8. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: Jézus Krisztus egyházának megszervezése. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag (2019).
8. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag.
8. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
Jézus Krisztus egyházának megszervezése
Mit jelent számodra a Jézus Krisztus visszaállított egyházában való tagságod? E lecke tanulmányozása közben gondold át, hogy az Úr egyházában való részvételed miként vezethet nagyobb áldásokhoz számodra és családod számára, csakúgy, mint mások számára, akikkel az életed során kapcsolatba kerülsz.
1. szakasz
Milyen tekintetben egyedülálló Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza más egyházak és vallások között?
Egy patak partján állva 1830. április 6-án Joseph Smith „tanúja volt, ahogy az apja és az anyja megkeresztelkednek az egyházba. Miután éveken át eltérő ösvényeken haladtak az igazság utáni kutatásukban, végre egyesültek a hitben. Amikor az édesapja kilépett a vízből, Joseph kézen fogta, felsegítette a partra és átölelte.
»Én Istenem! – zokogott fel Joseph, apja kebelébe temetve arcát. – Megérhettem, hogy láttam az apámat megkeresztelkedni Jézus Krisztus igaz egyházába!«” (Szentek: Jézus Krisztus egyházának története az utolsó napokban. 1. kötet: Az igazság jelzászlaja, 1815–1846 [2018]. 86.)
Miután Joseph Smith lefordította a Mormon könyvét és mennyei hírnököktől papsági felhatalmazást kapott, az Úr arra utasította „a prófétálás és kinyilatkoztatás Lelke által, …hogy szervezze meg [Jézus Krisztus] egyházát ismét itt, a földön” (Joseph Smith, in History, circa June 1839–circa 1841 [draft 2], 29, josephsmithpapers.org). 1830. április 6-án mintegy 60 ember gyűlt össze idősebb Peter Whitmer otthonában a New York állambeli Fayette-ben, hogy tanúi legyenek „Krisztus egyházának felemekedés[ének] ezekben az utolsó napokban… Isten akaratából és parancsolataira” (Tan és szövetségek 20:1).
Az egyház megszervezésének napján a szentek vezetőikként támogatták Joseph Smitht és Oliver Cowderyt, vettek az úrvacsorából, tanúi voltak férfiak papsági hivatalokba történő elrendelésének, és látták a korábban már megkeresztelkedetteket, amint befogadják a Szentlélek ajándékát és az egyház tagjává konfirmálják őket.
E napról Joseph Smith próféta ezt a megfigyelést tette:
Miután boldogan telt az idő azzal, hogy tanúi voltunk és mi magunk is éreztük a Szentlélek Isten kegyelméből ránk ruházott hatalmait és áldásait, azzal a boldogító tudattal váltunk el, hogy most már egyenként tagjai vagyunk, Isten által elismerve, „Jézus Krisztus Egyházának”, amely az Általa adott parancsolatokkal és kinyilatkoztatásokkal összhangban került megszervezésre. (Vö. Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 138.)
Az Úr kinyilatkoztatás alapján meghatározta a pontos napot, amelyen egyházát újra meg kellett szervezni a földön (lásd Tan és szövetségek 20, szakaszfejléc), és később megadta a nevet is, amelyen az egyházat nevezni kell.
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Olvasd el a Tan és szövetségek 115:4–5-öt!
Körülbelül másfél évvel az egyház megszervezése után az Úr kijelentette, hogy Ő adott hatalmat Joseph Smithnek és másoknak, hogy „ezen egyház alapját lefekte[ssék], és azt a homályból és a sötétségből előhoz[zák], az egyetlen igaz és élő egyházat az egész föld színén, amellyel én, az Úr, nagyon elégedett vagyok, az egyház egészének, és nem egyéneknek mondva ezt” (Tan és szövetségek 1:30).
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Milyen hatással volt eddigi életedre az, hogy Jézus Krisztus egyházának a tagja vagy?
2. szakasz
Milyen okok miatt nyilvánította az Úr ezt az egyházat „az egyetlen igaz és élő egyház[nak]”?
Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből ezt tanította:
Három jellemvonás – (1) a tan teljessége, (2) a papság hatalma, és (3) Jézus Krisztus bizonysága – magyarázza meg, miért mondta Isten, és miért tartjuk fent mi az Ő szolgáiként azt, hogy ez az egyetlen igaz és élő egyház az egész föld színén. […]
Mivel oly sok minden elveszett a hitehagyás idején, szükséges volt, hogy az Úr visszaállítsa tanának teljességét. […]
Jézus Krisztus tana – azt annak teljességében megértve – az a terv, mely által azzá válhatunk, akivé Isten gyermekeinek válniuk kell. […]
A második és teljességgel alapvető jellemvonás… a papsági felhatalmazás. […]
Annak eredményeként, hogy megadatott nekünk a papság hatalma, a vezetőknek és a megfelelően meghatalmazott tagoknak… hatalmában áll elvégezni az előírt papsági szertartásokat. […]
A harmadik ok, amiért mi vagyunk az egyetlen igaz egyház, az, hogy birtokunkban van a kinyilatkoztatott igazság Isten természetéről és a mi Őhozzá fűződő viszonyunkról, ennélfogva pedig páratlan bizonysággal rendelkezünk Jézus Krisztusról. Nevezetesen az Isten természetébe vetett hitünk az, ami megkülönböztet minket a legtöbb keresztény felekezet hivatalos hitvallásától. (Dallin H. Oaks, “The Only True and Living Church,” New Era, Aug. 2011, 3–5)
David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette továbbá, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza „élő egyház, a Szentlélek munkálkodásai és ajándékai miatt” (Fogadd be a Szentlelket! Liahóna, 2010. nov. 97.).
Tad R. Callister fivér, a Vasárnapi Iskola korábbi általános elnöke, ezt is tanította:
[Az Úr kijelentése a Tan és szövetségek 1:30-ban] nem azt jelenti, hogy más egyházak nem rendelkeznek némi igazsággal, mert rendelkeznek. Nem azt jelenti, hogy más egyházak nem tesznek jót, mert sok jót tesznek. Hanem azt jelenti, hogy ez az egyetlen egyház, mely rendelkezik minden igazsággal, melyet ebben az adományozási korszakban eddig kinyilatkoztattak. Az egyetlen egyház, melyben megvannak a felmagasztosuláshoz szükséges szertartások, és az egyetlen egyház, mely rendelkezik Isten papságával, hogy isteni érvénnyel végezze ezeket a szertartásokat. Milyen bizonyíték van e kijelentés mögött? […]
Ha valaki össze akarná vetni Krisztus eredeti egyházának tervrajzát napjaink minden egyházával a világban, azt találná, hogy… csupán egyetlen egyháznak felelne meg: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának. (Vö. Tad R. Callister: Mi Krisztus egyházának tervrajza? [Egyházi Oktatási Szervezet Áhítata fiatal felnőtteknek, 2014. jan. 12.], ChurchofJesusChrist.org)
Fontos megértenünk, hogy az, hogy Jézus Krisztus „egyetlen igaz és élő egyházának” tagjai vagyunk, nem jelenti azt, hogy azt hinnénk, jobbak vagyunk másoknál. Tagságunk viszont magában foglalja annak felelősségét, hogy szeressünk másokat és meghívjuk őket, hogy jöjjenek Krisztushoz és részesüljenek az Ő visszaállított evangéliumának áldásaiban.
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Milyen élmények segítettek felismerned, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza a Szabadító igaz és élő egyháza?
3. szakasz
Mit tudnék megosztani valakivel, aki úgy érzi, lehet vallásos vagy lelki érzületű anélkül, hogy részt venne az Úr egyházában?
D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
…vannak, akik magukat vallásos vagy lelki embernek tartják, mégis elutasítják a részvételt bármilyen egyházban, sőt akár az ilyesfajta intézmény szükségességét is. Számukra a vallásgyakorlás tisztán személyes jellegű. Az egyház azonban annak az alkotása, akire lelkiségünk összpontosít: Jézus Krisztusé. […]
Az ősi cél változatlan, vagyis a jó hír – Jézus Krisztus evangéliuma – prédikálása, valamint a szabadító szertartások elvégzése; más szóval az emberek Krisztushoz vezetése. […]
Fontos felismerni, hogy Isten legfőbb célja a fejlődésünk. Az a vágya, hogy „kegyelemről kegyelemre haladjunk tovább, míg teljességet nem kapunk” [Tan és szövetségek 93:13] mindabból, amit Ő csak adhat. Ez többet követel az egyszerű kedvességnél vagy a lelkiség érzeténél. Ez megköveteli a hitet Jézus Krisztusban, a bűnbánatot, a víz és a Lélek általi keresztelést, valamint a mindvégig való hithű kitartást [lásd 2 Nefi 31:17–20]. Elszigeteltségben nem tudja az ember ezt teljes mértékben megvalósítani, így hát az egyik fő ok, amiért az Úrnak egyháza van, az, hogy a szentek olyan közösségét alkossa meg, akik támogatják egymást a „szoros és keskeny ösvényen, mely az örök élethez vezet” [2 Nefi 31:18]. […]
Ha valaki úgy hiszi, hogy minden út a mennybe visz, vagy hogy a szabadulásnak nincsenek konkrét feltételei, akkor nem fogja szükségét látni az evangélium hirdetésének vagy a szertartásoknak és szövetségeknek, akár az élők, akár a holtak megváltására. Mi azonban nemcsak a halhatatlanságról, hanem az örök életről is beszélünk, ehhez pedig alapvető fontosságú az evangélium ösvénye és az evangéliumi szövetségek. A Szabadítónak pedig egyházra van szüksége, hogy ezeket Isten minden gyermeke számára biztosítsa, legyenek azok élők vagy holtak. (D. Todd Christofferson: Minek az egyház? Liahóna, 2015. nov. 108., 110.)
Bonnie L. Oscarson nővér, aki a Fiatal Nők általános elnökeként szolgált, azt tanította, hogy az egyházban való részvétel azáltal is segít hasonlóbbá válnunk a Szabadítóhoz, hogy lehetőségeket biztosít számunkra a másoknak nyújtott szolgálatra és szolgálattételre:
Igaz, hogy azért megyünk hetente az egyházi gyűlésekre, hogy szertartásokban részesüljünk, megismerjük a tant, valamint sugalmazást kapjunk, azonban ottlétünk egy másik nagyon fontos indítéka az, hogy egyházközségi családként és a Szabadító Jézus Krisztus tanítványaiként figyeljünk egymásra, buzdítsuk egymást, és megtaláljuk egymás szolgálatának és megerősítésének módjait. Nem csupán haszonélvezői vagyunk annak, amit az egyház felajánl; valamit nekünk is hozzá kell tennünk ahhoz. […]
Kérjétek Mennyei Atyátokat, hogy mutassa meg nektek azokat, akiknek a ti segítségetekre van szüksége körülöttetek, és adjon nektek sugalmazást, hogy miként tudnátok legjobban szolgálni őket. Ne feledjétek, hogy legtöbbször a Szabadító egyszerre egy embert szolgált. (Bonnie L. Oscarson: A szemünk előtt lévő szükségletek. Liahóna, 2017. nov. 26.)
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Az Úr egyházában való tevékeny részvétel miként segíthet abban, hogy hasonlóbbá válj Őhozzá és Mennyei Atyádhoz? Mit tehetsz azért, hogy még teljesebb mértékben vegyél részt Jézus Krisztus egyházában?