Fiataloknak
Először azt hittem, hogy az ifjúsági hitoktatás nehéz lesz. Sulit kellett váltanom, a hitoktatás pedig kora reggel volt. Azt gondoltam, hogy nem fog működni a sok házim meg minden egyéb miatt.
Amikor aztán elkezdtem ifjúsági hitoktatásra járni, hirtelen kitágult az időm. Most már mindig van elég időm a házira. Ráadásul másnap mindig izgatottan várom, hogy felkeljek és megint hitoktatásra menjek. A barátaimmal támogatjuk egymást, és sokat tanulok, amikor ott vagyok.
Az ifjúsági hitoktatáson érzett boldogság nagyon hasonlít ahhoz, amelyet a templomban érzek. Mire 11 éves lettem, a testvéreim és a barátaim már jártak a templomban, de én még nem.
Amikor végre elég idős lettem, hogy belépjek oda és kereszteléseket végezzek, nagy békesség töltött el. Bár a családtagjaim és a barátaim más meséltek arról, hogy milyen érzés a templomban lenni, nagyon izgatott voltam, hogy én is átérezhetem.
Sofia D., 14 éves, Kolumbia