38. fejezet
A farizeus és a vámszedő
Egyszer a Szabadító olyan emberekkel beszélgetett, akik azt hitték magukról, hogy sokkal hithűbbek, mint mások. Jézus elmesélt nekik egy történetet.
Egy nap elment két ember imádkozni a templomba. Az egyik farizeus volt, a másik pedig vámszedő, aki az adókat gyűjtötte be. Az emberek nem szerették az adóbehajtókat. Azt gondolták róluk, hogy nem becsületesek.
A farizeus kiállt az emberek elé imádkozni. Megköszönte Istennek, hogy ő jobb a többi embernél. Azt mondta, hogy hetente kétszer böjtöl, és fizeti a tizedét. A vámszedő egyedül állt, és lehajtott fejjel így imádkozott: „Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!”
A farizeus azt hitte magáról, hogy tökéletes, és nincs szüksége Isten segítségére. A vámszedő azonban tudta magáról, hogy nem tökéletes, és szüksége van Isten segítségére. Alázatos volt, és Isten bocsánatáért fohászkodott.
Jézus azt mondta, hogy az embereknek olyannak kellene lenniük, mint a vámszedő. Nem szabad azt gondolniuk magukról, hogy jobbak a többi embernél. Meg kell bánniuk a bűneiket, és kérniük kell Istent, hogy bocsásson meg nekik.