Az élet világossága. Liahóna, 2023. jan.
Az élet világossága
A Szabadító Jézus Krisztus a világosságunk, az életünk és az utunk – tegnap, ma és mindörökké.
Részlet Michael T. Malm Focus on Joy [Összpontosíts az örömre] című képéből
Amikor 1948 egy vasárnapján épp lemenőben volt a nap, azon kaptam magam, hogy a Trent folyó partján sétálgatok az angliai Nottinghamben. 20 éves misszionáriusként nem sokkal azelőtt hívtak el körzeti elnöknek. Hosszú, kimerítő napom volt, tele gyűlésekkel és szolgálattétellel, de boldog voltam, és a munka megelégedettséggel töltött el.
Miközben a folyóparton sétáltam, elmondtam egy imát a szívemben. Abban reménykedve, hogy érzek némi útmutatást az Úrtól, azt kérdeztem Tőle: „Azt teszem, amit Te akarsz?”
Elárasztott a békesség és megértés mindent elsöprő érzése. Abban a pillanatban rájöttem, hogy Jézus Krisztus ismer és szeret engem. Nem volt látomásom és hangot sem hallottam, azonban akkor sem szerezhettem volna erőteljesebb tudást Krisztus valóságáról és isteni voltáról, ha Ő maga állt volna előttem és a nevemen szólított volna.
Ez az édes és gyengéd élmény átformálta az életemet. Attól a naptól kezdve mind a mai napig minden jelentős döntésem meghozatalára hatással volt a Szabadítóról való tudásom. Az évek során és a világ majdnem minden táján bizonyságot tettem arról, hogy Jézus Krisztus Isten Fia és a világ Világossága. Kiváltság számunkra, hogy Őhozzá jöhetünk, követhetjük Őt, és érezhetjük az Ő világosságát az életünkben.
A világ Világossága
Egy este, sok évvel eme emlékezetes misszionáriusi élmény után a feleségemmel, Barbarával az éjszakai égboltot fürkésztük, és ámulattal néztem fel a milliónyi csillagra, melyek különösen fényesnek és gyönyörűnek tűntek aznap éjjel. Gondolataimban csodálattal idéztem fel az Úr Mózesnek mondott szavait: „És számtalan világot teremtettem; és ezeket is saját céljaimra teremtettem; és a Fiú által teremtettem őket, amely az én Egyszülöttem” (Mózes 1:33).
A Szabadítótól származott az a hatalom, amely megalkotta és megvilágítja a napot, a holdat és a csillagokat (lásd Tan és szövetségek 88:7–10). Jogosan állíthatja: „Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága” (János 8:12; lásd még János 9:5).
Az Első Elnökség első tanácsosa, Dallin H. Oaks elnök szavaival élve: „Jézus Krisztus a világ világossága, mert Ő a forrása annak a világosságnak, amely »Isten színe elől ered, hogy betöltse a tér roppant terjedelmét« [Tan és szövetségek 88:12].” A Szabadító világossága „az igaz világosság, amely minden embert megvilágosít, aki a világra jön” (Tan és szövetségek 93:2; lásd még 84:46). Ezzel a világossággal tudjuk, miként tegyünk különbséget a „jó és a gonosz között” (Moróni 7:16). Ezt az egyetemes világosságot úgy is nevezik, mint „az igazság világossága”, „Krisztus világossága”, valamint „Krisztus Lelke” (Tan és szövetségek 88:6; 88:7; Moróni 7:16).1
János apostol azt mondta, hogy „a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt” (János 1:5). Napjainkban Sátán túlórában dolgozik azon, hogy Isten gyermekeit sötétségbe vezesse, kizárva „a világ világosság[át], és élet[ét] és igazság[át]” (Ether 4:12).
Nem tudjuk teljes mértékben felfogni – vagy értékelni – a Szabadítót és az Ő evangéliumát, amikor elveszítjük az Ő világosságát és igazságát. Amikor azonban bűnbánatot tartunk, engedelmeskedünk, szolgálunk és hódolunk Neki, legyőzzük a sötétséget. Az Ő világossága visszatér, és eltávolítja a világ árnyékait közülünk és az elménkből.
Megáldva világossággal
Ahogy a világunk egyre sötétebbé és nyugtalanabbá válik, kihívásnak tűnhet érezni az Úr világosságát az életünkben. Azonban Russell M. Nelson elnök emlékeztet minket arra, hogy „a gyötrelmeket kísérő, egyre fokozódó sötétségben Jézus Krisztus világossága mind fényesebben ragyog”2.
Rájöttem, hogy az Ő világossága fényesebb lesz a lelkemben, amikor időt szánok a Lélek dolgaira olyan csendes pillanatokban, mint aznap este Barbarával. Ekkor részesülünk lelki benyomásokban, útmutatásban és világosságban. Ekkor értjük meg, mennyire áldottak vagyunk, hogy van egy Szabadítónk.
A világ Világosságaként a Szabadító az Ő példájával és tanításaival megvilágítja halandó utazásunk ösvényét (lásd János 8:12). Szeretetével és könyörületével könnyít a terhünkön (lásd Máté 11:28–30). Engesztelése által reménységgel és gyógyulással könnyíti meg a szívünket (lásd Moróni 7:41). És Ő megvilágosítja elménket „az igazság Lelk[ével]” (Tan és szövetségek 6:15, lásd még 11:13).
David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Életünk minden időszakában, minden körülmény közepette, és minden kihívásban, amellyel szembesülhetünk, Jézus Krisztus az a világosság, amely eloszlatja a félelmet, bizonyosságot és útmutatást nyújt, valamint tartós békességet és örömet hoz.”3
Ballard elder 1948 és 1950 között szolgált missziót Angliában.
Tartsd fel a világosságodat!
A kiváltság, hogy megoszthatom másokkal a Szabadító világosságát, és hívhatom őket, hogy jöjjenek Őhozzá és érezzék az Ő szeretetét irántuk, mindig is különleges volt számomra. Szerettem misszionáriusként szolgálni Angliában. Szerettem misszióelnökként szolgálni Kanadában. És nagyon szeretem a jelenlegi elhívásomat a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjaként. Az elhívásom lehetőséget ad arra, hogy bizonyságot tegyek Jézus Krisztusról, és világszerte megosszam a visszaállítás üzenetét.
Az ősi időkben a Szabadító ezt mondta a tanítványainak:
„Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. […]
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Máté 5:14).
Nefi népének ezt mondta: „Íme, én vagyok a világosság, amit fel kell tartanotok – az, amit engem cselekedni láttok.” Majd hozzátette: „…tudjátok, hogy milyen dolgokat kell megtennetek az én egyházamban; mert azokat a cselekedeteket, melyeket engem tenni láttatok, nektek is azokat kell megtennetek” (3 Nefi 18:24; 27:21).
Napjainkban a Szabadító hasonlóképpen elvárja tanítványaitól, hogy az Ő világosságát használva űzzék ki maguk közül a sötétséget (lásd Tan és szövetségek 50:25). Ragyog a világosságunk, amikor úgy szeretünk, ahogyan Jézus szeretett. Ragyog a világosságunk, amikor megosztjuk a Krisztusba vetett reménységünket, valamint a bizonyságunkat a visszaállításról. Ragyog a világosságunk, amikor felemeljük a hangunkat az igazság védelmében. Amikor pedig ragyog a világosságunk, másokat is ennek a világosságnak a forrásához vonzunk.
Nyújts önzetlen szolgálatot, és érezni fogod az Ő világosságát a szívedben. Alázatosan imádkozz lehetőségekért az evangélium megosztására, és elvezettetsz azokhoz, akik készen állnak elfogadni az Ő világosságát. Szeress másokat kisebb-nagyobb módokon, és jobbá és ragyogóbbá teszed ezt a világot.
Részlet Harry Anderson Jesus Christ [Jézus Krisztus] című képéből
Vég nélküli világosság
Örökké hálás vagyok azokért az élményekért, amelyekben ifjú misszionáriusként volt részem Angliában, amikor saját tudást szereztem arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezt még biztosabban tudom ma, amikor már megtapasztaltam az életet annak minden próbatételével és örömével.
Az egyházban végzett szolgálatom jelentős és különleges lelki élményekkel áldott meg engem – túlságosan sokkal, és némely esetekben túlságosan szent természetűvel ahhoz, hogy beszámolhassak róluk. Nincs fontosabb és becsesebb ajándék, amelyet a gyermekeimnek, unokáimnak, dédunokáimnak és nektek, szerte a világon élő barátaimnak adhatnék, mint a biztos tanúbizonyságom arról, hogy Jézus a Krisztus, Örökkévaló Atyánk Fia, az egész emberiség Szabadítója és Megváltója.
Drága feleségem, Barbara 2018-ban elhunyt. Mily hálás vagyok azért, hogy tudhatom, a templomi pecsételésünknek és Jézus Krisztusnak köszönhetően újra együtt leszünk a családunkkal az egész örökkévalóságra.
Időnként kimerülök. Az ilyen pillanatokban megállok, és egy Szabadítót ábrázoló képre tekintek. Őrá gondolok a Gecsemánéban, majd hirtelen nem is vagyok fáradt. Szívemben tudom, hogy mivel Ő legyőzte a világot, „a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik” (1 János 2:8).
Tudom, hogy Jézus Krisztus él. „Ő… világosság, mely végtelen, melyet soha nem lehet elsötétíteni” (Móziás 16:9). Ő a világosságunk, az életünk és az utunk – tegnap, ma és mindörökké. Legyünk állhatatosak az Ő követésében és az Ő világossága ragyogtatásában a világ előtt!