

    Az Úr tiszteli és kedveli azokat, akik figyelmeznek a prófétai útmutatásra. Ami a sareptai özvegyet illeti: az Illésnek való engedelmessége megmentette az életét, és végül a fia életét is. Ahogyan a próféta ígérte, „evék mind ő, mind amaz, mind annak házanépe, naponként…, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által”15.

    Az Úr „táplálja azokat, akik bíznak Őbenne”16. A próféták szavai olyanok, mint a manna a lelkünknek. Amikor veszünk belőlük, áldásban és védelemben részesülünk, és megőriztetünk mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Amikor szavaikon lakmározunk, megtanuljuk, hogyan jöjjünk Krisztushoz és éljünk.

    Bruce R. McConkie elder azt írta, hogy a prófétákon keresztül „az Úr kinyilatkoztatja a szabadulás igazságait, …a szabadulást, mely Krisztusban van; és elénk tárja az örök élethez vezető utat. […] Az Úr minden korban megadja népének azt az iránymutatást, melyre szükségük van a veszély pillanatában. És bizonyosan várnak ránk olyan napok, amikor semmi más, csakis a mennyből aláereszkedő, és a próféták ajkain át áramló isteni bölcsesség mentheti meg népét.”17

    Nekem a Babérkoszorú tanárom által tanított prófétai szavak segítettek meglátnom, milyennek kell lennie egy szövetséges házassági kapcsolatnak. A próféták szavai adtak nekem hitet és reményt, hogy fel tudok készülni és egy boldog otthon lehet majd az enyém. Az ősi és az újkori próféták tanításainak rendszeres tanulmányozása átsegített engem hét gyermekem kihordásának, tanításának és gondozásának kimerítő és gyakran fárasztó évein. A próféták szavai a szentírásokban és erről az emelvényről tanítva a vigasz, a szeretet, az erő és a bátorítás szavai, melyek mindannyiunkat körülölelnek.

    Amikor hallgatunk a próféták szavaira, örökkévalóan biztos alapra építjük az otthonunkat és az életünket, méghozzá „Megváltónk sziklájára, aki Krisztus, Isten Fia…; hogy amikor az ördög elküldi erős szeleit, igen, nyilait a forgószélben, igen, amikor minden jégesője és hatalmas zivatara benneteket ver majd, akkor nem lesz hatalma felettetek, hogy lehurcoljon a nyomorúság és a végtelen jaj szakadékába”18.

    Van választásunk. Választhatjuk, hogy figyelmen kívül hagyjuk, könnyedén vesszük, lábbal tiporjuk vagy elutasítjuk Krisztus szavait, melyeket elrendelt szolgái szólnak. Ám a Szabadító azt tanította, hogy akik ezt teszik, azokat kivágják az Ő szövetséges népe közül.19

    Ha imádságos lélekkel olvassuk és tanulmányozzuk a szent prófétai szavakat, hittel Krisztusban, őszinte szándékkal, akkor a Szentlélek igazságot fog szólni az elménkhez és a szívünkhöz. Kívánom, hogy nyissuk ki a fülünket, hogy hallhassunk, a szívünket, hogy érthessünk, és az elménket, hogy Isten rejtelmei feltárulhassanak szemeink előtt.20

    Bizonyságomat teszem, hogy Joseph Smith volt és még most is az a próféta, akit Isten elhívott, hogy visszaállítsa Jézus Krisztus evangéliumát és papságát a földre. Tanúságomat teszem továbbá, hogy Monson elnök személyében Isten igaz prófétája vezet ma minket. Kívánom, hogy úgy döntsünk, a próféták mellett állunk és a szavaik szerint élünk, míg egységessé nem válunk a hitben, megtisztulva Krisztusban, és eltelve Isten Fiának ismeretével. Jézus Krisztus szent nevében, ámen.