8. Jeruzsálem

Észak felé tekintő nézet. A kép közepén egy muzulmán kegyhely található, amelyet arannyal borított dóm fed, amelynek neve Szikla mecset. A zsidók az ősi időkben az itt található templomokban hódoltak. A Szikla mecset közelében lévő falak veszik körül Jeruzsálem régi városrészét. A faltól jobbra található a Kidrón-völgy. Távolabb jobbra található az Olajfák hegye. Északra, a Szikla mecset mögött van a Golgota, avagy Kálvária lehetséges helyszíne.

Jelentős események: Jeruzsálemet az ősi időkben Sálemnek nevezték (Zsolt. 76:3). Ábrahám tizedet fizetett Melkisédeknek (1 Móz. 14:18–20). Ábrahám eljött, hogy feláldozza Izsákot (1 Móz. 22:2–14). Dávid király elfoglalta Jeruzsálemet a jebuzeusoktól (2 Sám. 5:4–9). Salamon király templomot épített (1 Kir. 6–7). Lehi innen ment el egy megígért földre (1 Ne. 1:4; 2). A Szabadító szolgálatot végzett itt, kiengesztelt a bűneinkért, és feltámadt (Mát. 21–28). Amint azt a Szabadító megjövendölte, Jeruzsálem nem sokkal halála után elpusztult (JS–M 1:3–20). Jeruzsálemet meg fogják szállni az utolsó napokban (Ezék. 38–39; Jóel 2–3; Jel. 11; 16). A Szabadító meg fog itt jelenni közvetlenül a második eljövetel előtt (Zak. 12–14; T&Sz 45:48–53). (Lásd Kalauz a szentírásokhoz, „Jeruzsálem”, „Sálem”.)