Nővérek Sionban
Létfontosságú erőt képviseltek majd Izráel egybegyűjtésében és egy sioni nép létrehozásában.
Szeretett nővéreim! Áldás a számomra, hogy a világ történelmének e csodálatos időszakában szólhatok hozzátok. Minden nappal egyre közelebb kerülünk a dicső pillanathoz, amikor a Szabadító, Jézus Krisztus újra eljön a földre. Rendelkezünk némi tudással az eljövetelét megelőző szörnyű eseményekről, a szívünk mégis örömtől és magabiztosságtól duzzad a dicső ígéretek tudatában, amelyek a visszatérte előtt teljesednek majd be.
Mennyei Atya szeretett leányaiként, valamint az Úr Jézus Krisztus leányaiként az Ő királyságában 1 döntő fontosságú szerepet játszotok majd az elkövetkező nagyszerű időkben. Tudjuk, hogy a Szabadító el fog jönni egy néphez, akik egybegyűjtettek és felkészültek rá, hogy úgy éljenek, ahogy Énók városának népe tette. Az ott élő népet egységbe vonta a Jézus Krisztusba vetett hit, és olyannyira maradéktalanul tisztává váltak, hogy felvitettek a mennybe.
Íme az Úr kinyilatkoztatott leírása arról, hogy mi fog történni Énók népével, és hogy mi történik majd az idők teljességének ebben az utolsó adományozási korszakában:
„És eljő a nap, amikor megpihen a Föld, de azon nap előtt elsötétülnek az egek, és a sötétség fátyla borítja majd a Földet; és megrázkódnak az egek, valamint a föld; és nagy gyötrelmek lesznek az emberek gyermekei között, az én népemet azonban meg fogom őrizni;
És igazlelkűséget küldök le a mennyből; és igazságot küldök elő a földből, hogy bizonyságot tegyen az én Egyszülöttemről; a halálból való feltámadásáról; igen, valamint minden ember feltámadásáról; és igazlelkűséggel és igazsággal söpröm le a földet, mint árral, hogy összegyűjtsem kiválasztottaimat a föld négy szegletéből, egy olyan helyre, amit előkészítek, egy szent városba, hogy népem felövezhesse derekát, és várakozással tekinthessen eljövetelem idejére; mert ott lesz hajlékom, és Sionnak neveztetik, Új Jeruzsálemnek.
És az Úr így szólt Énókhoz: Akkor találkozol majd ott velük te és egész városod, és keblünkre fogadjuk őket, és látni fognak minket; és nyakukba borulunk, és nyakunkba borulnak, és megcsókoljuk egymást;
És ott lesz lakhelyem, és az Sion lesz, amely előlép minden olyan teremtmény közül, amelyet alkottam; és ezer éven át pihenni fog a Föld.” 2
Ti, nővérek, valamint a lányaitok, a lányunokáitok és az általatok felnevelt nők állnak majd e társadalom létrehozásának középpontjában, amelynek tagjai a Szabadító dicső társai lesznek. Létfontosságú erőt képviseltek majd Izráel egybegyűjtésében és egy olyan sioni nép létrehozásában, akik békében élnek majd az Új Jeruzsálemben.
Az Úr ígéretet tett nektek a prófétáin keresztül. A Segítőegylet korai napjaiban Joseph Smith próféta ezt mondta a nővéreknek: „Ha kiváltságaitoknak megfelelően éltek, az angyalokat nem lehet majd visszatartani attól, hogy a társaitok legyenek.” 3
Bennetek rejlik ez a bámulatos lehetőség, és éppen most zajlik a felkészítésetek erre.
Gordon B. Hinckley elnök ezt mondta:
„Nővérek! Nem vagytok másodrangúak Atyánknak az Ő gyermekei örökkévaló boldogságára és jóllétére vonatkozó tervében. Teljes mértékben nélkülözhetetlen részét alkotjátok ennek a tervnek.
Nélkületek nem működhetne a terv. Nélkületek az egész program meghiúsulna. […]
Mindannyian Isten leányai vagytok, felruházva isteni születési joggal.” 4
Jelenlegi prófétánk, Russell M. Nelson elnök a következőképpen jellemezte a Szabadító eljövetelének előkészítésében játszott szerepeteket:
„Lehetetlenség felmérni, mekkora hatást gyakorolnak a… nők nemcsak a családokra, hanem az Úr egyházára is feleségként, anyaként és nagymamaként, testvérként és nagynéniként, tanítóként és vezetőként, különösen pedig példaképként és a hit védelmezőjeként.
Így volt ez minden evangéliumi adományozási korszakban Ádám és Éva napjaitól fogva. A mostani adományozási korszakban élő nők azonban határozottan különböznek más korok asszonyaitól, mert ez az adományozási korszak is más, mint a többi. Ez a különbözőség kiváltságokat és felelősségeket is hordoz magában.” 5
Ez az adományozási korszak azért különbözik a többitől, mert az Úr vezetni fog minket a felkészülésünkben, hogy olyanok legyünk, mint Énók városa. Ő az apostolain és prófétáin keresztül kijelentette, mit foglal majd magában a Sion népévé való ezen átalakulás.
Bruce R. McConkie elder ezt tanította:
„[Énók ideje] a gonoszság és a veszedelem napja volt, a sötétség és a lázadás napja, a háborúság és a pusztítás napja, egy időszak, amely a föld víz általi megtisztításához vezetett.
Énók azonban hithű maradt. Ő »látta… az Urat«, »szemtől szembe« beszélt vele, »ahogyan az egyik ember beszél a másikkal« (Mózes 7:4). Az Úr elküldte, hogy bűnbánatot hirdessen a világnak, és meghatalmazta, hogy »keresztelje[n] az Atya, és a Fiú, aki telve van kegyelemmel és igazsággal, és a Szentlélek nevében, amely bizonyságot tesz az Atyáról és a Fiúról« (Mózes 7:11). Énók szövetségeket kötött és megszervezett egy igaz hívőkből álló gyülekezetet, akik mind olyannyira igazlelkűvé váltak, hogy »az Úr eljött és népével lakott, és igazlelkűségben laktak«, és megáldattak a magasságból. »És az Úr SION-nak nevezte népét, mert egy szív voltak és egy elme, és igazlelkűségben laktak; és nem volt közöttük szegény« (Mózes 7:18). […]
A szentírás leírja, hogy miután az Úr Sionnak nevezte a népét, Énók »várost épített, amely a Szentség városának neveztetett, méghozzá SION-nak«; ez a »Sion idővel felvitetett a mennybe«, ahol »Isten saját kebelére fogadta; és attól kezdve elterjedt a mondás: SION ELTÁVOZOTT« Mózes 7:19, 21, 69. […]
Ez a Sion, amely felvitetett a mennybe, visszatér majd…, amikor az Úr újra elhozza Siont, és a lakói csatlakozni fognak az új Jeruzsálemhez, amely addigra meg lesz alapítva.” 6
Ha a múlt egy bevezetés, a Szabadító eljövetelekor az Istennel kötött szövetségeik iránt mélyen elkötelezett leányok több mint a felét teszik majd ki azoknak, akik készen állnak az Ő befogadására, amikor eljön. De bárhogy is nézzenek ki a számok, e Sionra felkészült nép közötti egység kialakításához való hozzájárulásotok sokkal nagyobb lesz, mint az összes fele.
Elárulom nektek, miért hiszem, hogy így lesz. A Mormon könyve beszámol egy sioni népről. Emlékeztek, hogy miután tanította, szerette és megáldotta őket a feltámadt Szabadító, „[n]em volt viszálykodás az országban, Isten szeretete miatt, mely az emberek szívében lakozott” 7 .
A tapasztalataim megtanították nekem, hogy Mennyei Atya leányai rendelkeznek egy ajándékkal a viszálykodás lecsendesítésére és az igazlelkűség elősegítésére az Isten iránti szeretetük, valamint Isten szeretete által, amelyet előidéznek azokban, akiket szolgálnak.
Fiatalkoromban láttam ezt, amikor az apró gyülekezetünk abban az otthonban gyűlt össze, amelyben felnőttem. A fivérem és én voltunk az egyedüli áronipapság-viselők, az édesapám pedig az egyetlen melkisédekipapság-viselő. A gyülekezet segítőegyleti elnöke egy megtért volt, akinek a férje nem örült a felesége egyházban végzett szolgálatának. Az egyháztagok mind idősebb nővérek voltak, akiknek nem volt papságviselő az otthonában. Figyeltem az édesanyámat és ezeket a nővéreket, amint rendületlenül szerették és felemelték egymást, illetve gondoskodtak a másikról. Most már tudom, hogy ekkor Sionba nyertem korai bepillantást.
A hithű nővérek befolyása alatt történő tanulásom az egyház egy kis gyülekezetében folytatódott az új-mexikói Albuquerqueben. Figyeltem, amint a gyülekezeti elnök felesége, a kerületi elnök felesége és a segítőegyleti elnök melegséggel tölti el valamennyi újonnan érkező és megtért szívét. Miután két évig figyeltem az ott élő nővérek befolyását, az Albuquerqueből való távozásom előtti utolsó vasárnapon megszervezték az ottani első cöveket. Mára az Úr templomot helyezett a városba.
Ezt követően Bostonba költöztem, ahol egy két állam területén szétszórtan elhelyezkedő apró gyülekezetek felett elnöklő kerületi elnökségben szolgáltam. Felütötték a fejüket viszálykodások, amelyeket több alkalommal szerető és megbocsátó nők oldottak fel, akik segítettek a szívek meglágyításában. A Bostonból való távozásom előtti vasárnap az Első Elnökség egyik tagja megszervezte Massachusetts első cövekét. Jelenleg templom áll az államban, közel az akkori kerületi elnök egykori otthonához. Ez a fivér tevékennyé vált az egyházban, és később elhívták, hogy cövekelnökként, majd misszióelnökként szolgáljon – és mindvégig hatással volt rá hűséges és szerető felesége.
Nővérek! Megáldattatok azzal, hogy Isten különleges ajándékokkal rendelkező leányai legyetek. A halandó életbe magatokkal hoztátok a lelki képességet arra, hogy másokról gondoskodjatok és magasabbra emeljétek őket, azon szeretet és tisztaság irányába, amely jogosulttá teszi majd őket arra, hogy együtt éljenek Sion társadalmában. Nem véletlen, hogy a Segítőegyletnek, az első egyházi szervezetnek, amely kifejezetten Isten leányai számára lett megalapítva, így szól a jelmondata: „A jószívűség soha el nem múlik.”
A jószívűség Krisztus tiszta szeretete. Az Őbelé vetett hit és az Ő végtelen engesztelésének teljes hatása fog jogosulttá tenni benneteket, valamint azokat, akiket szerettek és szolgáltok, arra a mennyei ajándékra, hogy a régóta vágyott és megígért Sion társulásában éljetek. Ott nővérek lesztek Sionban, személyes szeretetben részesülve az Úrtól és azoktól, akiket megáldottatok.
Bizonyságomat teszem arról, hogy az Úr földi királyságának a polgárai vagytok. Egy szerető Mennyei Atya leányai vagytok, aki egyedülálló ajándékokkal felvértezve küldött benneteket a világba, ti pedig megígértétek, hogy azokat mások megáldására használjátok majd. Ígéretet teszek nektek, hogy az Úr a Szentlelken keresztül kézen fogva vezet majd benneteket. Az arcotok előtt fog járni, amint segítetek Neki felkészíteni a népét, hogy az Ő megígért Sionjává váljanak. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.